Csupa öröm az élet

Csupa öröm az élet

Mindössze egyórányi játék után 3000 dollárt nyertem a rulettasztalnál. Észrevettem, hogy egy fiatal hölgy figyelemmel kíséri minden mozdulatomat. Nem akart elmozdulni mellőlem.

— Ez a maga napja — mondta mosolyogva.

Nyertem még ezer dollárt, és megtudtam, hogy a leány Marlenének hívják. Átmentem a másik asztalhoz huszonegyezni. A szerencse azon az estén árnyként követett. A nyereséget megtoldottam még 2000 dollárral, tehát összesen 6000 dolcsit nyertem. Az órámra pillantottam. Ha hű maradok a szokásaimhoz, akkor ilyenkor már ágyban vagyok. Felálltam.

— Ma estére befejeztem.

— Ilyen korán távozik? — kérdezte Marlene.

— Holnap is van nap.

— Hát akkor ismét találkozunk, nem?

— Maga is kockára teszi a szerencséjét?

— Szívesebben nézem a többieket. Egyeseknek — állítólag — szerencsét hozok.

Zuhogott odakinn az eső. Az utcán futva tettem meg az utat a gépkocsimig. Fél órával éjfél előtt érkeztem haza. Sötét ablakok és csönd mindenfelé. Felsiettem az emeleti szobámba. Kiürítettem a zsebeimet, és sokáig bámultam a dollárokra. Miért kockáztatnak az emberek? Ez valami betegség?

Másnap reggel Olga, édesapám második felesége megvárt az ebédlőben.

— Tegnap este későn tértél haza, Dick.

— Ébren volt? Sehol sem láttam világosságot.

— Az az átkozott álmatlanság. Hol voltál?

— Moziban...

— Merem remélni, hogy elkerülöd azokat a mozikat, amelyekben szennyes pornófilmeket vetítenek... A világ megbolondult.

— Olga tanti tudja, hogy én csak a cenzúrázott filmeket szeretem. Édesapám halála után Olga tanti viselte a gondomat. Megpróbált „átnevelni”.

A reggeli után Olga tanti átnyújtott egy borítékot. A heti zsebpénzt: 2000 dollárról szóló csekk.

— Ön nagylelkű, Olga tanti — mondtam, és megcsókoltam a homlokát.

— Édesapád kívánságát teljesítem — válaszolta röviden.

Este betértem Morales bárjába, azaz — klubjába. Marlene egy úr társaságában martinit ivott a bárpultnál. Ez az úriember... Lassiter vagy Lossiter... Olga tanti gyárainak az alelnöke. Marlene azonnal faképnél hagyta, amikor megpillantott.

— Megtartotta a szavát, Mr. Webber.

Nem emlékszem. Nem, nem, tegnap este be sem mutatkoztam a hölgynek, mégis tudja nevemet. Nem tesz semmit. Ezer dollárt zsetonokra váltottam, és a rulettasztalhoz léptem.

3000 dollárt nyertem. Játék közben egy sovány, lenyalt frizurájú férfi pillantását éreztem magamon. Felismertem. Ez Morales, a klub gazdája. Sohasem találkoztunk, de láttam a fényképét az újságokban.

Nyertem és nyertem. 6000 dollárt... akárcsak előző este. Marlene a pénztárig kísért.

— Ön Fortuna szövetségese — mondta behízelgő hangon.

— Holnap is találkozunk...

Szerdán rendszerint Kurt Wooddal ebédelek egy hangulatos étteremben. Wood Olga tanti ügyvédje, tanácsadója és házibarát.

— Dick — mondta, miközben az étlapot tanulmányozta —, az a hír járja rólad, hogy kártyázol.

— Lassiter?

— Igen. Látott Morales bárjában. Kétszer...

— Mit keresett Lassiter a klubban?

— Tudsz valamit Moralesról? Fegyveres rablás, erőszak... Három esetben gyilkosság vádjával ültették a vádlottak padjára, de bizonyítékok nélkül nem ítélhették el. Mindhárom áldozat nagyobb összeggel tartozott neki. Mennyit vesztettél?

