home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Véleményem szerint...
Lester Young
2015.01.19.
LXX. évf. 2. szám
Véleményem szerint...

Mostanában furcsa dolgok történnek velem. Véleményem szerint. Velem is megesett valami. Tavaly, október hónapban. A londoni vonaton ültem. Beszélgetésbe elegyedtem azzal az emberrel, akivel megosztottam a vonatfülkét. Beszélgetni kezdesz egy alakkal, akit nem ismersz, de a végén régi ismerősként váltok el. Megtudod például, hogy Nathan Lucas a neve. Érdekes név, érdektelen ember, nincs ebben semmi rendkívüli.

Szóval, megmondom: éppen erre a Lucasra gondoltam. Magamban azt kérdeztem: vajon találkozom-e vele még egyszer az életben. Természetesen arra is gondolnom kellett, hogy milyen csöndes a házunk, amióta az én drága Normám meghalt.

Egy autó állt meg a házunk előtt. Az első pillanatban nem tulajdonítottam ennek jelentőséget. Valaki rám csöngetett, mire én ajtót nyitottam. Két magas úriember ácsorgott a tornácon. Az egyik megkérdezte:

— Stuart Lambert?

Szótlanul bólintottam, és intettem nekik, hogy tessék, tessék, fáradjanak be a napaliba, én mindenkit szívesen látok a házamban, meg is ihatunk valamit.

— Az én nevem Glenn... ez a segédem, Victor Milius. Gondolom, tudja, hogy miért vagyunk itt. A Scotland Yard emberei vagyunk.

Szólni akartam, de Glenn megelőzött.

— Ne aggódjon, nem a nejéről van szó. A helyi rendőrség befejezte az ügyben a nyomozást. Ők azt állítják, hogy az ön macáját egy rablógyilkos segítette át a másvilágra.

Glenn folytatta:

— Miért is vagyunk itt tehát? Egy bizonyos Nathan Lucas esete vezetett minket Önhöz, uram. Lucas ugyanis halott. Meggyilkolták.

— Meggyilkolták?

— Igen, uram. Gyilkosság, bestiális gyilkosság. Ugyanabban az időpontban ölték meg, amikor a nejével végzett az ismeretlen rablógyilkos. Azon az éjszakán, amikor ön a londoni vonaton üldögélt, ugyanabban a vonatfülkében, amelyikben Lucas utazott. Emlékszem, ezt vallotta, amikor az alibijét igazolta. Így van-e?

Természetesen, ez így igaz. Elvezettek Londonba, és én egész úton magamban csak azt ismételgettem, hogy ez lehetetlen, ez nem lehet igaz, ez valami nagyon, de nagyon rossz álom. Lidérc.

A rendőrségen a szokásos ceremónia. Találtak néhány embert, aki hasonlított rám. Egymás mellé állítottak bennünket. Mögöttünk a hófehér fal.

Megérkeztek a tanúk. Érzem, igen, érzem, felismertek. Ketten százszázalékosan biztosak voltak a dolgukban: a kalauz és az a rühes macska, aki az üdítőitalokat hordozta széjjel. Mindenki sajnálkozó pillantásokkal búcsúzott tőlem. „Elkapták” — súgta az egyik.

*

A tárgyalás elkerülhetetlen volt. Első számú tanú: Glenn hadnagy. A Scotland Yard megbízatást kapott, hogy a helyi rendőrség munkáját bírálja felül. A nyom megvolt. Stuart Lambert együtt utazott a meggyilkolttal. Lambert nejét — mint ismeretes — azon az éjjelen egy ismeretlen tettes megölte. Lambert azt vallotta, hogy a vonatfülkében együtt utazott Nathan Lucasszal. Megdönthetetlen alibi. Lambert semmiképpen sem ölhette meg a nejét.

A hadnagy a továbbiakban elmondta, hogy Lucas hitvese riasztotta a rendőrséget, mert furcsának találta a férje eltűnését. Végül arról is beszámolt, hogyan találták meg a holttestet a sínek mellett Endeeng és North Bromfield között. Felsorakozott tanúnak az az átkozott nőszemély is, aki az italokat hordta. Határozottan azt állította, hogy együtt látott az áldozattal. Ugyanabban a vonatfülkében utaztunk, nem vitás. Végül a kalauzt szólították.

Igen, ez az úr meg az a Lucas... Mi mást mondhatott volna? Később, amikor elhagytuk Endeenget, ismét benyitott a vonatfülkébe. Ott ültem — egyedül. Neki feltűnt, hogy milyen ideges voltam, nem találtam a helyemet, az arcom szürke volt az izgalomtól, de ennek akkor nem tulajdonított fontosságot. Amikor azonban arról értesült, hogy Endeeng közelében megtalálták a holttestet, akkor felébredt benne a gyanú. Nem, nem, tévedés kizárva. Én, egyedül én ültem Lucas mellett abban a vonatfülkében.

— Tudják — mondta nyugodtan —, én rendszeresen tanulmányozom az embereket. Legalább nem unatkozom a vonaton. Hát így vettem észre, hogy a vádlott rendszerint ezekkel a szavakkal kezdi mondanivalóját: „Véleményem szerint...”

*

Vége. Ezzel az ügy lezárult. Az esküdtek természetesen bűnösnek nyilvánítottak. Igaz, senki előtt sem volt világos, hogy miért löktem ki a vonatból azt a szerencsétlent, de senki sem vonta kétségbe vétkességemet.

