home 2024. október 31., Farkas napja
Online előfizetés
Az ökológiai állattartás lehetőségei térségünkben (3.)
dr. Könyves Tibor
2024.09.25.
LXXIX.. évf. 39. szám
Az ökológiai állattartás lehetőségei térségünkben (3.)

A biojuhászat jelene és jövője

Egy tipikusan környezetminőséget javító, a lakosságmegtartásban pozitív szerepet betöltő, egyúttal extenzív állattenyésztési ágazatról, nevezetesen az ökológiai juhászatról lesz szó.  

Az állattenyésztés hosszú évek óta tartó és egyre mélyülő válsága a juhágazatot sem kerülte el. Nagy szerepe van ebben a legfontosabb gazdálkodási és takarmányozási forrásnak számító gyepterületek folyamatos tönkremenetelének is. Szemtanúi vagyunk az anyaállomány létszáma és tenyészértéke (pl. szaporaság) jelentős csökkenésének. A termelési költségek, mint a legelőbérlet, valamint az olyan terhek, mint az egyre összetettebb adminisztráció, minden tekintetben megnehezítik a gazdálkodók életét. Az egyoldalú és idényjellegű báránypiac és a kiszámíthatatlan felvásárlási árak hosszú távon bizonytalan jövőképet teremtenek a juhászok számára. A klasszikusan hármas hasznosítású (gyapjú, tej, hús) juhgazdálkodás egy végtermékre és ennek tavaszi túlkínálatára való leszegényedése, a „csak az élő vágóbárány a piacképes” elv az értékesítés szempontjából teljesen beszorította a juhágazat résztvevőit. Ezért a biojuhászati tevékenység és termelési mód mérsékelheti a fent említett ágazati nehézségeket.

A biojuhtejtermékek kiváló piaci elismertségével együtt komolyan lehet a jövőben számolni azzal, hogy a biojuhászatban általában megvalósítható a jól jövedelmező két-két termékes értékesítés (bárány-tej, illetve bárány-gyapjú), valamint egyre terjed a hármas jövedelmező értékesítés. Igaz, hogy egyelőre itt térségünkben a gyapjúnak nincs becsülete, alig lehet eladni, és akkor is áron alul, de a gyapjúminőség függvényében ennek is lenne helye az értékesítési vertikumban. Itt észlelhetünk egy nagy rést az urbanizációs fejlődésünkben, amikor egy értékes alapanyagot a modern világ már nem tud, nem akar felhasználni. Esetenként szinte már szemétnek tekintik a gyapjút, melyet ki kell dobni, meg kell semmisíteni. Elődeink mindenféle minőségű gyapjút fel tudtak dolgozni, mindennek megvolt a maga helye és értéke. A gyapjú régen az egyik legfontosabb állati eredetű textilnyersanyag volt. Jelentősége elsősorban a ruházkodásban és a takarók, szőnyegek, bútorkárpitanyagok körében volt nagy, ami főleg kiváló melegtartó képességének, puhaságának, rugalmasságának és kellemes tapintásának volt köszönhető. A fonalgyártás és a nemezkészítés alapanyagaként ma is értékes nyersanyag lehetne. A vágóbárány értékesítése és a juhtej feldolgozása napjainkban döntően meghatározza a juhágazat sikerességét. Ha ehhez a minőséghez lehetne társítani bio- vagy ökológiai minőséget, növekedne a jövedelem, és egy új termék, esetleg termékmárka jöhetne létre.

A biojuhászat megteremtésének két feltétele van: a gazdálkodó ember személyisége és a gyepterületek minősége, valamint hasznosítási módja. Az ökológiai gazdálkodást folytató vállalkozóra a hagyományosan szükséges rend- és állatszereteten kívül elhivatott környezetgazdálkodási szemlélet a jellemző, valamint a biofeltételek és -előírások hiteles kielégítésének erős szándéka. Természetesen a juhászatban is megvannak az ökológiai gazdálkodás szabályai:

1. Lehetőség szerint a teljes mezőgazdásági tevékenységnek az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint kell folynia.

2. Alapjában tilos a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO), a GMO-származékok és az ilyen előállítású növények (takarmányok), mikroorganizmusok stb. alkalmazása a juhászatban.

3. Az ökológiai juhászatban tilos olyan anyagokat és eszközöket tárolni, amelyek nem használhatóak a biotermelésben (pl. műtrágyák, szintetikus növényvédők, ilyen anyagok göngyölegei stb.), valamint be kell tartani az ökológiai termékek mozgatásának, szállításának és tárolásának elkülönített és szigorú szabályozását.

4. Kiemelt fontosságú, hogy a biojuhászat gazdálkodási területe előírás szerint el legyen választva (izolálva) a körzetben lévő nem biogazdaságoktól.

5. Alapszabály, hogy a biojuhoknak az ökológiai gazdálkodás körülményei között kell megszületniük és nevelkedniük. Itt fontos külön megjegyezni, hogy az egész állományra vonatkozóan legalább 6 hónapos átállási időszak alkalmazása szükséges, már teljesen a biogazdálkodás körülményei között, mielőtt a terméket bioként lehetne forgalmazni.

6. A bio-ellenőrzésű juhállomány elhelyezésének legfontosabb szabálya a biolegelőkhöz kapcsolódó, mély almos, bőven szalmázott juhhodály szakszerű alkalmazása, az állatsűrűségi előírások betartása.

7. A legeltetéskori állatsűrűség 0,2 számosállat/ha értéktől az átlagos 1 számosállat/ha értékig mozoghat, valamint egész évben meg kell adni az időjárás függvényében a szabad területhez való jutás lehetőségét.

8. A takarmányfelhasználás területén elsődleges szempont a különböző korcsoportú és hasznosítású juhok természetes és a jó termeléshez elengedhetetlen táplálóanyag-szükségletének kielégítése. Speciális bioelőírás, hogy a szopós bárányoknak min. 45 napig lehetővé kell tenni az anyatejhez jutást. A juhok napi szárazanyag-felvételének legalább 60%-a tömegtakarmányból álljon (szálas zöld, széna, szilázs stb.), a többi lehet csak az abraktakarmány, tejelő anyáknál ez az arány 50%-ra is lemehet, bár a gyakorlatban ez inkább a gyepen 100%-on van, a szoptatáskor, illetve fejéskor pedig 75—85%-on.


(Folytatjuk)

Kapcsolódó cikkek
Környezet és egészség
Az ökológiai állattartás lehetőségei térségünkben (4.)
dr. Könyves Tibor
2024.10.01.
LXXIX.. évf. 39. szám
Biojuhászatban tenyésztett fajták
Bővebben
Környezet és egészség
Az ökológiai állattartás lehetőségei térségünkben (1.)
dr. Könyves Tibor
2024.09.10.
LXXIX. évf. 36. szám
A múlt század első felében elkezdődött a nagyüzemi mezőgazdasági termelés erőteljes kémiai és műszaki int…
Bővebben
Környezet és egészség
Az ökológiai állattartás lehetőségei térségünkben (2.)
dr. Könyves Tibor
2024.09.17.
LXXIX. évf. 37. szám
Kerekded, göndör szőrű örökségünk, a mangalica. A mangalica egy különleges, magyar őshonos sertésfajta,…
Bővebben
Környezet és egészség
Az ökológiai állattartás lehetőségei térségünkben (5.)
dr. Könyves Tibor
2024.10.08.
LXXIX.. évf. 40. szám
Manapság a tanyák kezdenek elnéptelenedni. Napjainkban leginkább csak pihenésre, nem pedig termelésre has…
Bővebben
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..