Sütő András koporsójánál

Sütő Andrástól, az írótól, a közösségért áldozatot vállaló, a romániai magyarságra gazdag szellemi örökséget hagyó embertől búcsúztak szombaton Marosvásárhelyen családtagjai, pályatársai, tisztelői, a romániai és a magyarországi közélet szereplői.
A temetésen részt vett a Szili Katalin házelnök vezette magyarországi parlamenti küldöttség, amelynek tagja Csapody Miklós, Dávid Ibolya, Kósa Ferenc, Lezsák Sándor, Németh Zsolt, Rubovszky György volt, megjelent a művészeti és tudományos közélet számos neves képviselője, így Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Korunk egyik legnagyobb írójának ravatalánál - az MTI tudósítása szerint - már délelőtt sokan rótták le kegyeletüket a Vártemplomban, ahol a délutáni gyászszertartáson több ezren vettek részt. A templom zsúfolásig megtelt, rengetegen álltak az udvaron, a felvezető lépcsőn és a vártemplom dombjának alján. Az erdélyi magyarság tagjai, fiatalok és idősek egyaránt megrendülten hallgatták odakint is a kihangosított beszédeket, énekeket.
A gyászszertartást vezető dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke úgy emlékezett az elhunytra: Ő világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is. A művészember és a közéleti szereplő egységét Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke fejezte ki a legékesebben. - Nagyon fáj a magyar kultúra hatalmas átka és áldása, hogy nem elég nagyot alkotni, zseniálisan kezelni a nyelvet, mert ráadásul tettekben is nagynak kell lenni, nemcsak szóban - mondta beszédében, utalva arra, hogy Sütő András nemcsak a ,,könyvtárszobák csendjében” élte életét, jó könyveket írva, hanem cselekvéseiben is sokat tett a magyarságért. - Sorsa erdélyi sors. Könnyű is, nehéz is, kanyargós is néha, szerették is sokan, bántották is méltatlanul néhányan, de végül útjáról nem lehetett letéríteni - hangoztatta Markó Béla. Kifejtette: Sütő András életművéből és közéleti megnyilatkozásaiból olyan értékek mutathatók fel, mint a lázadás a zsarnokság ellen, összefogás, közösségi szolidaritás, áldozatvállalás. Emlékeztetett: fiatalon vállalt közéleti szerepe fokról fokra változott, így lett az idők folyamán egyre súlyosabb, mígnem nyíltan szembefordult a kommunista diktatúrával és a nemzeti elnyomással. Megszenvedett, vagyis hiteles életút volt az övé - mondta a szónok, úgy fogalmazva, hogy az elhunyt író mindvégig hitt abban: lehetséges a nemzeti egység. Ez a sokat tapasztalt ember, ez a nagyszerű író, aki látta és láttatta, hogy az emberiség története csupa dráma, csupa tragédia, mégis mindvégig bízott az erdélyiek magyar sorsának jobbra fordulásában. Az utókornak kell az áldozat - mondta Markó, majd ezt a gondolatot folytatva megállapította: ,,... végtére is Sütő András nem áldozat volt elsősorban, hanem közösségének egyik kiemelkedő szellemi vezetője, aki nehéz helyzetben is a helyén maradt, és erőt tudott adni nekünk.”
Csoóri Sándor Kossuth-díjas költő, a budapesti Hitel főszerkesztője úgy fogalmazott: Sütő András Illyés Gyulához méltó rangon magát a magyar nyelvet tette alkalmassá arra, hogy a földből az égig érő tilalmak ellenére fájdalmainkat, haragunkat, apokaliptikus sérelmeinket elmondhassuk. Sütőt fiatalkorában megérintette a szocialista romantika, előtte is kinyílt a politikai tér, de minél előbbre jutott, élményei annál riasztóbbakká váltak. - Félárbocra leengedett tekintete hozzásegítette őt ahhoz, hogy ne vitesse magát tovább újabb és újabb szelekkel, és megtörtént a felébredés. A kisebbségi magyar író önkéntes feltámadása megélénkítette az egész Kárpát-medencei magyar irodalmat - mondta Csoóri.
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke beszédében hangsúlyozta: elvesztettünk ugyan egy csodálatos embert, egy nagyon nagy alkotót, de az ad erőt, hogy nem ment el közülünk; itt maradt örökül életműve, emberi és írói magatartása. Mircea Dinescu forradalmár költő, a román írószövetség volt elnöke azt fejtegette: Sütő András életművére nemcsak a magyar, de a román irodalom is joggal büszke lehet. Görömbei András debreceni irodalomtörténész a magyarság égtartó emberének nevezte az elhunyt írót, akinek életműve ebben a közösségi felelősségtől menekülő világban a közösségi sorsvigyázás példája.
Sütő András legjelentősebb alkotásaiból Kubik Anna budapesti és Györffy András marosvásárhelyi színművész adott elő részleteket.
Sütő Andrást a marosvásárhelyi református temetőben, a Bolyaiak sírjának közelében helyezték örök nyugalomra.