
Az évek során megszámlálhatatlan olyan dolog vált valósággá, amellyel a sci-fi-filmekben találkoztunk. Okosotthonok, táblagépek, okostelefonok, mesterségesintelligencia-alapú asszisztensek, 3D nyomtatás, virtuális és kiterjesztett valóság, önvezető járművek, humanoid robotok, és a lista még korántsem véges. Lassan még valami valósággá válik, amiről nem gondoltuk volna, ez pedig a térhajtómű (warp drive).
Szem előtt tartva, hogy az Albert Einstein által több mint száz éve kidolgozott általános relativitáselmélet szerint a tömeggel bíró testek nem képesek elérni vagy meghaladni a fénysebességet, a sci-fi-filmekben, mint amilyen például a Star Trek, olyan térhajtóművek jelennek meg, amelyek teljes összhangban vannak Einstein általános relativitáselméletével, és lehetővé teszik az űrhajók számára a csillagközi utazást. Például egy hatalmas energiakoncentráció jön létre, és az űrhajó meggörbíti maga körül a téridőt. Az elnevezés, a warp drive is erre utal. Itt létrejönne egy úgynevezett Einstein—Rosen-híd (vagyis féregjárat), ami lehetővé teszi az univerzum távoli pontjai közötti utazást, ha úgy tetszik, hipertéren (vagy szubtéren) keresztül. Persze ezeket a koncepciókat még nem érték be a jelenlegi fizikai ismereteink, de szórakoztatóan hozzájárulnak a sci-fi-világ építéséhez a népszerű sorozatokban. Azt az „apróságot” pedig ne is vegyük figyelembe, hogy ehhez egy bolygó tömegét kellene beszuszakolni egy 10 méter átmérőjű gömbbe.
A képet a DALL-E generálta
Az Applied Physics Laboratory (APL), mely a térmeghajtók kutatásában vezető szerepet tölt be, kifejlesztett egy ingyenes nyílt forráskódú szoftvert, a Warp Factoryt. Ez lehetővé teszi a kutatók számára az ilyen hajtóművel kapcsolatos ötleteik tesztelését. A Warp Factory célja, hogy új fizikai megoldásokat találjon a térmeghajtók terén, és hozzájáruljon az űrkutatás jövőjéhez. Emellett az APL, a Warp Grant ösztöndíjprogramja kutatókat keres a térhajtómű-technológia forradalmasítására. Célja a térhajtómű-mechanika területének előmozdítása ezzel a programmal. Az első fázisban 500 000 dollár ösztöndíjat adnak kutatók számára, akiknek olyan új ötleteket kell bemutatniuk a térhajtóművek kifejlesztésére, amelyek a klasszikus relativitáselmélet keretében működnek. Eszerint a hajtóművek működési metrikái (matematikai modelljei) nem tartalmazhatnak negatív energiát vagy fénysebességnél gyorsabb anyagot. Az APL elkötelezett a tudományosan megalapozott és megvalósítható űrhajtómű-technológiák kutatása mellett. A klasszikus relativitáselmélet a fizika jól bebetonozott elmélete, melyre támaszkodva megteremthető a kutatási programok szilárd tudományos alapja. Fontos megjegyezni, hogy az APL nem támogat olyan ötleteket, amelyek ellentmondanak a klasszikus relativitáselmélet alapelveinek. A pályázók azonban szabadon kihasználhatják a relativitáselmélet keretében adódó lehetőségeket új és innovatív űrhajtómű-koncepciók kidolgozásához. Fontos megjegyezni, hogy prioritást élveznek azok a munkák, amelyek PhD-fokozatot szerzett szakemberektől származnak, kapcsolódó tudományos területekről.
A térhajtóművek tervezése egy összetett és kihívással járó feladat, de a kutatók folyamatosan fejlesztenek ki új és innovatív technológiákat. Ahogy a tudomány és a technológia egyre nagyobb léptekkel halad előre, olyan lehetőségek nyílnak meg előttünk, amelyekről korábban csak álmodni mertünk. Persze a térhajtóművek és a csillagközi utazás még mindig a sci-fi birodalmába tartozik, de az olyan kezdeményezések, mint az APL Warp Factory és a Warp Grant-program, megmutatják, hogy a tudományos közösség komolyan veszi ezeket az elképzeléseket.