Körkép
Repül a véreb
2006.11.15.
LXI. évf. 46. szám
Úgy tűnik, valamiféle versengés alakult ki újabban városunkban: ki tud tahóbb, elborzasztóbb dögöt... Elnézést!... Ház- és utcaőrző ebet prezentálni.Már nincs olyan nap, hogy a csendes kertvárosi utcában szembe ne dohogna egy efféle monstrum. A drága, figyelmes gazdi elküldte sétálni. (Ha frászt kap...
Úgy tűnik, valamiféle versengés alakult ki újabban városunkban: ki tud tahóbb, elborzasztóbb dögöt... Elnézést!... Ház- és utcaőrző ebet prezentálni.
Már nincs olyan nap, hogy a csendes kertvárosi utcában szembe ne dohogna egy efféle monstrum. A drága, figyelmes gazdi elküldte sétálni. (Ha frászt kapsz - megtarthatod.)
De az sem igazán élvezet, amikor önfeledten andalogsz a vaskerítés mentén, s a kutya majd rád dönti. A kilincset harapja, telefröcsköl nyállal.
Azt hinné az ember: milliárdosok laknak itt, akik féltik Rembrandtjukat, a kínai porcelánt, a fél zsák Napóleon-aranyat, holott ha nyílik a kapu, puklis öregúr csoszog ki, kopott nejlonszatyorral, az önkibe tart két ásványvizesüveggel a betétért.
Mennyit eszik egy ilyen kutyamasztodon? (A fele is elég sok!)
Legjobban a postást sajnálom.
Íme, most is ott toporog tanácstalanul a nyitott kapuban, s a keskenyre nyitott résen kiabál be:
- Jó napot! Jó napot...!
- Jó napot!
- Még nem magának köszöntem, asszonyom, csak a kutyának!
Már nincs olyan nap, hogy a csendes kertvárosi utcában szembe ne dohogna egy efféle monstrum. A drága, figyelmes gazdi elküldte sétálni. (Ha frászt kapsz - megtarthatod.)
De az sem igazán élvezet, amikor önfeledten andalogsz a vaskerítés mentén, s a kutya majd rád dönti. A kilincset harapja, telefröcsköl nyállal.
Azt hinné az ember: milliárdosok laknak itt, akik féltik Rembrandtjukat, a kínai porcelánt, a fél zsák Napóleon-aranyat, holott ha nyílik a kapu, puklis öregúr csoszog ki, kopott nejlonszatyorral, az önkibe tart két ásványvizesüveggel a betétért.
Mennyit eszik egy ilyen kutyamasztodon? (A fele is elég sok!)
Legjobban a postást sajnálom.
Íme, most is ott toporog tanácstalanul a nyitott kapuban, s a keskenyre nyitott résen kiabál be:
- Jó napot! Jó napot...!
- Jó napot!
- Még nem magának köszöntem, asszonyom, csak a kutyának!
Hozzászólások
Hozzászólások
0
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
