Véletlen vagy tendencia?

Véletlen vagy tendencia?

2015-ben a magyar kormány több mint 450 millió forinttal támogatta a vajdasági magyar kultúrát és oktatást. A támogatások több mint kétharmadát azonban pártpolitikai kötődésű szervezetek kapták. Bizonyos civilek szerint a pártlobbi ellehetetleníti a politikailag semleges egyesületek munkáját.

A vajdasági magyarság kulturális életének fenntartásában nélkülözhetetlenek az anyaországi források. A csekély szerbiai támogatások mellett ugyanis ezek alkotják a magyar közösség szellemi életre fordított költségvetésének gerincét. Ez a pénz pedig évek óta számolatlanul folyik át a határon. Az innenső oldalon legalábbis senki nem ellenőrizte, kik és mire kapják a támogatásokat. Ha volt is panasz a támogatási rendszer egyszólamúságára, az ügy nem kapott különösebb publicitást. Azonkívül mivel ezek a pályázati döntések különböző forrásokon találhatóak meg, mind ez idáig senki nem összegezte őket.

A kritikus hangok

A tavalyi év sok szempontból vízválasztó volt a vajdasági magyar közösség számára. Egyebek mellett a kritikus hangok is felerősödtek. Kérésemre több civil szervezet is elmondta tapasztalatait a pályázati rendszerrel. A Symposion Polgárok Egyesülete, a Symposion folyóirat kiadásáért felelős szervezet felemás eredményeket tapasztalt a tavalyi évben. A szervezet pályázati referense, Sutus Áron elmondta, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél három pályázatot nyújtottak be 2015-ben. Ezek közül a folyóirat kiadásának résztámogatása forráshiányra hivatkozva negatív elbírálásban részesült, a kis összegű beadványokat viszont — ugyan nem a kért/várt összegben — jóváhagyta a pályáztató.

A Vajdasági Magyar Folklórközpont minden évben több helyre nyújtja be a pályázatát. A népi értékeket bemutató és szellemi kulturális örökséget továbbadó szervezet éves tevékenysége 90%-ban ezekből a pályázati támogatásokból valósul meg. A 2015. év azonban nem kedvezett neki, volt, ahonnan két ízben is elutasították a támogatását. A szervezet társvezetője, Nagy István politikai okokra gyanakszik. Tapasztalata szerint a projektalapú finanszírozás és pályáztatás bevezetése óta eltelt időszaktól napjainkig mind erőteljesebbé válik a vajdasági magyar politika direkt vagy indirekt beleszólása a pénzek odaítélésébe. Ezért úgy érzi, lassan már teljesen ellehetetlenül a működésük a pártpolitikai semlegességük miatt.

Egy harmadik, tavaly nagy nyilvánosságot kapott esetben a Létünk tudományos folyóirat is hasonló helyzetbe került. A Nemzeti Kulturális Alap tavalyi első döntésével forráshiányra hivatkozva teljesen lenullázta a lap addigi egymillió forintos támogatási keretét. A főszerkesztő, Bence Erika teljes kirekesztésnek élte meg a megvonást. Mint fogalmazott, nincsenek illúziói afelől, hogy az ott születő döntések akár kicsinyes manipulációkon, lobbizásokon, intrikákon is múlhatnak. Bence szerint csúnya politikai taktika, hogy az irányító struktúrákhoz nem simuló, nem szófogadó intézményeket anyagilag „kivéreztetik”, igyekeznek szakmailag lejáratni, majd amikor a vezetőség föladja, újat neveznek ki az élére, hirtelen beszédmódot váltanak, felértékelik, és „belepumpálják” azt a pénzt, amelyet korábban megvontak tőle. Az NKA első elutasítása utáni nagy felháborodás és botrányhangulat hatására az alap második pályázati kört írt ki, melynek során a Létünk is megkapta korábbi támogatásainak nagyobb részét.

Ez persze csak néhány példa a tavalyi évből, mely nem feltétlenül mutat tendenciát. Éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, kik kapják a Magyarországról érkező pályázati pénzeket. Legfőképpen pedig arra, van-e alapja a szóbeszédnek, mely szerint az anyaországi támogatásokból elsősorban a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) holdudvara részesül.

