
1970-ben születtem Törökbecsén, ahol mindmáig élek, tevékenykedem. A Tisza menti kisváros, a családom, a szórványban élő társaim, a más nemzetiségű emberek, a vajdaságiak, de elsődlegesen a magyar közösség jelenti számomra a világmindenséget. Szokás is mondani, hogy a madárnak szárnya van, az embernek pedig egyetlen szülőföldje. Így vagyok valahogy ezzel én is, hiszen az általános iskola befejezése után a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat, majd pedig 1992-ben a Pedagógiai Akadémián szereztem osztálytanítói oklevelet. Ez ismét a gyermekvilágba, a szülőfalumba varázsolt vissza engem, 1991-től 1998-ig ugyanis a beodrai elemi iskola, majd pedig 1998 és 2011 között a törökbecsei általános iskola osztálytanítójaként dolgoztam. 2011-től 2014-ig a törökbecsei Josif Marinković Általános Iskolában szerb ajkú gyermekeknek magyar nyelvet tanítottam.
Az élet kifürkészhetetlen játéka által 2012-ben véletlenül csöppentem a média világába, így 2012-től 2015-ig a törökbecsei helyi NB Rádió magyar műsorának a mindeneseként dolgoztam. 2014-től a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottsága, valamint a VMÚE tagja vagyok. Ettől az évtől kezdődően a Hét Nap külmunkatársa, 2013-tól a törökbecsei helyi újságban a magyar cikkek írója, 2015-től pedig a Pannon RTV tudósítója lettem. Ezeket a feladatköröket mindmáig lelkesen végzem, és bevallom, a 2000-es évek elején számomra még ismeretlen tevékenységet mára már hivatásként élem meg, mely a szívemhez nőtt, mint a szülőföldem vagy a helyi Jókai Mór Magyar Művelődési Egyesület, melynek egyik alapítója, elnökségi tagja vagyok.
Osztálytanító vagy újságíró? Erre én sem tudom a pontos választ, de azt igen, hogy a tudósításokat, legyenek azok akár hang, kép vagy írásos jellegűek, örömmel készítem, mert fontosnak tartom, hogy tudásommal, tapasztalatommal segítsem a szórványban a magyarok fennmaradását, kultúráját, életét.
Egy biztos, a legnagyobb és legszebb kihívás az, amikor az életben egy új kapu nyílik meg, mely számtalan lehetőséget nyújt számunkra.
Zséli Ágnes cikkei | |
---|---|
A bácsföldvári emlékmű a jelennek és a jövőnek mesél | 2019.11.04. |
Család, közösség, összetartozás | 2019.10.29. |
A szabadságért hozott áldozat | 2019.10.07. |
Itt minden kapható! | 2019.09.30. |
Törökbecse községben növekedett a magyar elsősök száma | 2019.09.11. |
Az összefogás, az erős közösség a gyümölcsöző munka jelképe | 2019.09.03. |
Pedagógusok, szülők, nagyszülők szépítik az iskolát | 2019.08.18. |
Pusztatemplom, a bánáti rónaság kincse | 2019.07.21. |
A múltból élő, jelenhez kapcsolódó hagyományok | 2019.07.05. |
A hegedű nem zeng magában, csak ha az értelem szólaltatja meg | 2019.05.28. |