Ma megteszi

Ma megteszi

Pénteken délután négy órakor fellélegeztem: a listán még egy lakáscím, az utolsó... és vége a „műszak”-nak. Bizony, ezen a héten egyetlenegy szerződést sem kötöttem. A város szegényebb negyedében dolgoztam, és errefelé a polgárok csak álmodozni mertek a központi fűtésről. Mégis komolytalan kérelmekkel zaklatták az igazgatóságot.

Váltig abban reménykedtem, hogy egyszer nekem is felvirrad. Vadonatúj, szép házba kopogtam be. Egy középkorú, elegáns nő nyitott ajtót.

— Mrs. Townsend? A nevem David Hope, az Orion cégtől. Megkaptuk a kérvényt. Személyesen keresem fel, mert szeretnénk, ha az ügyfél elégedetten és...

A nő félbeszakított:

— Fáradjon beljebb — mondta.

— A lakását roppant ízlésesen rendezte be, asszonyom. A központi fűtés még hangulatosabbá tenné az amúgy is barátságos fészket, de mindenekelőtt szeretném megtudni, hogy hány radiátorra lesz szüksége. Hadd ajánljam önnek a legalkalmasabb és legmegbízhatóbb modellt...

Az asszony megszólalt:

— Ma...

— Tessék?

— Ma megteszi.

— Kiről beszél, asszonyom?

— A férjemről. Ma megteszi.

— Értem. Hát akkor... Előbb a férjével beszéljek? Mikor érkezik?

— Fél hat körül. Amíg ön a házban tartózkodik, addig természetesen mérsékeli magát.

— Minden bizonnyal rossz időpontban érkeztem. Eljövök ismét, miután a kedves férje hazaér...

— Talán megakadályozhatja... Hiszen ön mellett biztonságban vagyok.

— Nem értem.

— Meg akar ölni!

— Tréfál? — Felnevettem ugyan, de idegességem egyre nőtt. — Sokáig feltartottam, ugye? Ha megengedi...

— Tudtam, hogy nem hisz nekem. Senki sem hiszi el, amit mondok. Még a rendőrség sem. Jeff ravasz. Jeff, a férjem. Ma nagyszerű alkalom nyílik arra, hogy megöljön. Nem akar segíteni nekem?

— Ha komolyan beszél, akkor mindent megteszek önért, amit csak megtehetek. Maga viszont csak viccel, nemdebár? Ugrat engem, pedig nem vagyok időmilliomos.

— Komolyan beszélek, de mindegy. Menjen. Én már többé-kevésbé belenyugodtam a sorsomba.

— Miből gondolja, hogy meg akarja ölni magát?

— Jeffnek szeretője van. Meg akarnak szabadulni tőlem.

— Hogy az embernek szeretője van, még nem jelenti azt, hogy meggyilkolja a nejét!

— Véletlenül felfedeztem a nő levelét, amelyben közli a férjemmel, hogy a halálom után sem hajlandó beköltözni ebbe a házba, nehogy az emberek megszólják.

— A férje tudta, hogy megtalálta a levelet, és arról is bizonyságot szerzett, hogy felkereste a rendőrséget? Ezek után egy ujjal sem nyúlhat önhöz.

— Jeff berontott a szobába, és elvette a levelet. A képembe vágta, hogy a levélnek semmi jelentősége sincs, mert én úgyis öngyilkosságot követek majd el... Nos, amikor betoppantak hozzánk a rendőrök, Jeff csak megvonta a vállát. Levél nélkül semmit sem tehettem, nincsenek bizonyítékaim. Meg aztán Jeff megelőzött. A rendőrséghez fordult. Azt mondta, hogy én majd hamarosan hívom őket, mert segítségre szorulok, előadok egy lehetetlen mesét. Szükségesnek tartom elmondani önnek, hogy a kislányunk halála után az elmegyógyintézetben ébredtem fel.

— Nyugodjon meg, asszonyom.

— Higgyen nekem! Normális vagyok, de a rendőrök pillanatok alatt megtudtak rólam mindent. Nem vettek komolyan. Jeff közölte a rendőrökkel, hogy rögeszmés vagyok. Félek tőle. Meg akar ölni. Azt tanácsolták, hogy pihenjek sokat, és feledjem el azokat a bogarakat, amelyek befészkelték magukat a fejembe.

— Mi az igazság?

— Ma este megöl.

— Miért éppen ma este?

— Lakik nálunk egy fiatalember. Nem hisz nekem, de amíg a házban tartózkodik, addig nem eshet bántódásom. Ez a fiatalember ma reggel elutazott az édesanyjához, és csak holnap tér vissza. Jeff ma megteszi.

— Én azt gondolom...

Motorzúgás vetett véget a beszélgetésnek.

— Ez Jeff — súgta az asszony —, ma a szokásosnál korábban tért haza. — Meglepődik, ha megpillantja magát.

Mr. Townsend belépett a szobába.

— Helló, mi az? Vendéged van? — kérdezte Jeff vidáman a neje mellé lépve.

— Az Orion cég alkalmazottja vagyok. David Hope. Szeretnénk önöknél is bevezetni a központi fűtést.

— Mennyibe kerül?

— Több modell volna az ön számára...

— Kövessen, fiatalember. Megmutatom, hogy hol szeretném elhelyezni a radiátorokat. Drágám, menj előre.