Egy kis kutatómunka

Az elemzéshez a három legfontosabb anyaországi forrás — a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BAGZRT) és a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma (EMMI) — eredményeit vettük górcső alá. A nyertes pályázatokat előbányászni még nem okozott túl nagy kihívást. A táblázatok rendszerezése, a civil szervezetek vezetőinek beazonosítása azonban hosszú heteket vett igénybe. Végül az első háromszáz, legmagasabb összegű támogatással számoltunk.

Mivel a jelentkezésnél csak a pályázó szervezet elnevezése szerepel, a beazonosításhoz a Gazdasági Társaságok Regisztrációs Ügynökségének (Agencija za privredne registre — APR) adatbázisában kerestük ki a hozzá tartozó neveket. Bizonyos intézmények esetében pedig kulcsszavas kereséssel böngésztünk az interneten az igazgatók, elnökök után kutatva.

Az egyesületek vezetőinek neve önmagában természetesen nem mérvadó a kutatásunkhoz. Szükségünk volt egy adatbázisra, mely megmutatja, van-e kapcsolata a szervezet képviselőjének a VMSZ-szel. A párttagság ellenőrzésére igyekeztünk megbízható módszert találni, ezért a VMSZ választási listáin való szereplést vizsgáltuk. A listákon előforduló neveket köztársasági, tartományi és önkormányzati szinten is kikerestük, a választási bizottságok archívumából, illetve az önkormányzatok weboldalán közölt hivatalos közlönyökből. Végezetül egy több száz névből álló adatbázist kaptunk azokról, akik a 2012., 2014. és 2016., illetve néhányan még a 2008. évi választásokon a VMSZ színeiben indultak. Ezt a listát bővítettük ki azoknak a pártfunkciót betöltő vezetőknek a nevével, akiknek tevékenységéről a VMSZ weboldalán is olvashatunk. Hangsúlyoznánk, hogy a szervezetek teljes vezetőségét nem, csak a bejegyző személyt/személyeket, illetve az egyértelmű rokoni kapcsolatokat ellenőriztük, de szigorúan tartottuk magunkat az adatbázishoz, semmilyen sejtésnek nem adtunk helyet. A táblázatban csak azoknál a szervezeteknél jegyeztünk átfedést, amelyeknél ez a lista alapján egyértelműen kimutatható volt.


A pályázóknak kiosztott támogatások összege forintban kifejezve
 

A függetlenek csak a támogatások egyharmadán osztoznak

A háromszáz pályázat benyújtói között 32%-ban szerepelnek VMSZ-es választási listán előforduló személyek. A párttagok és a civilek aránya tehát egyharmad-kétharmad arányban oszlik meg. A kapott támogatások nagyságrendjében azonban ez az arány megfordul. Összegben kifejezve ez a 454 millió forint értékű támogatásból legalább 288 millió forint, mely a VMSZ-hez köthető civil szervezetekhez vándorol. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy a pályázók nagyobb hányadának, 68%-ának, vagyis a függetleneknek csak a fennmaradó egyharmad, azaz 165 millió forint jut.

De nézzük, kik is részesültek a támogatásokból. A legmagasabb összeggel, 110 millió forinttal (354 838 euróval) a Pannon RTV-t működtető Pannónia Alapítvány szerepel, melynek alapítói közül — noha ma már néhányuk nem tagja a pártnak — többen is szerepeltek a VMSZ választási listáin, köztük Jeges Zoltán, Deli Andor és Varga László — akit azóta kizártak a VMSZ-ből. Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója az anyaországi támogatásokkal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni lapunknak.

