Szerbia és Montenegró Államszövetségének felbomlásával a Rasim Ljajić által irányított emberjogi és kisebbségügyi minisztérium is megszűnt (június 8-án).
A minisztérium - amely, különösen az utóbbi időben, a háborús bűnösök önkéntes feladásával volt leginkább elfoglalva - tevékenységének az értékelése külön tanulmány tárgya lehetne.
- Ljajić idejében hozták meg az autonómiát mellőző kisebbségi törvényt, melynek alapján létrejöhetett a VMSZ legális, ámde nem legitim egypárti nemzeti tanácsa. Meg a Koštunica vezette köztársasági kisebbségi tanács is, amely a gyakorlatban - szárnya alá véve a kisebbségi nemzeti tanácsok elnökeit - a politikai kézivezérlés legfőbb intézményévé vált - olvasható a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) a minisztérium megszűnése kapcsán kiadott közleményében.
A volt kisebbségi miniszter és a minisztérium a vajdasági magyarság helyzetét különösebben nem ismerte, de ezen nem is kell nagyon csodálkozni, hiszen jó ideje már egyetlen magyar vagy a magyar nyelvet ismerő tisztségviselője sem volt. Mégis a minisztérium tartós sikerének kell elkönyvelni A kisebbségek védelme a nemzetközi és az összehasonlító jogban című háromkötetes (mintegy 2700 oldalas), szinte egyedülálló nemzetközi emberjogi és kisebbségvédelmi okiratok gyűjteményének szerb nyelvű megjelentetését.
Kényszerhelyzetben
Az államszövetség felbomlásával megszűnt az emberi és a kisebbségi jogokról, valamint a polgári szabadságjogokról szóló alapokmány is, melyet Szerbia és Montenegró Képviselőháza 2003. február 28-án fogadott el.
Közismert, hogy Szerbiának az elmúlt időszakban nem volt kisebbség(védelm)i törvénye, sem kisebbségügyi minisztériuma. Annak ellenére, hogy Szerbia lakosságának (Kosovót és Metohiját nem számítva) - a 2002-es népszámlálási adatok szerint - 15,14%-a, Vajdaság összlakosságának pedig a 34,95%-a a nemzeti kisebbségekhez tartozik.
Szerbiában még most is a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 2002-ben meghozott, a nemzeti kisebbségek személyi és szabadságjogainak a védelméről szóló törvény van érvényben. Más dolog, hogy a törvény jelentőségéről és értékéről ellentétes vélemények vannak ma is a vajdasági magyarság egyes politikai pártjai és civil szervezetei körében.
A 2004. szeptember 16-i kormányrendelet alapján felállított, Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök vezette köztársasági kisebbségügyi tanács - a jellegénél és összetételénél fogva - sem fejtett ki különösebb tevékenységet, amely elősegítette volna a kisebbségek helyzetének a javítását.
Az említett események és tények hatására Szerbia gyakorlatilag szinte rákényszerült, hogy hozzákezdjen az emberi és kisebbségi jogok közvetlen alkalmazásához, aminek első feltétele egy, a témában illetékes közigazgatási szerv létrehozása volt.
A szerb kormány június 22-i kragujevaci ülésén rendeletet hozott az Emberi- és Kisebbségjogi Szolgálat megalakításáról. A Szolgálat igazgatójának a kormány még ezen az ülésen Petar Laðevićet nevezte ki. Néhány nappal később pedig a Szolgálat segédigazgatóit is kinevezte.
(Szak)szolgálat
A közvetlenül a kormány alá rendelt (vagyis a Képviselőház hatékony ellenőrzése nélküli) Szolgálat a volt szövetségi emberjogi és kisebbségügyi minisztérium munkafeladatai egy részének a végzésére kapott megbízást:
A Szolgálat az emberi és kisebbségi jogok védelmével és fejlesztésével foglalkozik majd, részt vesz a emberi jogi és kisebbségjogi előírások elkészítésében, felügyeli a belföldi előírások összehangolását a nemzetközi szerződésekkel és más nemzetközi okiratokkal, valamint kezdeményezi azok módosítását. Ez a testület képviseli Szerbiát az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt, jelentéseket tesz a nemzetközi szerződések végrehajtásáról, és válaszol a nemzetközi testületekhez intézett beadványokra, amelyeknek a fennhatóságát elfogadta az állam. Ellátja továbbá a Szerbia területén élő kisebbségek jogainak biztosításával és a kisebbségeknek az anyaországgal történő kapcsolatfelvételével, valamint a nemzeti tanácsok helyzetével, illetékességének megvalósításával és működésének pénzelésével kapcsolatos feladatokat is.
