Eljött az ideje annak, hogy a sötétben rejtőzködő tehetségek, családi, baráti összejövetelek fő poéngyárosai, kollégákat megnevettető, zuhany alatt magukban szónokló viccmesterek végre előbújjanak, és nagyközönség előtt mutassák meg, mit tudnak a szórakoztatásról.

Októberben ugyanis Vajdaságba érkezik a Stand-up Budapest, mely Szabadkán és Magyarkanizsán debütál humorestjével és egy, a program részeként megrendezett tehetségkutatóval. A műsor október 4-én a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban, október 5-én pedig Magyarkanizsán, a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben (Művészetek Háza) lesz látható. A szervezők szeretettel várják a nevetésre vágyó közönséget és a bátor vállalkozókat, akik szívesen tündökölnének humoristaszerepben.

A közelgő esemény részleteibe Szőke Dániel, a Stand-up Budapest rendezvényszervezője avatott be.

* Bemutatnád nekünk, mivel foglalkozik a Stand-up Budapest?

— A Stand-up Budapestet úgy kell elképzelni, mint a Dumaszínház keltetőjét, mint egy focicsapat utánpótlásbázisát. Aki ki szeretné próbálni magát a stand-up műfajában, az nálunk megteheti. Budapesten, az Oktogonnál van egy törzshelyünk, ahol erre lehetőséget kínálunk. Az első körben ki lehet próbálni, a második körben pedig azok vannak, akik már bontogatják a szárnyaikat, egyre több anyaguk van, és őket el tudjuk vinni nagyobb helyekre fellépni, úgyszólván befuttatni. A harmadik körben lévőket úgy kell elképzelni, hogy már a Dumaszínház ajtaján kopogtatnak, bizonyos nagyobb fellépők „előzenekarai”, vagy behívták őket a Showder Klubba, és nálunk gyakorolják az ottani fellépéseket. Tehát ez a három lépcsőfok van, a teljesen kezdő, a lassan, de biztosan gyakorlott és a befutás előtt álló. Ha példákat kellene említeni, Noé Bex fellépett Kovács András Péter előtt, Major Vanda Ráskó Eszter előtt, Török Ádámnak már volt több saját műsora, meg lesz is. Van bőven olyan példa, aki a Stand-up Budapesttel kezdte el, és most is ott van a Dumaszínházban.

* Milyen programmal várjátok a közönséget októberben Vajdaságban?

— Először mi lépünk fel, aztán a műsor keretében tartunk egy tehetségkutatót. Egyik nap Szabadkán, másnap Magyarkanizsán leszünk. A házigazda valószínűleg Török Ádám lesz, emellett bemutatkozik Sipos Orsolya, Jancsik Juli meg én is, és talán lesz egy ötödik, meglepetésfellépő.

* Kiknek a jelentkezését várjátok a tehetségkutatóra?

— A városban és a környező településeken élők tudnak jelentkezni. Ha érzik az affinitást, hogy kipróbálják magukat a stand-up műfajában nagy közönség előtt, akkor itt a lehetőség. Bárki, aki érez magában tehetséget, vágyat arra, hogy kiálljon a színpadra. A lényeg az, hogy ötperces szöveggel készüljön, saját, önálló legyen, ne mástól vegyen át anyagot, és ne szóvicc legyen, igazából ennyi kérésünk van. Szeptember végéig, október elejéig lehet jelentkezni a standupbudapest@gmail.com e-mail-címen.

* Mik a leggyakoribb hibák, melyeket egy kezdő elkövethet?

— Túlzott alkoholfogyasztás fellépés előtt az izgalom elmulasztása érdekében. Általánosságban pedig ne csak a vége legyen poén annak, amit elmesél, hanem a mondatok közben is legyen valami humoros. Kezdőként ezt az elején még nem lehet művelni, bele kell jönni. El kell otthon próbálni, ismerősök előtt, és ha működik, azzal kell jönni. Szerintem nem kell túlgondolni, ez arra van, hogy az emberek kipróbálják magukat.

* A jelentkezők honnan vegyék az inspirációt, mennyire lehet egy történetet kiszínezni, hozzátenni?

— Az egyik verzió az, amikor személyesen veled történik valami érdekes, és arról számolsz be, esetleg kiszínezed egy kicsit. Szerintem mindenkivel történt már olyan, hogy ment valamerre, és egy galamb rápottyantott, ezt nem kell nagyon átírni, mert önmagában vicces, és a néző tud veled azonosulni. Velem havonta történik olyan esemény, amely vicces, igaz, néha egy kicsit rá kell költeni, az a legjobb, ha olyan dologról mesélsz, amely megesett veled. A másik verzió, ha valamilyen aktuális, hétköznapi, közéleti sztorikat keresünk, például most volt az olimpia. Ha van egy kis kreativitásod, akkor hozzá tudsz nyúlni, építkezni tudsz belőle. Fél éve kezdtem el én is fellépni, sok helyre tudtam eljutni, és a szervezésből is kiveszem a részem. Azt szeretem benne, hogy a felszabadulás érzését adja, adrenalinlöketet, ki tudom élni az énem azon részét, amely meg akarja mutatni magát a színpadon, teljesen kikapcsol a hétköznapi gondokból. 

* Van olyan téma, amelyet érdemes lenne kerülni az előadás során? Vannak határok a humor terén?

— Nem szeretnénk semmiféle olyan dolgot, amely gyűlöletkeltő, vagy sért másokat. Ha például maga a fellépő kopasz vagy kancsal, ő maga azzal poénkodhat, viszont ha egyik sem, nem nagyon sértheted meg azokat, akik ebben érintettek. A feketehumor jöhet nyugodtan, minden műfajnak megvan a saját közönsége, nyilván ez a helyszínen derül ki, hogy ki milyet szeret, kik lesznek többségben. Ez a műfajnak az egyik szépsége, hogy nem tudod, milyen reakciót fogsz kapni. Ha egy kicsit tapasztaltabb, találékonyabb vagy, akkor tudsz arra reagálni, hogy a közönség nem vevő éppen arra a témára, és olyankor váltasz egy másikra.

* Mit gondolsz, a humor elsajátítható képesség, vagy születni kell vele?

— Jó kérdés, szerintem mindenkiben benne van a humor. Sokat számít, hogy valaki introvertált vagy extrovertált személyiség-e. Az extrovertáltakban benne van, hogy szeretnek szerepelni, könnyebben megnyilvánulnak. Az introvertáltakban is benne van ez, csak lehet, nehezebben jön elő. Ha úgy érzed, elveszett benned egy kis udvari bolond — a szó pozitív értelmében —, ha szeretsz jókedvet csinálni, és te is jól érzed magad közben, annál felemelőbb érzés nincs is.

* Milyen tanácsot adnál a jelentkezőknek?

— Ha éreznek egy kis vágyat, késztetést arra, hogy kipróbálják, akkor ennél jobb lehetőségük nem lesz. Izgulnak? Izguljanak! Az kell hozzá, teljesen normális, de kár lenne elmulasztani egy ilyen élményt. Most még nem tudhatjuk, megyünk-e újra Vajdaságba, lehet, ez egy vissza nem térő alkalom lesz. Ki kell próbálni, a komfortzónán kívülre kell lépni, erről szól az egész, és arról, hogy élvezzék minden egyes percét!