Deli Andor után Vajdaságból Vicsek Annamária került be az Európai Parlamentbe a Fidesz—KDNP jelöltjeként. Az újonnan megválasztott EP-képviselők a múlt héten tették le esküjüket, és választották meg Európa vezetőit a következő öt évre. A képviselő asszonyra hatalmas feladat vár, legfontosabb célként pedig azt tűzte ki, hogy Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata felgyorsuljon.

* Meglepetésként érte-e, hogy önt jelölte a VMSZ a Fidesz—KDNP EP-listájára? Vagy eddigi munkája alapján számított erre?

— A Fidesz egységes nemzetben való gondolkodásának eredményeként Deli Andor személyében a VMSZ-nek az elmúlt tíz évben is volt európai parlamenti képviselője. Deli Andor úttörő volt ilyen szempontból, hiszen előtte sosem volt vajdasági magyar képviselője az Európai Parlamentnek. Kiváló munkát végzett az elmúlt két mandátumban, és az egész vajdasági magyarság, de Szerbia többi állampolgára is sokat köszönhet neki. Tíz év azonban ebben a szakmában ugyanazon a funkción hosszú időnek számít, ezért a Fidesz arra az elhatározásra jutott, hogy EP-képviselőinek nagyjából a felét lecseréli, és azt kérte a VMSZ-től, hogy friss nevet javasoljon az EP-lista befutó helyére. Hatalmas megtiszteltetés, hogy dr. Pásztor Bálint javaslatára a VMSZ Elnöksége és Tanácsa engem jelölt erre a tisztségre. Természetesen nem számítottam a felkérésre, hiszen ez nem egy olyan tisztség, amelyre tudatosan készülhet az ember, nagyon nagy kiváltság az, ha valakit egy ilyen magas pozícióra jelölnek, de nagy örömmel fogadtam el. Úgy érzem, ez elismerése a vajdasági magyar közösségért végzett eddigi munkámnak.

* Mekkora feladat vár önre? Deli Andor az utóbbi tíz évben lefektette az alapokat, ön ezekre épít, vagy változtatni kíván valamin?

— Azt gondolom, hogy hatalmas feladat vár rám. Az elmúlt tíz évben Deli Andor megfelelően képviselte érdekeinket, de nagyon összetett munka az EP képviselőjének lenni. Eleve teljesen más, mint egy nemzeti parlament. 720 képviselő 27 tagországból, 8 parlamenti frakció, rengeteg eltérő nézet. Néha a nemzeti érdek és az uniós érdek is ütközik. Olykor egy-egy frakción belül sincsen teljes egyetértés. Már abban hatalmas eltérés van, hogy egy képviselőnek mekkora felszólalási ideje van. Amíg a szerbiai parlamentben a frakcióvezetőknek 20 perc áll rendelkezésükre, addig az EP-ben ez csak 5 perc. A frakciók többi képviselője pedig legtöbbször csupán egy percet kap. Nagyon nehéz egy percbe belesűríteni minden fontos információt, úgy, hogy az a választópolgároknak is érthető legyen, hiszen az a legfontosabb, hogy a választóink értsék, miről van szó, és milyen álláspontot képviselünk egy téma kapcsán. Deli Andor valóban lefektette az alapokat, melyekre építeni tudok, viszont rögtön a mandátum elején egy teljesen új helyzet állt elő, hiszen megalakult a Patrióták Európáért frakció, mely minden egyes frakcióbéli képviselőtársamnak újdonság. Eddig nem volt ilyen csoport, nincs mihez viszonyítani, most alakítjuk ki a munkarendet, folyamatosan csiszolódunk össze, de azt gondolom, hatalmas dolog, hogy többek között a Fidesz kezdeményezésére egy olyan csoportosulás jött létre, amely az EP harmadik legnagyobb frakciójaként működhet. A Patriótáknál nagyobb frakciója csak a nagyobb EP-béli hagyományokkal bíró Európai Néppártnak, valamint a szocialistáknak van. Nagyságban megelőzünk sok olyan pártot, amely hosszú ideje tagja az EP-nek, erre pedig nagyon büszkék vagyunk.

* Milyen kihívásokra számít Brüsszelben és Strasbourgban? Melyek lesznek a következő öt év legnehezebb feladatai?