Mrs. Townsend elhagyta a nappalit. A férje szájáról abban a pillanatban eltűnt a mosoly.

— A nejem beszélt önnek arról, hogy én...

— Igen — válaszoltam szárazon. — Ön meg akarja ölni a nejét, de a gyilkosságot öngyilkosságnak tüntetni majd fel. Nem lesz nehéz, mert a rendőrségen azt hiszik, hogy a neje nem egészen — hm — tiszta.

— Mindenkinek erről beszél.

— Én hiszek neki.

Jeff Townsend elgondolkozva és szomorúan nézett rám, majd a táskájából előhalászott egy papírlapot. Az orrom alá tolta.

— Olvassa — mondta hűvösen.

— „...miután a felesége elhagyta a rendelőt, közlöm önnel, hogy Mrs. Townsend állapota súlyosbodott. Az állandó kórházi felügyelet nélkülözhetetlen. Hétfőn hozza be...”

— Nem is tudom, hogy mit mondjak — motyogtam.

— Semmi, semmi. Nem maga az első, aki megszédült. Tudja mit? Bizonyos időre napoljuk el a központi fűtés bevezetését. Néhány nap múlva legyen ismét szerencsénk önhöz...

Másnap, szombaton, majdnem délig aludtam. Estefelé vásároltam meg az újságot. Az első oldalon hozták a hírt:

„Henriette Townsendet holtan találták a házában. Gázzal mérgezte meg magát. Az elhunyt az elmúlt időben már két alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot. Egy súlyos családi tragédia után az orvosok megállapították, hogy Mrs. Townsend lelki egyensúlya felborult”.

Hogy voltaképpen mi is történt, sohasem tudtam meg.


November 8-ától mindennap este 7.00-kor bűnügyi novella.
Csak a Hét Nap online-kiadásában. 77 napon át. Jó szórakozást!

Ha elmulasztotta, olvassa el az eddigieket is:

1. Ed Diamont: Mindenét elvette
2. 
Mel Chase: Megásta a sírját
3. 
William Webb: A szerelem vak
4. 
David Cruise: Maga az ördög
5. Chris Pollack: Számított a támogatására
6. 
Elmer Morrion: Dolores
7. 
Gedeon Donella: Nincs okosabb dolga
8. 
Earl Gardner: Viselkedjen természetesen!
9. 
Olcsó koporsó — nagy boldogság!
10. 
Edward Mortimer: Ne aggódj, szívem!
11. 
Glenn Campbell: Madridot látni, és...
12. 
Lars Gamble: Gyermekfilmet nézett
13. 
Chris Norman: Gratulálok, uram!
14. 
Sohasem dohányoztam
15. 
Vincent Donaldson: Marisa megcsalt
16. 
Greg Lassiter: Nem tart sokáig
17. 
George Mulholland: Humphrey Bogart szellemében
18. 
Lester Young: Légy óvatos!
19. Wesley Snipes: Színészi adottságokkal
20. William Webb: Szédülékenység
21. Gérard Chabrol: Mi szeretünk téged!
22. Elmer Grant: Gyakran gondol arra, hogy a világot a levegőbe repíti?
23. Vincent Lovano: Megmondom őszintén
24. Chris Pollack: Most megcsókolhatsz!
25. Elmer Grant: A becsületes zsebmetsző
26. George Mulholland: Hát önre nem ügyel senki?
27. Chris Pollack: Tehetségtelen, mint a főtt tök
28. Lester Young: Öt százdolláros
29. Burt Wiseman: Jó napot, George!
30. Ed Grant: Eltemették, megsiratták...
31. Leonard Wayne: Más mint a többi
32. Elmer Greenwood: Az az ember visszatért
33. Carl Lorimar: Nem ügyelt az apróságokra
34. Mark Minghella: Na és a detektívek?
35. Larry Sisner: Nyugodt lesz az álma
36. Larry Sisner: Égnek állt a haja 
37. Edgar LeRoy: Nincs mitől tartani
38. Carl Eastman: Én nem tettem semmit
39. Carl Wiseman: Megmentette az életét
40. Mark Gibson: Harminckilenc áldozat?
41. Carl Lorimar: Miatta szenvedett
42. Larry Sisner: Végre történik valami
43. Victor Mitchum: A macskaköves utca titka
44. William Webb: Elgondolkodtató eset
45. Larry Sisner: Az ördög vigye el!
46. Edmond Toole: Megtaláltalak, emlékezz!
47. Lionel West: A maga hűséges FANTOM-ja!
48. Dustin Sandler: Nincs tovább
49. Wesley Montana: Ha akarod, megteszem
50.
Eric Mortimer: Szerette Chaplint
51. Earl Gardner: A vadkan lelépett
52. Louis Damone: A barna paróka
53. William Webb: Te babonás vagy?
54. Leonard Lasker: Az élet szép, ugye
55. William Webb: Vérbeli művész munkája
56. Malcolm Dobbs: Kényes holmi
57. William Webb: Egyedül és magatehetetlenül

 

Címkék: hetnapkrimi
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Szabadpolc rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Ma megteszi
Szabadpolc
  • Elmer Carpenter
  • 2015.01.23.
  • LXX. évfolyam 3. szám
Ma megteszi
Szabadpolc
  • Ernest Wallace
  • 2015.01.22.
  • LXX. évfolyam 3. szám
Facebook

Támogatóink