A város déli részén, Újszegeden található a hangulatos, romantikus sétákra, de családi kirándulásra is tökéletes füvészkert. A természetvédelmi oltalom alatt álló területen olyan különleges helyszíneket fedezhetünk fel, mint például a japánkert, a lótuszos tó, a vízeséssel ékesített hatalmas sziklakert, a kaktusz- és pozsgásház vagy éppen a trópusi lepkekert.

1922-ben, a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözése után, a város 20 hold szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István kezdte meg, majd a fejlesztését és a bővítését számos utána jövő vezető folytatta. A füvészkert máig a Szegedi Tudományegyetem fenntartásában működik az oktatást és a kutatást szolgáló, de a nagyközönség számára is nyitott gyűjteményként.

De most lássuk azt, ami minket leginkább érdekelt. A kaktusz- és pozsgásházban a több mint 500 fajt bemutató gyűjtemény két részből áll. A kisebb növények a trópusi üvegházból nyíló galériás helyiségben láthatóak, a nagyobb méretűek a szomszédos mediterrán üvegházban leltek otthonra. Többségük az 1970-es évek végén került a helyére, és azóta ott fejlődik. Akik ismernek, tudják, nagy kaktuszrajongó vagyok, és nekem is van otthon néhány példányom, mely meghaladja az 1-2 méteres magasságot. Amit azonban itt láttam, teljesen lenyűgözött! Kaktuszok, melyek már nem bokrok, hanem terjedelmes fák. Engem elbűvöltek, még akkor is, ha egészen kicsinek és sebezhetőnek éreztem magam mellettük. 

Az orchideaház gyűjteménye jelenleg 57 nemzetség több mint 100 faját és 50 hibridjét tárja a látogatók elé. Bevallom, nem a kedvenceim, de a bájos pasztellszínek mégis fotózásra csábítottak. A páfrányházból jutunk el a trópusi lepkekertbe, mely májustól szeptemberig tart nyitva. Fő látványosságai a Közép- és Dél-Amerikában őshonos pillangók, melyek hosszú utat tesznek meg, mire Szegedre kerülnek. A légi úton érkező bábok a lepkekert bábszekrényében fejlődnek tovább. A lepkék természetes körülmények között a virágok nektárjával táplálkoznak, így a fóliasátorban éppen virágzó növényeket is látogatják, de kiegészítő táplálékként az etetőknél narancs, banán és mézes víz várja őket. Az egzotikus növényekből álló környezetben szabadon mozoghatnak, és el is bújhatnak. Kezdetben mi sem láttuk őket, de aztán fokozatosan felfedeztünk egy-egy példányt a levelek alatt és között. A bent lévők mobiltelefonokkal és fényképezőgépekkel „vadásztak” rájuk, de közben mindenki ügyelt arra, hogy ne háborgassa őket a szükségesnél jobban.

A füvészkert hatalmas területén számos, felfedezésre váró gyűjtemény található a bejárathoz közeli japán- és rózsakerten kívül is, de ebben az írásban a most virágzó lótuszos tóval foglalkoznék, mely az intézmény egyik leglátványosabb és legidősebb része. Medrét 1931-ben ásták ki, névadó növényét egy évvel később telepítették be. Az indiai lótuszra Győrffy István bukkant rá az óföldeáki Návay-kastély dísztavánál. Az Ázsia szubtrópusi területein őshonos, gyönyörű indiai lótusz időszakos dísze a tónak. A telet nyugalmi állapotban az iszapban tölti, föld alatti szárából hajt ki minden tavasszal. Először a levelek jelennek meg a víz felszínén, majd ahogy melegszik az idő, júniusban előbukkannak a bimbók is. Júliusban és augusztusban a tavat zöld levélszőnyeg és a belőle kiemelkedő pompás megjelenésű, sötét rózsaszín virágok tömkelege borítja. Az ismertetőből kiderül, az indiai lótusz túlélését a szegedi botanikus kertben speciális környezeti körülmények teszik lehetővé. A tófenék közelében egész évben folyamatosan 22 C°-os termálvíz áramlik, így a növény képes károsodás nélkül áttelelni. A szegedit Közép-Európa legnagyobb szabadtéri indiailótusz-állományaként tartják számon. Köré szerveződik az intézmény legnépszerűbb programja, a Lótusz Napok július utolsó hétvégéjén.

A tó körbesétálása és a millió fotó elkészítése mellett pihenjünk is meg valamelyik padon, ne gondoljunk semmire, csak bámuljuk a csodát. És közben érezzük, ahogy megnyugszik a lelkünk, kisimulnak a gondredőink, és bizakodva tekintsünk a ránk váró, addig talán nehéznek, esetleg megoldhatatlannak tűnő feladatainkra is.

A szegedi füvészkert karácsony és újév kivételével ünnepnapokon is látogatható, szeptember 30-áig 9 és 18, októberben 9 és 17, november 1-jétől 9 és 16 óra között kereshetjük fel. Az idén még lesznek érdekes programok: szeptember 15-én, illetve 22-én szervezik meg a rovarfogó és egzotikus növények, majd a méhek napját, 29-én pedig kutyás nap lesz, amikor a négylábú kedvenceket is bevihetjük — természetesen csak pórázon. Októberre Afrika-napot és családi napot hirdetnek tökfaragással, novemberben pedig az őszi lombszíneződésben lehet gyönyörködni.