— Számomra az elkövetkezendő öt év legfontosabb célja, hogy Szerbia európai uniós csatlakozási folyamata végre felgyorsuljon, és a ciklus végén, 2029-ben az ország sokkal közelebb járjon a teljes uniós tagsághoz, mint most. Azt gondolom, hogy ez nem irreális cél, de természetesen egy fecske nem csinál nyarat. Nem elég az, hogy én vagy a Fidesz—KDNP európai parlamenti képviselői ezt akarják. Ezt az EP többségének is akarnia kell, olyan országjelentéseket kell elfogadnunk, amelyek nem sokkal pozitívabbak a korábbiaknál. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy ne fogalmazzanak meg kritikát, de az legyen jóindulatú, és irányuljon arra, hogy segítse az országot. Emellett nagyon fontos szerep jut az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Tanácsnak. Az EU-országok vezetőinek is meg kell érteniük, hogy Szerbia és a nyugat-balkáni térség mielőbbi csatlakozása nemcsak ezen országok érdeke, hanem az egész kontinensé is. Csak úgy lehet az EU újra erős, ha mielőbb integrálja a szomszédos államokat. A magyar elnökség pedig egy kitűnő lehetőséget nyújt ahhoz, hogy Szerbia csatlakozása felgyorsuljon, új lendületet vehessen. Bízom abban, hogy ez valóban meg fog történni.

* Új frakció alakult az EP-ben. Éppen Orbán Viktor az egyik alapítója a Patrióták Európáért pártcsaládnak. Mire számít, mennyire lesz könnyű vagy nehéz ezt az új pártcsaládot elfogadtatni, népszerűsíteni, képviselni?

— Valóban, Orbán Viktor és a Fidesz volt az egyik kezdeményezője, majd alapítója a Patrióták Európáért frakciónak. Sokakat meglephetett az, hogy a frakció az EP harmadik legnagyobbja lett, mi azonban már a választás előtt azt állítottuk, hogy a választás eredményeként erősödni fognak a jobboldali pártok, hiszen az embereknek elegük van a baloldalból. Így is lett, a választópolgárok üzentek, június 9-én este azt láthattuk, hogy európai szinten is megerősödött a jobboldal, a baloldal pedig meggyengült. Ennek eredményeként alakult meg a frakciónk. A baloldal pedig, az Európai Néppárttal az élen, ezt nem vette jó néven. Ahelyett, hogy magukba szállnának, és elgondolkodnának azon, miért értek el gyengébb eredményt, mint öt éve, támadásba lendültek ellenünk. Ezért nem szavazták meg a Patrióták alelnökjelöltjeit, illetve azt sem, hogy Szekeres Pál legyen az EP egyik háznagya. Ők papolnak folyton a demokráciáról és a jogállamiságról, viszont ugyanők azok is, akik felrúgva az Európai Parlament szokásjogát, kijátszva azt, kizárják az EP harmadik legnagyobb frakciójának tagjait az EP vezetéséből. Ezzel semmibe veszik azon 20 millió választó akaratát, aki a Patrióták Európáért frakció tagpártjaira szavazott. Ez az igazi képmutatás, és ezt teljesen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom. Mi azonban nem ijedünk meg, nem hagyjuk, hogy elkedvetlenítsenek bennünket, továbbra is ki fogunk állni értékeink mellett, és még erősebben fogjuk képviselni választóinkat.

* Többször elhangzott, hogy ön a Fidesz—KDNP listáján került be az Európai Parlamentbe, de a VMSZ tagja, vajdasági politikus, ezért egyszerre fogja képviselni Magyarország és Szerbia érdekeit is. Melyek ezek az érdekek?

— Amint már említettem, az egyik legfontosabb célom Szerbia csatlakozásának felgyorsítása. Ez egész Európa, egész Szerbia és a vajdasági magyarság érdeke is. Azt láthattuk az utóbbi években, hogy Magyarország támogatja leginkább a térség és Szerbia mint kulcsország európai uniós útját. Ez a továbbiakban is így lesz, és abban bízom, hogy még több európai uniós ország csatlakozik Magyarországhoz ebben a kérdésben. Emellett két szakbizottságnak is tagja leszek, mégpedig a CULT (Kultúra és oktatás), valamint a TRAN (Közlekedés és idegenforgalom) szakbizottságoknak. A CULT-tagságomnak különösen örülök, hiszen pedagógusként, oktatási szakpolitikusként az elmúlt nyolc évben oktatási államtitkárként tevékenykedtem, ezért azt gondolom, gyorsan fel fogom venni a ritmust, és fontos, oktatással kapcsolatos ügyekért tudok tenni. A TRAN szakbizottság tagja volt elődöm, Deli Andor, ezért az elmúlt években láthattam, hogy milyen, számunkra, vajdasági magyarok számára is fontos ügyekkel foglalkozik ez a bizottság. Úgy érzem, ezekkel a tagságokkal valóban tenni tudok. Azért fogok dolgozni, hogy a vajdasági magyarok, de ugyanúgy a szerbek, valamint az anyaország számára fontos ügyekben megfelelően képviseljem érdekeinket. Meggyőződésem, hogy mindannyiunknak ugyanaz az érdeke, ezért nem tartok attól, hogy ütköznek az álláspontok.