A bácsföldvári emlékmű a jelennek és a jövőnek mesél

A bácsföldvári emlékmű a jelennek és a jövőnek mesél

Emlékművet avattak Bácsföldváron az 1944/45-ös vérengzések áldozatainak tiszteletére.

A helyi katolikus temetőben levő, fekete márványból készült emlékmű a szabadkai Somogyi Katalin és férje, dr. Somogyi Sándor jóvoltából emlékeztet mindazokra, akik 75 évvel ezelőtt ártatlanul fizettek életükkel. A koszorúzással egybekötött emlékműavatást a Vajdasági Magyar Szövetség szervezte.

„A száznál is több ártatlan áldozatunk csontjai máshol porladnak, szeretteik és az utókor itt emlékezik rájuk” — olvasható az emlékműről, mely nem más, mint a múlt üzenete, mind a jelen, mind a jövő nemzedékének. Az idézet mindenki lelki világát megérinti, az eseményt pedig a jelen levő óbecsei Schola Cantorum énekkarának előadása is meghittebbé varázsolta. Az emlékművet dr. Horváth László helyi plébános szentelte fel.

Az emlékmű avatására és megáldására sokan összegyűltek, helyiek, önkormányzatok, pártok és civil szervezetek képviselői. A meghitt eseményen alkalmi beszédet mondott a bácsföldvári származású Somogyi Katalin, aki mindamellett, hogy Szabadkán él, a szülőfalujának eseményeit, történelmét tovább szeretné adni az utókornak.

— Azért emeltettük a férjemmel ezt az emlékművet, mert engem az emlékek kísértettek. A családomnak nem sokat beszéltem erről, sem a gyerekeimnek, sem az unokáimnak, de ezeket az emlékeket nem akartam magammal vinni. Úgy gondoltam, hogy itt van az ideje, hogy ezt ezzel a közösséggel megosszam. Ha nekünk nem is voltak áldozataink, együtt éreztünk azokkal, akik nálunk még jobban megszenvedték ezeket a történéseket. Az emlékmű a jelen, valamint a jövő nemzedékének is mesél — fűzte hozzá a megbocsátás bácsföldvári helyének megálmodója. — Legyen ez az emlékmű egyrészt az emlékezet őrzője, másrészt pedig a megbocsátás helye is. Nem szabad gyűlölni egymást. Én azt szeretném, ha itt, ezen a helyen nemcsak gyászolnánk, nemcsak a rosszra gondolnánk, hanem inkább arra is, hogy mindent túl lehet élni. És próbáljuk meg túlélni.

— Délvidék számára nagyon fontos, hogy az elmúlt időszakban beszélhetünk az 1944/45-ös borzalmak ártatlan áldozatairól — emelte ki alkalmi beszédében Paskó Csaba kelebiai plébános. — Én hiszek abban, hogy ezeknek az embereknek a vére nem hullott hiába, és bízom abban, hogy tanulunk ebből, viszont nekünk, akik ismerjük a múltunkat, emelt fővel, Istenben bízva kell előretekintenünk, és a múltunkból tanulva a jövőnket építeni.

A halottak napján megtartott eseményen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, a magyar közösség számára több szempontból is lényeges beszélni az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett áldozatokról.

— Sajnos nagyon sok hely van, ahol meg kell emlékezni az ártatlan áldozatokról. Fontos az, hogy megőrizzük a közösségi tudatot arról, hogy '44-ben, '45-ben mi történt. Fontos az, hogy mementókat állítsunk az ártatlan áldozatok emlékére. Fontos az, hogy a felnövekvő generációnak elmondjuk azt, hogy mi történt velünk. S nemcsak azt mondjuk el, hogy mi történt velünk, hanem hogy milyen utat tettünk meg az elmúlt 75 évben, hogy idáig eljussunk — emelte ki az elnök.

A bácsföldvári katolikus temetőben emeltetett emlékműnél a Vajdasági Magyar Szövetség, a Magyar Nemzeti Tanács, a VMSZ bácsföldvári helyi szervezete, a VMSZ óbecsei községi szervezete, Óbecse Község Önkormányzata, a VMSZ, a VMDP és a MEP óbecsei koalíciója, valamint Somogyi Katalin és férje, dr. Somogyi Sándor rótta le kegyeletét. Utóbbiak a feledhetetlen esemény kapcsán emlékfüzetet is készítettek. Katalin a kiadványt — üzenetként az utókornak — el is helyezte a kereszt talapzatánál.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A bácsföldvári emlékmű a jelennek és a jövőnek mesél
Riport
A bácsföldvári emlékmű a jelennek és a jövőnek mesél
Riport
Facebook

Támogatóink