Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor délelőtti programjának kiemelkedő eseménye volt a már hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal, melyen a Hányadán állunk? kérdésre adtak választ a jelenlévők. Az elmúlt egy évet Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke, Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Orban Dušan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Tánczos Barna szenátor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, Bihari Szabolcs, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke, Semjén Zoltán Magyarország miniszterelnök-helyettese és Potápi Árpád János, a Nemzetpolitikai Államtitkárság államtitkára összegezte. A beszélgetés moderátora Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes volt.
Sin József elmondta, a háború ellenére Kárpátalja még a béke szigete, éppen ezért több százezer ember költözött át Kelet-Ukrajnából hozzájuk, valamint több száz vállalat is, melyek ott folytatják a működésüket. Mégis munkaerőhiány van, hiszen állandóan szigorítások lépnek érvénybe, most éppen 18-tól 60 évig mindenkit számba vesznek, így sokan igyekeznek rejtve maradni.
— Ukrajna 33 éves, míg a KMKSZ 35 éves, és nagyon termékeny és tevékeny korszak van mögötte, amellyel minőségesebbé tette a magyar közösség életét. Szerencsére a gondjainkban és bajainkban mindig számíthattunk a nemzeti, magyar kormányra. Még ebben a nehéz helyzetben is meg tudtuk őrizni az intézményrendszerünket, melynek a fenntartásában a magyar kormány is részt vállal, ha csöndesebben is, de megtartjuk a rendezvényeinket, és a szülőföldön maradás ösztöne továbbra is nagyon sok emberben él — tette hozzá a felszólaló.
Ótos András (Magyar Szó/Facebook) felvételei
Bihari Szabolcs a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége bemutatása során megjegyezte, a szövetség 18 nyugat-európai ország magyar, országos szervezeteit tömöríti. Köreikben az elmúlt egy évben az európai parlamenti választás és a NATO-bővítés volt a legfontosabb téma.
— Az volt a feladatunk, hogy a nyugati magyarjainkat mozgósítsuk a választásra, ami nagyjából sikerült, de a részvétel nem volt sokkal nagyobb, mint a korábbi években — hangsúlyozta, és rámutatott, Nyugaton háborús hisztéria van. Véleménye szerint a politikai élet résztvevői két csoportba tartoznak, vagy globalisták, vagy szuverenisták, és jelezte, nagy küzdelmek várhatóak az EU-parlamentben.
Orban Dušan arról számolt be, hogy Szlovéniában jó a nemzetiségi politika, a maroknyi magyar közösség tartja magát, ami a magyar állam törődésének is köszönhető. A muravidéki érdekközösség fél évszázada létezik, amit jövőre programsorozattal szeretnének megünnepelni.
Jankovics Róbert hangsúlyozta, Horvátországban az elmúlt hónapok a választásokról szóltak, az Európai Parlament mellett parlamenti választást is tartottak, decemberben pedig köztársasági elnököt választottak, ami szerinte azt jelenti, hogy a lapokat újraosztják. A fő céljuk az volt, hogy pozícióikat megtartsák, és eddig teljes politikai sikerről számolhat be.
Pásztor Bálint azzal kezdte a beszámolóját, hogy a vajdasági magyar közösség tavaly, a szerbiai és a vajdasági parlamenti választások kiírása előtt két nappal, sajnos elvesztette a vezetőjét, Pásztor Istvánt.
— A közösségi összefogásnak és a vajdasági magyar emberek támogatásának köszönhetően, valamint annak is, hogy Magyarország Kormánya egy emberként sorakozott fel a VMSZ és a vajdasági magyar közösség mögött, a választásokon jó eredményt tudtunk elérni. Mintegy 65 000 szavazatot szerzett a Vajdasági Magyar Szövetség, ami mindenképpen jónak mondható, hiszen a legutóbbi népszámlálási adatok értelmében 184 000 főt tesz ki a vajdasági magyar közösség, és ebbe természetesen a szavazati joggal nem rendelkező kiskorúak is beleszámítódnak. Ez országos szinten 6 mandátumra volt elegendő, ami azt jelenti, hogy eggyel még növelni is tudtuk a parlamenti képviselőinknek a számát, emellett pedig a kormányzati többség része vagyunk, a VMSZ 8 államtitkárral rendelkezik, és mi adjuk a köztársasági parlament egyik alelnökét is. Tartományi szinten miénk a második legerősebb frakció, sikerült megőriznünk a házelnöki tisztséget, van egy kormányalelnökünk, több segédtitkárunk, illetve titkárhelyettesünk, 9 tartományi képviselőnk. Vicsek Annamária személyében a vajdasági magyar közösségnek továbbra is van európai parlamenti képviselője is, hála a Fidesz—KDNP pártszövetségnek. 23 önkormányzatban sikerült képviselőkhöz jutnunk, 3-ban pedig az elkövetkező négy évben is polgármesterrel rendelkezünk. Azt gondolom, hogy az elmúlt egy esztendő igazán feladta a leckét a vajdasági magyar közösségnek, de annak köszönhetően, hogy egység van nálunk, hogy összetartó közösség vagyunk, sikerült azokat a hídfőállásokat megtartanunk, amelyek azt biztosítják, hogy a vajdasági magyar közösség ne legyen védtelen. A magyar kormánynak köszönhetően folytatódik a gazdaságfejlesztési programnak a lebonyolítása, őrizzük az összes intézményünket és rendezvényünket. Június 18-án ünnepeltük a Vajdasági Magyar Szövetség fennállásának a 30. évfordulóját, és időközben, március 2-án a két választási küzdelem között a tisztújítás is megtörtént a VMSZ-ben. Összegzésként kijelenthetem, hogy felkészülten várjuk az újabb kihívásokat.