— 12 000 dollárt nyertem, Kurt.

— Veszélyes játék ez, Dick.

— Olga tantinak ne beszéljen erről, jó?

Aznap újra betértem Morales klubjába. Marlene várt rám. Ezer dollárt vesztettem a rulettasztalnál. Meg egyet huszonegyen. A kijárat felé pillantottam.

— Mennyit vesztett? — érdeklődött Marlene.

— Lényegtelen. Az ember nem nyerhet mindig.

Másnap, a reggelinél Olga tanti ismét megmosta a fejemet, majd megjegyezte:

— Gondolkoztam, Dick. Szépen elfogadod Simon Wardék meghívását, és elutazol a Hawaii-szigetekre. Elengedlek. Simon a barátod, nem?

— Ez szép öntől. Meddig maradhatok?

— Egy hétig...

Telefonáltam az utazási irodának. Úgy döntöttem, hogy a hónap végén utazom Este a Morales klubban 5000 dollárt vesztettem. Következő este 6000 zöldhasút. Elúszott minden: a nyereség, a zsebpénz. Marlenének azt mondtam, hogy nem lát többé, mert elfogyott a pénzem.

— Nem beszél komolyan, Webber!

— Azt akarom mondani, hogy pillanatnyilag nincs több zsebpénzem. A következő elsejéig még csekket sem írhatok.

— Maga abban a hatalmas tóparti házban lakik?

— Igen. Webberék száz évvel ezelőtt építették.

— Nem kaphat hitelt?

— Holnap felkeresem valamelyik barátomat.

— Miért nem fordul Moraleshez?

— Nem ismerem...

— Én garanciát vállalok önért.

— A barátja...?

— Ismerem. Nagylelkű ember, meglátja.

Néhány ezer dollárt kaptam, és aláírtam egy elismervényt. Hat nap elmúltával 14 000 dollárral tartoztam. A hónap végén 35 ezerrel. Marlene bátorított. A szerencse forgandó, ismételgette.

— Nézze, beszéljünk okosan.

— Csak nem akar megszökni? — kérdezte metsző hangon.

— Erről szó sincs! Mindent visszaadok Moralesnek, az utolsó centig. De nem olyan gyorsan, ahogyan ő azt eltervezte. Ötszáz dollárt adhatok havonta.

— Nem azt mondta, hogy elsején pénzt szerez?

— Mindössze 2000 dollárt.

— Ne beszéljen félre, Webber! A famíliája hatalmas vagyonnal rendelkezik. A birtok óriási, nem?

— Semmi sincs a nevemen. Még a gépkocsi sem.

— Morales követeli a pénzét! Tudja ön, mi történik azokkal, akik át akarják ejteni?

— Valamit hallottam.

— Ha nem hajtja fel a pénzt, Morales elintézi.

— Ettől nem félek. Öt vagy hat évre eltűnök. Ez alatt az idő alatt kiegyenlítem a számlát.

— Morales megtalálja, bárhová menekül!

— A világ nagy, Marlene. Ötszáz dollárt kap havonta és pont.

*

Marlene dühösen elhagyta a gépkocsit, amelyben ültünk. A repülőtérre hajtottam. Elrepültem San Franciscóba, s onnan a Hawaii-szigetekre. A harmadik héten Wood hívott telefonon. Olga tanti meghalt. Egy betörő végzett vele. Éjjel tört be a házba: a rendőrség tehetetlen, nem talált nyomot.

Vajon ki ölte meg Olga tantit? Morales személyesen vagy valamelyik bérence? Talán Marlene. Morales végre belátta, hogy csak az esetben kapja meg a pénzét, ha rátehetem a kezemet az örökségre. Nos, a terv sikerült. Vagyont örököltem...


November 8-ától mindennap este 7.00-kor bűnügyi novella.
Csak a Hét Nap online-kiadásában. 77 napon át. Jó szórakozást!

