Szent Erzsébet ruhát oszt a szegényeknek

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által az Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára meghirdetett Szent Erzsébet Jubileumi Év november 19-én szentmisével kezdődik a budapesti Szent István-bazilikában. A szentmise után ünnepi műsor keretében Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke átadja a Szent Erzsébet Rózsája Díjat.
Este a Művészetek Palotájában a Budapesti Liszt-ünnepek keretében kerül sor a jubileumi év ünnepélyes megnyitójára. A megnyitó ünnepségen elhangzik Liszt Ferenc Szent Erzsébet oratóriuma.
ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET 1207-ben Sárospatakon született. Édesapja II. Endre magyar király, édesanyja az andechs-meráni családból származó Gertrúd - a Bánk bán-féle összeesküvés áldozatául esett merániai királyné. Szüleitől, környezetétől nagyon vallásos indíttatást kapott. Szívesen ajándékozta oda a dolgait szegényebb társainak, korán kezdett koldusoknak alamizsnát osztogatni. Nemcsak a saját szájától megvont falatokat adta oda, hanem a konyháról szerzett ennivalót is vitte a szegényeknek. Négyéves korában eljegyezték a nála hét évvel idősebb Lajossal, Türingia leendő őrgrófjával, akivel együtt nevelkedett Wartburg várában.
A leendő anyós, Zsófia asszony ellenben egyre nagyobb rosszallással figyelte a gyermek fejlődését, mert szokásaival nem tudott egyetérteni. Nemcsak apró, túlzásnak minősített vallási gyakorlatai zavarták, hanem az is, hogy teljes természetességgel magával egyenrangú társnak tekintette a legegyszerűbb gyermeket is. Nem tudta megbocsátani, hogy Erzsébet nem vette át az udvari élet előírt formáit: nem volt hajlandó megtanulni a nők számára akkor kötelező tipegő járást, s ráadásul minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást. Az udvar intrikái ellen Lajos nagy határozottsággal vette védelmébe szeretett menyasszonyát, és 1221-ben gyönyörű esküvőn házasságot kötöttek.
Csodálatosan boldog évek következtek, mintaszerű harmóniában éltek. Házasságukból három gyermek is született: Hermann, Zsófia és Gertrúd, akit a magyar boldogok sorában tisztelünk. Lajos igazi partner volt Erzsébet vallásosságában, kölcsönösen segítették egymás életszentségét. Erzsébet igen sokat imádkozott, böjtölt, sőt vezekelt. Házassága lehetővé tette, hogy most már teljes energiával segíthesse a szegényeket, betegeket, nyomorékokat. Menhelyet állított fel, maga is ápolta a nyomorultakat, elesetteket.
1227-ben férje keresztes hadjáratra indult, de útközben járványban hirtelen meghalt. A gyász fájdalmát sógorainak üldözése még fokozta. Abból az időből maradt ránk az ismert történet, hogy amikor a grófságot sógora, Henrik kormányozta és egyik napon váratlanul tért haza a vadászatról, Erzsébet éppen kosárral a karján igyekezett valahová. Henrik föltartóztatta, és látni akarta, mit visz a kosárban. Erzsébet engedelmesen átadta neki kosarát, melybe a szegények számára élelmet csomagolt, Henrik azonban illatozó rózsákat látott benne, s megszégyenülve útjára kellett bocsátania Erzsébetet. Három piciny gyermekével megpróbált Eisenachba menekülni, de ott nem fogadták be őket. Egy ólban kellett nyomorognia, gyermekeit is elvették tőle, dolgoznia kellett.
Férje barátainak nyomására visszafogadták ugyan később Wartburgba. å azonban nem érezte ott jól magát, 1228-ban elvonult Marburgba, ferences harmadrendi lett. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasztalta a mellette lévő nővéreket. 1231. november 17-én súlyos betegségben, huszonnégy éves korában meghalt. Marburgban temették el.
Halála után négy évvel, 1235. május 26-án IX. Gergely pápa már szentté avatta, édesapja még megélte lánya szentté avatását.
Árpád-házi Szent Erzsébetet nemcsak a magyarok, hanem a németek is sajátjukként tisztelik. Bizonyíték erre, hogy miközben az MKPK a szent születésének 800. évfordulója alkalmából a 2007. esztendőt jubileumi évvé nyilvánította, a német kormány augusztus közepén ezen évforduló alkalmából 10 eurós emlékérem kibocsátásáról döntött. A német kezdeményezéshez hasonlóan a Magyar Posta is bélyeg kibocsátását tervezi a Szent Erzsébet emlékév alkalmából. A magyar bélyeg előre láthatólag 2007 májusában lát napvilágot.
Szent Erzsébet rövid élete során minden élethelyzetet megélt: volt gyermek, jegyes, ifjú házas és anya, volt férjére várakozó feleség és volt özvegy. Minden életállapota, és az azokban való helytállása tanulságos és példaértékű lehet a ma emberének is. A Szent Erzsébet-év tehát kiváló alkalom arra, hogy a családra irányuljon a figyelem.