A Fúvósok Zenekara

Noha a 60. évében járó kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csak 1947. január 1-jén lett bejegyezve, művelődési élet előtte is folyt a faluban. Kupuszina Vajdaság egyetlen palóc magyar faluja, s lakói a mai napig híven őrzik hagyományaikat. Idejében felismerték a hagyományápolás fontosságát, így hát a mostani fiatalok is tartják a szokásokat, némely alkalmakkor viselik a falura oly jellemző népviseletet.
Az elmúlt évtizedekben az egyesületen belül a legaktívabbak az amatőr színjátszók voltak, hisz majdnem minden évben új darabbal léptek fel, de rajtuk kívül a néptáncosok is szép sikereket értek el. Az első színdarab -- A cigány című -- betanítása Sturc József nevéhez fűződik, majd a hagyományokat a fiatalabb Sturc tanító bácsi vitte tovább. Ő a színjátszás mellett már néptánccal is foglalkozott, az abban az időben megalakított férfikórus pedig egyházi énekeket énekelt, s a húsvéti passiójáték hagyománya mindmáig él. Az értékek megmentésével később Marásek Gáspár és Silling István kezdett foglalkozni.
Dr. Silling István az egyetemről visszatérve mintegy missziót vállalva a népi értékekre igyekszik ráirányítani a figyelmet. Hangsúlyozza, hogy szereti mindazt, ami kupuszinai. Felújították a régi népviseletet és a táncokat. Diákjaival együtt összegyűjtötték a faluban ismert népballadákat, népdalokat, népi imádságokat. Megalakították a Krajcárkát. Összegyűjtötték a faluban fellelhető tárgyi néprajzi anyagot, és a tájházban be is mutatják. Dr. Silling István több kötetben bemutatta a falu népköltészetét, ill. nyelvjárását.
A kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke Koleszár István, titkára Balog Pál. Balog Pali bácsi, aki a szervezőmunkából a legnagyobb részt vállalja, elmondta, hogy az egyesületnek legkevesebb száz aktív tagja van. Elárulja viszont, hogy egy-egy művelődési megmozdulásban voltaképpen az egész falu bekapcsolódik.
Az egyesületen belül különböző csoportok működnek. A Fúvósok Zenekarát Dienes László vezeti, a Kupuszinai falusi vegyes kórust pedig Koleszár Nándor.
Különböző rendezvényeken rendszeresen fellép a Step táncegyüttes is, melynek vezetője Tót Zsaklina. Fontos szerepe van a már említett hagyományőrző népdalkórusnak, a Krajcárkának is. Vezetője, Csizmadia Anna elmondta: arra törekszenek, hogy kizárólag eredeti kupuszinai népdalokat énekeljenek eredeti formában és nyelvjárásban. A Durindó néptánccsoportot Váci Erzsébet és Váci Péter vezeti, a művészeti vezető Csizmadia János. Az amatőr színjátszó csoport darabjainak rendezője pedig Molnár József.
Az egyesületben képzőművészeti csoport is működik, melynek vezetője Silling Nagyfejű Mária, aki amatőr festő is egyben, továbbá megalakulófélben van a kézművescsoport is, szintén Silling Nagyfejű Mária és Vujeviæ Anna vezetésével.
Balog Pali bácsi hiányolja, hogy Nyugat-Bácskának nincs művelődési központja. Könnyebb lenne a szervezés ennek meglétével.
Az egyesület kapcsolatot tart fenn más egyesületekkel, településekkel határon innen és túl, így sok utazásra van lehetőség. Csak a Csárdáskirálynőt harmincháromszor játszották annak idején különböző helyeken. Az idén is szeretnének több rendezvényen részt venni. Tavasszal lesznek a községi szemlék, májusban pedig Siófokra kapott meghívást a Krajcárka, júniusban Erdélybe, Székelyudvarhelyre készülnek a Szejke Napokra, júliusban Győrbe egy hagyományőrző lakodalmat bemutató fesztiválra. A felsorolásnak pedig még koránt sincs vége.
Kupuszina/Bácskertes újfent arra készül, hogy a figyelem középpontjába kerüljön. 2001-ben megünnepelték a falu újratelepítésének a 250. évfordulóját, most pedig a hatvan éve működő egyesület névadójának köztéri szobrot avatnak. A március 15-i ünnepség előkészületi már javában folynak, s benne társszervezőként a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség is részt vesz. Az idén első ízben a Nyugat-Bácskában Kupuszinán/Bácskertesen is tartanak központi ünnepséget. Balog Pali bácsi elmondta, hogy mivel az egyesület Petőfi Sándor nevét viseli, és Vajdaságban még nincs köztéri Petőfi-szobor, már eddig is próbálkoztak szoborállítással. Örülnek, ha az idén a helyi általános iskola igazgatójának, Csíkos Sándornak a közreműködésével végre sikerülne. A szobrot Lantos Györgyi és Máté István szobrászművészek készítik Csongrádon, s a Nemzeti Fórum nevében Lezsák Sándor országgyűlési képviselő adományozza a falunak. Szerencsére akadnak még jólelkű emberek, akik szívükön viselik a kisebbségben élő magyarok sorsát.
A bácskertesi/kupuszinai Petőfi-ünnepség programja szerint a szabadtéri műsor március 15-én 16.00 órakor kezdődik. A rövid kulturális műsor után Lezsák Sándor mond szoboravató beszédet, majd következik a koszorúzás.
Az ünnepi műsor a színházteremben folytatódik 17.00 órai kezdettel az egyesület vegyes kórusának fellépésével. Ünnepi köszöntőt Dudás Károly, a VMMSZ elnöke mond, majd részletet hallhatunk Petőfi naplójából. Az idén először itt adják át a Napleány-díjat, a délvidéki magyar újságírók díját. Ezt egy rövid műsor követi, melyben a tervek szerint fellép Csizmadia Anna a Honfoglalás c. film betétdalának eléneklésével és a Step Táncegyüttes a Gyertyák táncával. Fridrik Noémi színművész Petőfi Sándor A nép nevében c. versét szavalja el, majd Guzsvány Izabella operaénekes operaáriákat ad elő. Csizmadia Zsolt Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet c. költeményét mondja el, Koleszár Nándor Klarinétszólóval közreműködik, az egyesület népi tánccsoportja pedig a Hajnali mosdatás c. darabot mutatja be. Köszönőbeszédet Molnár József mond, majd az egyesület kórusának előadásában a Szózattal zárul az ünnepi műsor.
Reméljük, hogy a március 15-ei ünnepség új hagyományt teremt Kupuszinán/Bácskertesen, s ezt a nyugat-bácskai magyar települést a többi központi ünnepségi színhellyel -- Szabadkával, Bácskossuthfalvával, ill. Magyarittabével -- együtt egyenrangúan említik, s az emberek jelenlétükkel évről évre mind többen megtisztelik.