Ha elmulasztotta, olvassa el az eddigieket is:

1. Ed Diamont: Mindenét elvette
2. 
Mel Chase: Megásta a sírját
3. 
William Webb: A szerelem vak
4. 
David Cruise: Maga az ördög
5. Chris Pollack: Számított a támogatására
6. 
Elmer Morrion: Dolores
7. 
Gedeon Donella: Nincs okosabb dolga
8. 
Earl Gardner: Viselkedjen természetesen!
9. 
Olcsó koporsó — nagy boldogság!
10. 
Edward Mortimer: Ne aggódj, szívem!
11. 
Glenn Campbell: Madridot látni, és...
12. 
Lars Gamble: Gyermekfilmet nézett
13. 
Chris Norman: Gratulálok, uram!
14. 
Sohasem dohányoztam
15. 
Vincent Donaldson: Marisa megcsalt
16. 
Greg Lassiter: Nem tart sokáig
17. 
George Mulholland: Humphrey Bogart szellemében
18. 
Lester Young: Légy óvatos!
19. Wesley Snipes: Színészi adottságokkal
20. William Webb: Szédülékenység
21. Gérard Chabrol: Mi szeretünk téged!
22. Elmer Grant: Gyakran gondol arra, hogy a világot a levegőbe repíti?
23. Vincent Lovano: Megmondom őszintén
24. Chris Pollack: Most megcsókolhatsz!
25. Elmer Grant: A becsületes zsebmetsző
26. George Mulholland: Hát önre nem ügyel senki?
27. Chris Pollack: Tehetségtelen, mint a főtt tök
28. Lester Young: Öt százdolláros
29. Burt Wiseman: Jó napot, George!
30. Ed Grant: Eltemették, megsiratták...
31. Leonard Wayne: Más mint a többi
32. Elmer Greenwood: Az az ember visszatért
33. Carl Lorimar: Nem ügyelt az apróságokra
34. Mark Minghella: Na és a detektívek?
35. Larry Sisner: Nyugodt lesz az álma
36. Larry Sisner: Égnek állt a haja 
37. Edgar LeRoy: Nincs mitől tartani
38. Carl Eastman: Én nem tettem semmit
39. Carl Wiseman: Megmentette az életét
40. Mark Gibson: Harminckilenc áldozat?
41. Carl Lorimar: Miatta szenvedett
42. Larry Sisner: Végre történik valami
43. Victor Mitchum: A macskaköves utca titka
44. William Webb: Elgondolkodtató eset
45. Larry Sisner: Az ördög vigye el!
46. Edmond Toole: Megtaláltalak, emlékezz!
47. Lionel West: A maga hűséges FANTOM-ja!
48. Dustin Sandler: Nincs tovább
49. Wesley Montana: Ha akarod, megteszem
50.
Eric Mortimer: Szerette Chaplint
51. Earl Gardner: A vadkan lelépett
52. Louis Damone: A barna paróka
53. William Webb: Te babonás vagy?
54. Leonard Lasker: Az élet szép, ugye
55. William Webb: Vérbeli művész munkája
56. Malcolm Dobbs: Kényes holmi
57. William Webb: Egyedül és magatehetetlenül
58. Leonard Wood: Ma megteszi
59. Wesley Montana: A nyolcadik áldozat
60. Harry G. Hanally: Most meglakolsz!
61. Burt Wiseman: Dinnye vagy futball?
62. Mark Minghella: Ég veled, öreg barátom!
63. Malcolm Dobbs: A gondolati áramkör fizikai alapjai
64. Daniel Craig: Ne határozzon azonnal, gondolkozzon...
65. Lionel West: Megértjük egymást
66. Burt Wiseman: Odanézz!
67. Chris Pollack: Elisa körmei
68. William Webb: Nem szabad elsietni
69. Matt Shelby: Az utolsó napon
70. Larry Sisner: Mániákus gyilkos
71. Leonard Wood: Élve vagy halva

Címkék: hetnapkrimi

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Csókoltatom Helgát
Szabadpolc
  • Elmer Carpenter
  • 2015.01.23.
  • LXX. évfolyam 3. szám
Dögkeselyű
Szabadpolc
  • Ernest Wallace
  • 2015.01.22.
  • LXX. évfolyam 3. szám
Facebook

Támogatóink