Kasza József, a VMSZ elnöke és Vojislav Koštunica, a köztársasági kormányfő Szabadkán (ifjú Novák Mihály felvétele)

VÉLEMÉNYEK A RÉGI-ÚJ ALKOTMÁNYRÓL. KOŠTUNICA Szabadkán hangsúlyozta, hogy ,,a demokrácia legszigorúbb mércéi szerint készült új alkotmány nélkül az ország nem juthat be az Európai Unióba, hiszen kulcsfontosságú dokumentumról van szó, mely a régi rendszerrel való végleges szakítást jelképezi. Szerinte az új alkotmány szavatolja az emberi és kisebbségi jogok teljes tiszteletben tartását. Elmondta, hogy a lakosság nemzeti összetétele a jövőben biztosan nem borul fel. Koštunica felhívta a polgárokat, hogy vegyenek részt az alkotmánnyal kapcsolatos népszavazáson és szavazzanak igennel.
TOMISLAV Nikolić, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökhelyettese kijelentette, hogy az SRS befolyása volt a döntő az új alkotmány kidolgozásakor. A bevezető rész és az első szakasz, valamint az autonómiáról szóló rendelkezések a Szerb Radikális Párt javaslatai voltak - mondta Nikolić, aki felszólította a szerb radikálisokat és valamennyi szavazópolgárt, hogy igennel szavazzanak a referendumon.
BORIS Tadić, a Demokrata Párt (DS) elnöke (szerbiai államfő) pártja főbizottsági ülésén arra szólította fel a polgárokat, vegyenek részt a népszavazáson és ,,döntsék meg Milošević alkotmányát. Hangsúlyozta, hogy az új alkotmány javaslatának vannak hiányosságai és hibái, de sokkal jobb az előzőnél, pozitív jellemzője pedig az, hogy módosítható.
A Vajdasági Párt is az alkotmányról szóló népszavazás bojkottja mellett foglalt állást.
Igor Kurjački pártelnök felszólította a Vajdasági Szociáldemokrata Ligát (LSV) és a többi vajdasági pártot a referendum közös bojkottjára, amivel megakadályoznák Vajdaság autonómiájának a megszüntetését.
Az alkotmányról szóló népszavazás bojkottjára szólította fel Szerbia és különösen Vajdaság polgárait Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke és helyettese, Bojan Kostreš, aki a Tartományi Képviselőház elnöke is.
ČANAK újvidéki sajtóértekezletén kijelentette, hogy a Liga főbizottságának ülésén az aktív bojkott mellett döntött, mert az alkományjavaslat elfogadása kifejezetten antidemokratikus módon történt.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az elmulasztott lehetőségek alkotmányának tartja az új szerb alaptörvényt, a vajdasági magyarság bevonásával vitát rendez róla, és csak utána alakítja ki végleges álláspontját az október 28-29-i, az alkotmány sorsáról döntő népszavazásra.
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András közleményben fejtette ki álláspontjukat. Legfontosabb következtetésként a párt intézőbizottsága azt jelölte meg, hogy az alkotmány javaslata mellőzi a kisebbségi autonómiát. ,,A VMDP megállapítja, hogy a szerb alkotmányjavaslat mellőzi a nemzeti alapú nem területi autonómiát, és nem teszi lehetővé a kisebbségi közösségek részarányos képviseletét a szerb parlamentben. Ezzel az alkotmányjavaslat annak bizonyítékává válik, hogy a szerb hatalom és a politikai elit a szerbiai kisebbségek és a kosovói szerb kisebbség vonatkozásában kettős mércét alkalmaz.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) felszólította tagjait és szimpatizánsait, a demokratikus közvéleményt, hogy az alkotmányról szóló szerbiai népszavazáson nemmel szavazzanak. A VMDK Tanácsa Óbecsén október 6-án megtartott ülésén határozott így. Az indoklás szerint az alkotmány javaslata politikai és nem jogi jellegű, kettős mércéket alkalmaz a (kosovói) szerbek és a szerbiai kisebbségek vonatkozásában, nem teszi lehetővé az etnikai alapú területi autonómiát, az államot a szerbek és a polgárok államaként határozza meg, aminek az az értelme, hogy a kisebbségeket nem illetik meg a kollektív jogok.