Forró Krisztián arra mutatott rá, hogy az európai parlamenti és a szlovák parlamenti választásokon nem sikerült képviselői helyet szerezniük, viszont megyei szinten erősek, de a céljuk mindenképp az, hogy a jövőben a parlamentben is politikai tényező legyenek. Az etnikai politizálásnak pedig mindaddig szerepe van, amíg valaki magyarként akar élni.
Zakariás Zoltán örömét fejezte ki, hogy Tusványos több mint három évtizede biztos pont, a jobb pálya pedig nem csak szólam. 2024 szuper választási év Romániában, az európai parlamenti és a helyhatósági választás már lezajlott, a polgárokra vár még a parlamenti voksolás és az elnökválasztás. Országos megállapodást kötöttek az RMDSZ-szel, hogy a magyar közösség érdekérvényesítése maximális legyen. Remélik, hogy ezután négy békeév következik.
Tánczos Barna megemlítette a moldvai csángók öntudatra ébredését, mely azt bizonyítja, hogy kitartó munkával olyan helyeken is érhető el siker, ahol már feladták a küzdelmet. Céljuk, hogy az őszi választások után ismét a kormány részesei lehessenek, de ehhez még — ahogyan fogalmazott — a második félidőt le kell játszani.
Semjén Zsolt azzal kezdte felszólalását, hogy jólesik nekik a köszönet, de igazából ők tartoznak köszönettel a Kárpát-medencei magyarságnak. Megmaradni akarásból és nemzeti elkötelezettségből nagyon sok magyarországi magyar, például Budapesten, leckét vehetne a külhoni magyarságtól.
— A magyar kormánynak a filozófiája, célkitűzése egyetlen mondatban fogalmazható meg: aki meg akar maradni magyarnak, az maradhasson meg magyarnak, és mi mindent biztosítunk, hogy ez sikerüljön. Oda is, ahol csak pislákol a magyar tudat, minden támogatást megadunk, hogy ez a szikra lángra lobbanhasson. Ennek négy pillére van. Az egyik az identitás megerősítése — idetartozik az oktatási intézmények, a templomok felújítása, újak építése, az oktatási támogatás és még nagyon sok minden, hiszen a clevelandi cserkészektől a gyergyószentmiklósi néptáncosokig mindenkinek a támogatását magába foglalja. A másik a gazdaságfejlesztés, emellett kulcsfontosságú a politikai pártjainknak a támogatása, és ami nekem személyes életcélom is volt, a nemzet közjogi egyesítése — 1 200 000 ember tette le az állampolgári esküt. Ha a szerbekkel létre tudtuk hozni a kiegyezést, akkor miért ne tudnánk ugyanezt megcsinálni a románokkal vagy a szlovákokkal? Úgy gondolom, a hiba nem a mi készülékünkben van, nem rajtunk múlik. Nekünk az az érdekünk, hogy a magyarság megmaradjon az adott országban, és az adott utódállammal a lehető legjobb viszonyban legyünk. Kárpátalja kapcsán pedig ki kell mondani, hogy azért nem érte semmiféle csapás, mert a magyar kormány nem engedi meg, hogy Kárpátalja felé fegyverszállítás történjen Magyarországon keresztül.
Potápi Árpád János szerint az egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredmény az volt, hogy a magyarság egységes módon tudott megjelenni, illetve szavazni az uniós parlamenti választás alkalmával.
— Az is nagy eredmény, hogy a határon túli magyarság részéről 66 000 szavazat érkezett be a választások alkalmával, és több mint 90 százalékban a Fidesz—KDNP pártszövetséget támogatták. Szeretnénk itt is köszönetet mondani nekik! Ennek a 66 000 szavazatnak a közel kétharmada a Vajdaságból érkezett, több mint 40 000 szavazat, ezért külön köszönetet mondok a vajdasági embereknek és a VMSZ-nek a szervezőmunkáért, hiszen ez egy óriási dolog volt.
Potápi Árpád János is kiemelte a romániai választások kapcsán a csángók megjelenését a politikai színpadon, amit hosszú éveken át tartó közéleti, oktatási és kulturális munka előzött meg. Bákó megyében 7214 csángó szavazatot sikerült megszerezni, ami két RMDSZ-es polgármestert hozott a közösségnek. Azt is megerősítette, hogy nincs semmilyen politizálásnak alternatívája az etnikai politizálással szemben, mert csak azok a magyar nemzetrészek lehetnek erősek, ahol etnikai politizálás van.
A következő körben a jelenlévők a jövőről és a tervekről beszéltek, majd egy percben arra próbáltak meg választ adni, miről számolnak be, ha tíz év múlva is itt lesznek Tusványoson.