Pedig tévedtek, iszonyatosan tévedtek, mert a kalauz egyszerűen hazudott. Hazudott az a macska is, aki az italaival mérgezte az utasokat. Én azt is tudom, hogy miért hazudtak.

Megmondom: véleményem szerint az életben mostanában furcsa dolgok történnek. Október hónap végén ismerkedtem meg Lucas úrral. A londoni vonaton találkoztunk először. Lucast decemberben gyilkolták meg. A kalauz lökte ki a vonatból — azért az ezer fontért, amit Lucasnak adtam, hogy támassza alá az alibimet, ha majd arra szükség mutatkozik. A kalauz október hónapban látott bennünket együtt a vonatfülkében. Nemcsak látott, hanem ki is hallgatott bennünket.

Ahogy mondtam — a kalauz a bírók előtt is hazudott. Mert tessék alaposan meggondolni: hogyan lehettem én abban a vonatban Lucasszal, amikor azon a decemberi éjszakán öltem meg az én drága nejemet, Normát...? Véleményem szerint én befejeztem...


November 8-ától mindennap este 7.00-kor bűnügyi novella.
Csak a Hét Nap online-kiadásában. 77 napon át. Jó szórakozást!

Ha elmulasztotta, olvassa el az eddigieket is:

1. Ed Diamont: Mindenét elvette
2. 
Mel Chase: Megásta a sírját
3. 
William Webb: A szerelem vak
4. 
David Cruise: Maga az ördög
5. Chris Pollack: Számított a támogatására
6. 
Elmer Morrion: Dolores
7. 
Gedeon Donella: Nincs okosabb dolga
8. 
Earl Gardner: Viselkedjen természetesen!
9. 
Olcsó koporsó — nagy boldogság!
10. 
Edward Mortimer: Ne aggódj, szívem!
11. 
Glenn Campbell: Madridot látni, és...
12. 
Lars Gamble: Gyermekfilmet nézett
13. 
Chris Norman: Gratulálok, uram!
14. 
Sohasem dohányoztam
15. 
Vincent Donaldson: Marisa megcsalt
16. 
Greg Lassiter: Nem tart sokáig
17. 
George Mulholland: Humphrey Bogart szellemében
18. 
Lester Young: Légy óvatos!
19. Wesley Snipes: Színészi adottságokkal
20. William Webb: Szédülékenység
21. Gérard Chabrol: Mi szeretünk téged!
22. Elmer Grant: Gyakran gondol arra, hogy a világot a levegőbe repíti?
23. Vincent Lovano: Megmondom őszintén
24. Chris Pollack: Most megcsókolhatsz!
25. Elmer Grant: A becsületes zsebmetsző
26. George Mulholland: Hát önre nem ügyel senki?
27. Chris Pollack: Tehetségtelen, mint a főtt tök
28. Lester Young: Öt százdolláros
29. Burt Wiseman: Jó napot, George!
30. Ed Grant: Eltemették, megsiratták...
31. Leonard Wayne: Más mint a többi
32. Elmer Greenwood: Az az ember visszatért
33. Carl Lorimar: Nem ügyelt az apróságokra
34. Mark Minghella: Na és a detektívek?
35. Larry Sisner: Nyugodt lesz az álma
36. Larry Sisner: Égnek állt a haja 
37. Edgar LeRoy: Nincs mitől tartani
38. Carl Eastman: Én nem tettem semmit
39. Carl Wiseman: Megmentette az életét
40. Mark Gibson: Harminckilenc áldozat?
41. Carl Lorimar: Miatta szenvedett
42. Larry Sisner: Végre történik valami
43. Victor Mitchum: A macskaköves utca titka
44. William Webb: Elgondolkodtató eset
45. Larry Sisner: Az ördög vigye el!
46. Edmond Toole: Megtaláltalak, emlékezz!
47. Lionel West: A maga hűséges FANTOM-ja!
48. Dustin Sandler: Nincs tovább
49. Wesley Montana: Ha akarod, megteszem
50.
Eric Mortimer: Szerette Chaplint
51. Earl Gardner: A vadkan lelépett
52. Louis Damone: A barna paróka
53. William Webb: Te babonás vagy?
54. Leonard Lasker: Az élet szép, ugye
55. William Webb: Vérbeli művész munkája
56. Malcolm Dobbs: Kényes holmi
57. William Webb: Egyedül és magatehetetlenül
58. Leonard Wood: Ma megteszi
59. Wesley Montana: A nyolcadik áldozat
60. Harry G. Hanally: Most meglakolsz!
61. Burt Wiseman: Dinnye vagy futball?
62. Mark Minghella: Ég veled, öreg barátom!
63. Malcolm Dobbs: A gondolati áramkör fizikai alapjai
64. Daniel Craig: Ne határozzon azonnal, gondolkozzon...
65. Lionel West: Megértjük egymást
66. Burt Wiseman: Odanézz!
67. Chris Pollack: Elisa körmei
68. William Webb: Nem szabad elsietni
69. Matt Shelby: Az utolsó napon
70. Larry Sisner: Mániákus gyilkos
71. Leonard Wood: Élve vagy halva
72. David Cruise: Csupa öröm az élet

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..