100 millió forintot (322 580 eurót) kapott a Magyar Nemzeti Tanács, a vajdasági magyarság kulturális autonómiájának köztestülete is, melynek vezetője, Hajnal Jenő a VMSZ Magyar Összefogás jelöltjeként indult, és melynek 35 tagú testületéből 31 az említett listán jutott be — jóllehet közülük azóta többen átálltak a Magyar Mozgalomba —, és Hajnal szerint — a Magyar Összefogás lista esetében legalábbis — egyébként sem egyértelmű a VMSZ-hez való kötődés, hiszen többen függetlenként indultak az említett választási listán. Az MNT elnöke megkeresésünkkor elmondta, néhány évvel ezelőtt az MNT éppen a Kárpát-medence más régióiban tapasztalható privilegizált támogatási forma létrejöttének megakadályozása érdekében javasolta azt a MÁÉRT-en (Magyar Állandó Értekezleten), hogy Vajdaságban a kiemelt nemzeti jelentőségű intézmények és programok ne hosszú távra nyerjenek támogatást, hanem ez egy évente megújuló feladat legyen. Ezzel egy igazságosabb rendszer létrehozását kívánták elérni.

— Ezek a kiemelt projektumok — mind az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás és a hivatalos nyelvhasználat területén — magának a nemzeti tanácsnak a működtetését teszik lehetővé. Hiszen ha megnézzük a költségvetésünket, akkor egyértelművé válik, hogy az a szerbiai támogatás, amely itt megvalósul, elsősorban a nemzeti tanács mindennapi működését szavatolja. Emellett módunkban áll — és ezzel a lehetőségünkkel élünk is —, hogy különféle pályázatok útján támogatásokat nyújtsunk az említett négy területen. De a legjelentősebb programjaink — a Vackor programtól kezdve a beiskolázási csomagokon át az ösztöndíjprogramig — olyan hatalmas összegeket igényelnek, amelyekhez nélkülözhetetlenek az anyaországi támogatások. Ezek hosszú évek óta rendszerbe illesztett és működő formák, ezért úgy gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Tanács mint a kulturális autonómia legfőbb szerve, a legjobb és a legilletékesebb abban, hogy ezeket a feladatokat ellássa.

Azzal kapcsolatban, hogy kik a kedvezményezettek, és azok milyen körökhöz tartoznak, Hajnal elmondta, talán nálunk sikerült a leginkább megvalósítani azt, hogy a támogatás programorientált legyen. Az MNT elnöke úgy véli, aki ennek a mechanizmusát ismeri, annak a kedvezményezettség — olyan formában, hogy ki melyik párthoz vagy mozgalomhoz áll közel — szinte elképzelhetetlen.

A támogatottak között van továbbá a Kuckó Gyermeksarok Egyesület, mely tavaly 7 650 000 forintot (24 677 eurót) kapott. Az egyesület vezetője Pelt Ilona, a VMSZ tartományi képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, és a nyugat-bácskai VMSZ körzeti szervezetének elnöke is egyúttal. Pelt Ilonát többször is megpróbáltuk elérni, miután az első hívás időpontja nem volt alkalmas az interjúra, később azonban nem reagált hívásunkra, többször is kicsengett a telefon.

Több kisebb pályázaton összesen 3 200 000 forintot (10 322 eurót) nyert a Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület, melyet Brezovszki Tamara jegyeztetett be, akinek férje, Brezovszki Roland szerepelt a párt 2016. évi községi választási listáján Szabadkán. Brezovszki Roland szerint a sikeres pályázásukat egyértelműen annak az elvégzett munkának és több évtizedes tapasztalatnak köszönhetik, amely mögöttük van. A választási listákon való szereplésnek pedig semmi köze nincs ahhoz, hogy ki részesül a támogatásokból, hiszen korábban is kaptak. Ez különben sem egy minden alkalommal járó forrás. Mindenki több helyre adja át a pályázatát, aztán reménykedik, hogy sikerül. Brezovszki szerint az elvégzett munka fogja meghozni a gyümölcsét, nem pedig az, hogy ki hová tartozik.

Sorolhatnánk még azoknak a civil szervezeti és intézményi vezetőknek a nevét, akik a fennmaradó támogatásokból részesültek, de talán ez is elegendő példa arra, hogy rámutasson: a támogatási rendszerben — szándékoltan, vagy sem — azok kerülnek előtérbe, akik a választási listákon való indulással is bizonyítják a VMSZ iránti lojalitásukat.


