ORSZÁGHÁZ. Belgrádban, az egykori szövetségi parlament épülete előtt, a Nikola Pašiæ téren, július 23-án, vasárnap ünnepélyesen felvonták Szerbia állami zászlaját. A Bože pravde himnusz hangjára Szerbia ezzel jelképesen lezárta a szuverén államot megillető hatáskörök átvételi procedúráját annak a határozatnak az alapján, amelyet június 5-én fogadott el a szerb parlament. A szövetségi parlament épülete előtti (alig)ünnepség azt jelentette, hogy ide költözik a Szerb Képviselőház. A zászlófelvonáson jelen volt Predrag Markoviæ, a köztársasági parlament elnöke, továbbá a G17 Plusz, az SZSZP és a Szerb Megújhodási Mozgalom frakcióvezetője, néhány parlamenti képviselő és több tíz polgár. Az ellenzéki pártok nem képviseltették magukat. A szégyenlősen megtartott ünnepségen Szerbia elnöke, Boris Tadiæ és a kormányfő, Vojislav Koštunica sem volt jelen - ahogy július 5-én, Szerbia államiságának (kényszer)kikiáltásán sem.
A házelnök a parlament előcsarnokában elmondta: a Nikola Pašiæ téren álló épületet 100 évvel ezelőtt tervezték, időközben lezajlott két balkáni és két világháború, az épület fölött 9 állam ,,dübörgött el', s most először ad otthont a Szerb Képviselőháznak! Pedig száz évvel ezelőtt, 1906-ban, Jovan Ilkiæ a Szerb Királyságnak tervezett ide országházat. Az épület alapkövét 1907 augusztusában Péter király helyezte el. A munkálatok 1926-ban megszakadtak, az avatóra csak 1936-ban került sor, de akkorára már a Jugoszláv Királyság parlamentje lett az épület. A második világháború után a hat jugoszláv tagköztársaság képviselői üléseztek itt, az utóbbi három évben már csak Szerbia és Montenegró államközösség képviselői birtokolták (hogy üléseztek, túlzás lenne kijelenteni). Most, száz év után, a szerbiai parlament költözik be ide - egyedül. Roppant tanulságos történet.
MINDEN MEGMUNKÁLT FÖLD HEKTÁRJÁRA 5000 DINÁRT! ,,A támadások és a sértések, amelyek a G17 Plusz részéről értek, egyáltalán nem ingatnak meg abban az eltökélt szándékomban, hogy parasztjaink számára követeljem azt, ami megilleti őket. Nem fogadom el a köztársasági kormánynak azt az állítását, hogy reformellenes a követelés, hogy termelőink a megmunkált föld minden hektárjára 5000 dinárt kapjanak. Képtelenség, hogy az egész Európa téves agrárpolitikát folytat, és csak a szerb kormány politikája a helyes, mert nyilvánvaló: az európai paraszt gazdag és elégedett, a mi parasztjaink pedig szegények és kétségbeesettek' - olvasható abban a közleményben, amelyet Bojan Pajtiæ írt válaszul a G17-nek. ,,A tartományi kormány elnökeként kötelességem kieszközölni, hogy minél nagyobb területen kerüljön földbe a mag, és nem szabad hallgatnom, amikor Szerbiában olyan politikát folytatnak, amelynek nyomán megszüntetik a kis és közepes földműves-gazdaságokat - egy csoport dúsgazdag javára. Sohasem fogok belenyugodni, hogy a köztársasági költségvetési kassza színig telve legyen - hiszen 45 milliárd dináros többlete van, és több mint 100 milliárd dinár folyt be a privatizációból -, viszont a köztársasági kormány felelős személyei nem hajlandók visszaadni a pénznek csupán 10%-át annak, aki a túlnyomó részét megkereste: a parasztnak.'
A közlemény után Bojan Pajtiæ a múlt csütörtökön találkozott a vajdasági földműves-egyesületek képviselőivel, s megígérte: a köztársasági kormánnyal való tárgyalásokon nem bocsátkozik kompromisszumokba, a 18 millió dináros követeléstől (hektáronként 5000 dinár) nem áll el. Kell ez a pénz a termelők stimulálására s kell a parasztok túléléséhez. Aki ugyanis gabonát vetett, az az idén hektáronként 30 eurós veszteséggel számolhat.
