Hömpölygő tömeg a palicsi sétányon - Szabó Attila fotója
Múlt szombaton került sor Szabadkán, illetve Palicson a VMSZ által szervezett, államalapító szent királyunkról, I. Istvánról való -- immár hagyományos -- ünnepi megemlékezésre. A Szent Teréz-székesegyház előtti téren mintegy kétezren vettek részt az ünnepi szentmisén, melyet dr. Gyulai Endre szeged--csanádi megyés püspök celebrált. Az istentiszteleten a VMSZ tisztségviselőin kívül jelen volt a Magyar, illetve a Horvát Köztársaság diplomáciai képviselete, illetve Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára is. A püspök úr ünnepi prédikációjában Szent István király életútját jellemezve kiemelte, hogy azt mindvégig a keresztény hit iránti mély meggyőződés jellemezte. Gyulai Endre az istváni életutat a ma emberével összekötve egy szegedi utcaseprő és egy budapesti többgyermekes család példájával illusztrálta. Mindkettőben a közös tényezőt: az Istenbe vetett hitet emelte ki, mely a megpróbáltatásokon minden alkalommal átsegítette a Mindenhatóhoz fohásszal fordulókat. A megyés püspök úr prédikációjának sarkalatos pontja a törökverő Hunyadi és Szent István király életútjának közös nevezőre hozása volt, a XX. század kommunista terrorjára utalva pedig az isteni szeretet és megbocsátás fontosságát hangsúlyozta.
A palicsi sétányon nyolcezres tömeg előtt került sor az új kenyér megáldására. A történelmi egyházak nevében Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendens szólt az emlékezőkhöz: a bibliai Izrael népének szenvedéstörténetét kötötte össze a magyarság megpróbáltatásaival. ,,Ma is sokan-sokan békességet hirdetnek, de ennek megvalósítását mindig a másik féltől várják. Ezért sokszor boldogtalan a családi élet, s még az egyház iránti szeretetünk is sivár. Lehetünk-e így jó keresztyének, lehetünk-e így jó magyarok?' -- tette fel a kérdést, majd így folytatta: ,,Ahogy a keresztyén hitünk sem csak az ünnepeken mutatkozhat meg bennünk, úgy a nemzetszeretetünk sem. Nemzettársaim, keresztyén testvéreim a Krisztusban, ha ezt tudomásul vesszük, akkor mindannyian olyan kősziklára fogunk építkezni, mely felett a pokol kapui sem tudnak diadalmaskodni.'
Ezután Kasza József, a VMSZ elnöke szólt a népes közönséghez. Beszédének központi eleme a Szent István-i örökség méltatásán túl az intézményteremtés, a magyar intézményrendszer kiépítése volt. ,,Amikor Európa utolsó diktatúrája megbukott, a VMSZ egyértelmű céllal lépett be az első szabad, demokratikus szerb kormányba. Tudtuk, hogy a vállalt feladat, a kihívás, a múlt sötét erőinek aknamunkája hatalmas energiát követel tőlünk mind emberileg, mind szakmailag. Vállaltuk, mert világosan láttuk és tudtuk, hogy a magyar közösség megmaradásának záloga az intézményépítés, az intézményteremtés. Megszületett a kisebbségvédelmi törvény, felálltak a Nemzeti Tanácsok, visszaadtuk településeink becsületes, történelmi magyar nevét. Újra szabadon, a saját helyesírásunk szerint írhatjuk be az immáron újra kétnyelvű anyakönyvekbe gyermekeink nevét, s végre újra vannak kétnyelvű személyi igazolványok is.' -- hangsúlyozta a VMSZ elnöke. Külön kitért a Magyar Nemzeti Tanács munkájára, s felszólította a belgrádi hatalmat, hogy záros határidőn belül rendezze a nemzeti tanácsok megválasztásával kapcsolatos törvényi rendelkezéseket. Hitet tett a területi autonómia mellett, illetve a délvidéki magyar oktatási rendszer kiépítésének fontosságát hangsúlyozva -- beleértve a szabadkai tudományegyetem létrehozását is -- úgy vélte: ,,Egy demokratikus jogállamban ezek a kérdések nem lehetnek tabutéma.'
Kasza beszédében részletesen foglalkozott a társadalmunkban végbemenő változásokkal, s a VMSZ irányát vázolva figyelmeztetett: ,,Nem fogjuk szótlanul tűrni, hogy parasztjaink alól a háborús nyerészkedők, a pénzügyi oligarchák kihúzzák a búzát, életet, megélhetést adó földet. Nem fogjuk szótlanul tűrni, hogy az államigazgatásban, az állami intézményrendszerben továbbra is érvényesüljön a magyarság kiszorítása. Nem fogjuk szótlanul tűrni, hogy az infrastrukturális pénzek elosztását Belgrád a saját szakállára intézze, hátrányos helyzetbe hozva a magyarság által lakott vidékeket', majd kijelentette, hogy a Szlovákiában tapasztalható fejlemények azt mutatják: az uniós tagság nem old meg automatikusan minden kisebbségi kérdést. Éppen ezért a VMSZ-nek minden demokratikus erővel össze kell fognia a szélsőjobb visszaszorítása érdekében. Kasza beszédének végén az anyaországban végbemenő eseményekkel kapcsolatban a következőket mondta: ,,Aggodalommal és nagy figyelemmel kísérjük mindazt, ami ma Magyarországon történik. (...) Minden nehézség ellenére kérjük a magyar kormánytól intézményeink támogatását. Ki kell mondanunk, hogy e támogatások nélkül sok kapu bezáródik előttünk, ami sokszor emberéleteket is követelhet. Elég, ha a Segítő Jobb Alapítványra gondolunk.'
Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára a Magyar Köztársaság kormányának nevében szólt a délvidéki magyarsághoz. Rövid történelmi áttekintőjében rámutatott arra, hogy míg a nemzet történelme általában véres csatákhoz, sorsfordító eseményekhez kötődik, addig augusztus 20-a eltér ettől: ,,Egy életművet, egy történelmi folyamatot ünneplünk, arra emlékezünk. Azok a kérdések, amelyek Szent István korában felmerültek, ma is aktuálisak. Az akkori legfontosabb kérdés, akárcsak a mostani is: hogyan tud megmaradni a magyarság? Hogyan tudjuk megőrizni nemzetünket itt, a Kárpát-medencében? Mint akkor, most is rajtunk áll, hogy erre milyen választ adunk.' Gémesi szerint elsősorban önmagunkat kell megtalálnunk, fontos számot vetni azzal, hogy mit tudunk magunkkal kezdeni, hogyan tudunk egymással együttműködni, együtt dolgozni, hogy a nemzet egésze sikeres legyen. ,,A nemzetpolitika feladata az, hogy ezeket a törekvéseket segítse' -- hangsúlyozta az államtitkár, rámutatva arra, hogy a magyar kormány legfontosabb feladata pedig -- a nemzeti identitás megőrzése mellett -- a magyarlakta térségek gazdasági fejlesztése.
Az ünnepi beszédek után a Vannak magyarok zenés-irodalmi összeállítást tekinthették meg a jelenlevők Krekity Olga rendezésében. Ezután az óbecsei Szelence énekegyüttes a Kárpát-medence térségéből származó, illetve csángóföldi népdalokat adott elő. Az elmúlt évek egyik legsikeresebb zenei produkcióját a szabadkai Nightcruisers együttes nyújtotta, amely örökzöld slágereket játszott, táncra perdítve a népes közönséget mind az ifjúság, mind az idősebb generáció soraiból.