Varázslat. Valami megfoghatatlan, szavakkal leírhatatlan, minket körülvevő láthatatlan tényező, amely az emberiség kezdete óta foglalkoztat bennünket, nem mellesleg a lenyűgöző történetek fő alkotóeleme. Sokan azért menekülnek a képzelet és a varázslatok világába, mert vágynak a valóságtól való elszakadásra. Erre kiváló lehetőséget nyújt a Dráma a zeneakadémián.
A könyv Raffay Endre zentai művészettörténésznek, a Pécsi Tudományegyetem doktorának a Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent műve. A kiadványt 2023-ban adták ki, Soltis Miklós szabadkai képzőművész illusztrációival. A szerzőnek a Sárkány bögréje című mesekönyve szintén a Forumnál jelent meg, 2016-ban. Így nem volt számára ismeretlen az a világ, amelybe ezúttal is kalauzolja az olvasót.

A mű talán leginkább a Harry Potter- és a Percy Jackson-könyvek ötvözete, ahol kéz a kézben jár a mágia a mitológiával. Végigkövethetjük a két főszereplőnek a Pesti Zeneakadémia körüli kalandját. Mirinyó anyót, a Sárkányrégészeti Akadémia tiszteletbeli másodelnökét, a Sárkányfog-rend lovagját, a Befana Kollégium varázslattan professzor emeritáját már ismerhetjük a Sárkány bögréje című történet hőseként, társa pedig dr. Cifrang Csilla professzornő, aki ugyancsak emerita, a mesén túli emberek szakavatott kutatója. Hőseink azzal szembesülnek, hogy a zene eltűnt a világból, így hát ketten indulnak útnak az Óperenciás-tengeren túlra, hogy nyomozzanak.

A kaland a Pesti Zeneakadémián kezdődik, majd egy európai körút kerekedik belőle. Végigjárják Budapestet, az Olümposzt, Dubrovnikot, Versailles-t, Cambridge-et, végezetül a túlvilágba is alászállnak, hogy a zene nyomára bukkanjanak. Útjuk során a görög mitológia híres alakjaival is találkoznak. Apollón, Dionüszosz, Hermész, Zeusz, Héra, Orpheus, Kerberosz, nimfák, szatírok, szfinx, pegazus, múzsák és még sokan mások kísérik őket.

A mű jegyzeteket is tartalmaz, melyek által az olvasó röviden összefoglalva megismerkedhet történelmi alakokkal, művészekkel, akik e helyszíneket formálták, valamint a mitológia történetével. A csaknem 270 jegyzet megkönnyíti a szövegben lévő utalások értelmezését, de véleményem szerint részben nehezítik is az olvasást, és talán ez az egyetlen kritika, melyet az alkotással szemben fel tudnék hozni. Egy oldalon belül néha több index is szerepel, mely nem lábjegyzetként van feltüntetve a lap alján, hanem a könyv végén, egy külön résznél. Úgy gondolom, az állandó lapozgatás gátolja, hogy az olvasó igazán átadja magát a könyvélménynek.
Ezt a kis bírálatot leszámítva szerintem minden olyan embernek, aki művészet-, varázslat- és mitológiakedvelő, tetszeni fog ez a történet. A mesekönyv különleges illusztrációkkal remekül megfűszerezve hipnotizálja majd a kíváncsi szemlélőt.