NEBOJŠA Čović, a Szociáldemokrata Párt elnöke felszólította a polgárokat, hogy minél tömegesebben vegyenek részt az alkotmányos népszavazáson. Čović elmondta, rendkívül fontos, hogy az új alkotmányban Kosovót Szerbia elidegeníthetetlen részeként határozzák meg. Hozzátette, a polgárokat annak a ténynek is ösztönöznie kell, hogy az új alkotmány Szerbiát modern demokratikus államként jelöli meg.
Marijana Pajvančić alkotmányjogász, egyetemi tanár erélyesen bírálta az új szerbiai alkotmány javaslatát, mondván, hogy elfogadása nem volt demokratikus. Pajvančić szerint az előző (jelenlegi) alkotmánnyal ellentétben az új nem ismeri el Vajdaságnak a kulturális, történelmi és nemzeti különbözőségeken alapuló identitására való jogát. Az Újvidéki Újságíró-iskolában megtartott sajtóértekezleten a jogtudós hangsúlyozta, hogy vajdaság sem törvényhozási, sem végrehajtó, sem igazságszolgáltatási hatásköröket nem kapott.
A szerbiai alkotmányról szóló népszavazás bojkottjára szólít fel több vajdasági civil szervezet is: a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV), a Helsinki emberi jogi bizottság, a Panonija polgári alap és a Központ a regionalizmusért.
DEL PONTE ÚJRA BELGRÁDBAN. Az elmúlt hét hétfőjén kétnapos hivatalos látogatásra Belgrádba érkezett Carla del Ponte, a hágai nemzetközi törvényszék főügyésze. Itt-tartózkodásának első napján az akcióterv koordinátoraival, Vladimir Vukčevićtyel, a háborús ügyekben illetékes szerbiai ügyésszel tárgyalt, majd este fogadta őt Boris Tadić elnök is. ,,Elégedetlen vagyok az akcióterv végrehajtásával - közölte Carla del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze keddi belgrádi látogatása végén, de hozzátette: reményei szerint a szerbiai illetékesekkel való keddi és hétfői kimerítő tárgyalások lendítenek majd rajta, és végrehajtása jobb lesz a jövőben. ,,A vádlottak kézre kerítése és kiszolgáltatása Szerbiának nem nemzetközi, hanem nemzeti érdeke - vélekedett a főügyésznő keddi utolsó tárgyalópartnere, Vuk Drašković külügyminiszter, s úgy értékelt, hogy ,,ha ezt a kötelezettséget nem teljesítjük, vagy nem tudjuk teljesíteni, akkor az azt jelenti, hogy Szerbiában együttéreznek a vádlottakkal, és tetteiket nem tartják elítélendőnek, vagy azt, hogy az állam képtelen eleget tenni feladatainak. Drašković szerint Szerbiának erkölcsi megtisztulásra van szüksége, kötelessége, hogy radikálisan leszámoljon a gazemberséggel. ,,A bűnözők kíméletlen üldözése a legnagyobb akadálya Szerbia erkölcsi megtisztulásának - fogalmazott a külügyminiszter. A főügyésznő találkozott még Rasim Ljajićtyal, a hágai törvényszékkel való együttműködési tanács elnökével és Ivana Dulić-Marković kormányfőhelyettessel. A hágai törvényszék főügyészével tárgyalt Boris Tadić szerbiai elnök is. Tadić nem volt derűlátó Del Ponte Szerbiáról szóló következő jelentését illetően, márpedig a főügyésznő látogatásának célja annak felmérése volt, hogy Belgrád tesz-e valamit Mladić és a többi körözött kézre kerítése érdekében. Ez határozza majd meg jelentésének hangnemét, és ennek nyomán dönti majd el az EU - feltehetően a hónap derekán -, felújítja-e a májusban felfüggesztett stabilizációs és társulási tárgyalásokat.
AZ EURÓPA TANÁCS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE LEVETTE NAPIRENDRŐL KOSOVO KÉRDÉSÉT. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése őszi ülésszakának kezdetén 9 tartózkodás mellett 62:59-es szavazati aránnyal törölte napirendjéről Kosovo kérdésének megvitatását. A vitára tervezett témát David Wilsher brit képviselő javaslata nyomán vitték szavazásra, a konzervatív párti politikus ugyanis kifogásolta honfitársának, lord Russel Johnstonnak a Politikai Tanács nevében vitaindítónak szánt beterjesztését, mely azt sugallta, hogy Kosovo függetlensége bizonyos feltételekkel leginkább szavatolja a tartós békét és a térség biztonságát.