A pályázók pártkötődése százalékban kimutatva


„A pártpolitikai hovatartozás nem lehet kizáró ok”

Hogy egészen pontosan ki vagy kik hatnak a pályázati eredményekre, arra egyelőre nem kaptunk választ. A Magyar Nemzeti Tanács testületének, mint azt Hajnal Jenő is hangsúlyozta, csak a szerbiai kulturális pályázatok esetében van véleményezési jogköre. A civil szféra és a párttevékenység összefonódásával kapcsolatban Hajnal annyit mondott, nagyon kevesen vagyunk, és minden emberre nagyon nagy szükségünk van. Hogy egy-egy civil szerveződés — mely valamely közösségnek meghatározó intézménye — és az ott tevékenykedők melyik magyar párthoz kötődnek, az szabad választás, mely nem lehet hatással a támogatásokra.

— Amikor arról beszélünk, hogy depolitizálni kell mindent, akkor én ezt nagy képmutatásnak tartom, hiszen az egész életünk átivódott ezzel a politikában való magatartással, a politikához igen vagy nem kötődéssel. Kisebbségi léthelyzetben látjuk ennek a megosztottságnak az óriási veszélyét. Nem hiszem, hogy ha valaki akár a Magyar Összefogás listáján megjelent, nekem mérlegelnem kellene, hogy ő mennyire elkötelezett valamelyik párt iránt, vagy akár függetlenként. Nekem az az egy érvem van, hogy mennyire elkötelezett ez iránt a közösség iránt. És ha megnézzük az MNT-nek éppen ezeket az óriási nagy projektumait, amelyekre a magyar államnak köszönhetően támogatást kaptunk — a szabadkai zsinagóga, a szabadkai Szent Teréz-székesegyház, a Szentháromság-szobor felújítása vagy akár az ösztöndíjprogram —, milyen érdekeltség lehet ebben, ha nem közösségi érdek? Az igazi kiindulópont, hogy Vajdaság és az egyetemes magyarság szempontjából ez az érdek, a nemzethez való kötődés hogyan jelenik meg egy programban, egy intézményben, egy tevékenységben, egy közösségszervezésben. Azt hiszem, ez lehet az egyetlen kritérium — összegezte az MNT elnöke.

A VMSZ-hez is eljuttattuk kérdéseinket a párt tagjainak ilyen nagyarányú jelenlétéről a civil szférában, és ezekre a Vajdasági Magyar Szövetség részéről Ronyec Mirjana pártigazgató válaszolt. Mint azt Ronyec kijelentette, a Magyarországról Vajdaságba érkező pályázati források elbírálási folyamatában a VMSZ nem vesz részt.

— Meggyőződésünk, hogy — különösen egy kisebbségi párt esetében — az integritás és az átláthatóság kiemelten fontos, mert a közösségi bizalom és a politikai érdekérvényesítés csak ezen a módon tud harmonikusan működni, és építő módon együtt hatni a társadalmi, politikai folyamatokra. Egyúttal a politika területét is előítéletektől és előfeltevésektől mentesen kell vizsgálni. A kérdéseiben szereplő állításra, mely szerint a magyarországi pályázatokon részt vevő civil szervezetek és intézmények vezetői indultak a Vajdasági Magyar Szövetség valamelyik választási listáján, azt tudjuk válaszolni, hogy a pártpolitikai hovatartozás, ahogyan nem lehet előny, úgy kizáró ok sem lehet — közölte válaszában a pártigazgató.

A 2015. év persze már a múlté. Lassan nyilvánossá válnak az idei pályázati eredmények. Ha feltevésünknek bármi alapja is volt, akkor a támogatások elbírálása — a közösség megosztottságát figyelembe véve — a 2016. évben teljesen át fogja rajzolni a vajdasági magyarság civil életének térképét, avagy megcáfolja azt. De erre csak egy következő elemzés adhat választ.


* Ez a cikk a Transparency International Magyarország TI Akadémia elnevezésű projektumának keretében jött létre a Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával. 


Kattints az alábbi képre, és tekintsd meg a szerző adatlapját is:
Gyurkovics Virág

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Véletlen vagy tendencia?
  • 2016.06.13.
  • LXXI. évfolyam 23. szám
Facebook

Támogatóink