DINKIÆ, A MINDENHATÓ. Szerbiának van mezőgazdasági, egészségügyi, oktatási s egyéb minisztere, ám ezek az emberek az igazán komoly kérdésekben nem dönthetnek. Rendre Mlaðan Dinkiæ pénzügyminiszter a megmondhatója annak, hogy mit lehet, és mit nem. A mindenható miniszter beintésére kezdődött meg például a munkaerő-felesleg végkielégítéses elbocsátása az egészség- és az oktatásügyben. Utóbbi esetben, az iskolákban, furcsa helyzet állt elő: a több mint 4000 oktatásügyi dolgozó elköszönését követően néhány százzal többen voltak az iskolák fizetési listáján, mint a nagy mellénnyel bejelentett, nagy horderejű akció előtt! Szerbia oktatásügyében megjelentek a ,,holt lelkek'. Meglehet, ez az oka annak, hogy most a pénzügyminiszter visszavág? Az történt ugyanis, hogy Szerbia 1746 általános és középiskolája közül legutóbb 320 intézmény 20 000 dolgozója nem kapta meg a fizetését. A pénzügyminiszter szerint az iskolaigazgatók hibásak, amiért nem küldték el a foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatokat. A pedagógusok tiltakoznak, s azt állítják: a mulasztásért a pénzügyminiszter a hibás, hiszen az állami pénztárból történő kifizetéseket ő ellenőrzi. ,,Ez az ő nagy programja, amelyet hat hónappal ezelőtt kezdett el, s amiért csak ő a felelős. Addig rendesen kifizették a béreinket, amíg Dinkiæ nem kezdte meg a programját, amelyben azt követeli, hogy folyószámlán keresztül történjen az oktatásügyben dolgozók béreinek a kifizetése' - olvasható a tiltakozásul kiadott közleményben. A három oktatásügyi szakszervezet közül az Unió fogalmaz a legélesebben, amikor azt mondja: ha valaha elkészül a szerbiai oktatás gyűlölőinek a névsora, azon Malðan Dinkiæ neve az elsők között lesz. Az Unió szerint nem a ,,holt lelkek'-kel van itt gond, hanem azokkal a pöffeszkedőkkel, akik ma Szerbia oktatásügyét irányítják.
TIZENEGY ÉVE. A napokban múlt tizenegy éve annak, hogy a hágai nemzetközi bíróság körözést adott ki Ratko Mladiæ elfogására. A háborús bűnök elkövetésével (Srebrenica) vádolt egykori szerb tábornokról éppen a tizenegyedik évfordulón derült ki, hogy 2002 derekától 2006 januárjáig Belgrádban bujkált! Ez idő alatt Újbelgrádban 4-5 lakást váltott, e lakások bértelét segítői fizették és azok látták őt el élelemmel. E tények ismeretében enyhén szólva is szánalmas a belgrádi hatalomnak az a próbálkozása, hogy külön csomagtervvel rendezze a Hágával való együttműködést. Belgrád elképzelése ugyanis az, hogy (horvátországi mintára - ott Ante Gotovina volt a tét) Mladiæ kiadatása nélkül is folytatódhassanak az EU tárgyalásai Szerbiával. Csak az a gond, hogy Belgrád hókuszpókusz politikájából nagyon elege van már Hágának is meg mindenkinek. A múlt héten például - Boris Tadiæ bukaresti látogatása alkalmával - Traian Basescu román elnök felszólította Ratko Mladiæ tábornokot: ,,ha őszintén szereti a szerb népet, akkor adja fel magát vagy a szerb hatóságoknak, vagy a hágai nemzetközi törvényszéknek.' Véleménye szerint a szerb nép a háborús bűnökkel vádolt tábornok túsza, mert Mladiænak nincs mersze bíróság elé állni.
A Hágával való együttműködés céljára készült akcióterv kapcsán egyébként olyan hírek kaptak szárnyra, hogy Szerbiában is körözést adnak ki a tábornok elfogására (tizenegy éve az Interpol körözőlevele van érvényben), sőt: vérdíjat tűznek ki a fejére. Ezeket a híreket nyomban cáfolta Rasim Ljajiæ, a hágai törvényszékkel együttműködő bizottság elnöke. Reagálásának lényege: minek, hiszen az Interpol már körözi?!
VISSZADOBTA. Szerbia elnöke, Boris Tadiæ nem írta alá a műsorszórási törvény módosított szövegét, amelyet nemrég a szerbiai parlament fogadott el. Szerinte minden társadalomban a demokrácia fokmérője a sajtószabadság, márpedig a parlamentben elfogadott törvény nem biztosítja a Köztársasági Műsorszórási Ügynökség függetlenségét, s esélyegyenlőséget sem biztosít a frekvenciákra pályázóknak. Tadiæ döntését a független újságíró-szervezetek (ANEM, NUNS, UNS)lelkesen üdvözölték, Koštunica pártja, az SZDP viszont azzal vádolja őt, hogy ezzel a gesztussal a BK TV és a Kariæok oldalára állt.
BOTRÁNYOS! Megválasztották az új, Belgrádtól független intézmény, a Vajdasági Rádió és Televízió igazgatóját. Az igazgatóbizottság kétharmados többséggel Dina Kurbatovinsky - Vraneševiæ személyében választott igazgatót. Dimitrije Boarov neves újságíró, az igazgatóbizottság tagja tiltakozását fejezte ki, amiért a 17 pályázó közül éppen a nevezett hölgy kerül az igazgatói székbe. ,,Vraneševiæ asszony Milorad Vuèeliæ csapatához tartozott abban a legszégyenteljesebb időszakban, amikor az Újvidéki RTV Miloševiæ háborúra uszító propagandájának a leghangosabb szócsöve volt!' - mondja felháborodva Boarov. Szóval: jól nézünk ki!