A Szolgálat feladata azoknak az okiratoknak az előkészítése is, amelyekkel ellenőrzik, irányítják és összehangolják a minisztériumok és azon szervezetek munkáját, amelyek egyeztetik a belföldi előírásokat a nemzetközi szerződésekkel és más nemzetközi okiratokkal az emberi és kisebbségi jogvédelem területéről.
A Szolgálat szakértői és technikai támogatást nyújt a nemzeti kisebbségek tanácsának és a jogszabályokkal előirányzott nemzeti kisebbségi alapoknak, valamint ellátja az emberi és kisebbségi jogok terén a szerb kormány által rábízott egyéb feladatokat.
A volt emberjogi és kisebbségügyi minisztérium többi feladatát a szerb igazságügy-minisztérium és a belügyminisztérium vette át.
Az igazgató
Petar Laðević (Horvátország, Petrinja, 1956), az új szolgálat igazgatója Vojislav Koštunica szerb kormányfő közvetlen munkatársainak a körébe tartozik. Az októberi változások után az akkor a JSZK elnöki tisztségét betöltő Koštunica kabinetjének menekültügyi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó tanácsosa volt, majd az államszövetség emberjogi és kisebbségügyi minisztériumában töltötte be ugyanezt a munkakört. Kinevezéséig a miniszterelnök irányította köztársasági kisebbségügyi tanács titkára volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy inkább adminisztratív és szervezési munkát végzett, és hogy különösebben nem ismeri a vajdasági nemzeti kisebbségi közösségek problémáit.
Laðević az interjúban, amelyet a Blic c. belgrádi napilapnak adott, ,,lényegében elutasítja a tényleges autonómiát is magában foglaló új szerb kisebbségi törvény meghozatalát. A kisebbségeknek rója fel, hogy a nemzeti tanácsok demokratikus megválasztásának lehetősége még mindig várat magára”. Laðević úgyszintén ,,elutasítja a kisebbségek részarányos képviseletének bevezetését. Pedig ennek az Európában már javában alkalmazott intézménynek a bevezetését a szerb parlamentbe nemcsak a VMDP követeli, hanem a dél-szerbiai albánok és újabban a vajdasági horvátok is”.
Tizenhárom vajdasági magyar civil szervezet - mivel a szerb hatalomhoz intézett eddigi követeléseik süket fülekre találtak - 2006. június 16-án levelet intézett a magyar köztársasági elnökhöz, hogy ,,kezdeményezze a Magyar Köztársaság Országgyűlése előtt egy olyan jogi aktus meghozatalát, amellyel Magyarország védelme alá veszi a Szerb Köztársaságban élő, szerb állampolgárságú, magyar nemzetiségű állampolgárokat”.
- Ha ezek a nemkormányzati szervezetek úgy tartják, hogy a magyar kisebbség valamely jogai sérültek, akkor normálisan először a mi országunk szerveihez kellett volna fordulniuk. Gondolok itt Szerbia kormányára és a vajdasági végrehajtó hatalomra. És ha még azután sem valósítják meg itt a jogaikat, akkor az anyaországi szervekhez fordulhatnak - nyilatkozta Laðević az újvidéki Graðanski listnek.
Megállapítások
A szerb kormány június 22-ei rendelete és az eddigi kinevezések alapján a következőket lehet megállapítani:
1. A szerb kormány elmulasztotta az alkalmat - szándékosan vagy akaratlanul -, hogy (akár öt évvel is a hatalomváltás után) emberjogi és kisebbségi minisztériumot hozzon létre, és ezzel - legalább közigazgatásilag - kellő szintre emelje az emberi és kisebbségi jogok védelmét. A (szak)szolgálatnak a közigazgatásban sokkal kisebb az illetékessége és a tekintélye is, mint a minisztériumnak. Ez nemcsak jogi és formai kérdés. A rendeletből az tűnik ki, hogy a szerb kormány továbbra sem szándékozik kellő szinten kezelni a nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó nem kis számú lakosság helyzetét és problémáit.
2. A szolgálat vezetőinek nemzeti összetétele nem megfelelő. Ez is azt mutatja, hogy a szerb kormánynak nincs érzéke - és mintha szándéka sem volna - a közigazgatásban dolgozó vezető káderek nemzeti összetételének a javítása iránt, ellentétben a saját 1169. számú 2006. május 11-i záradékával, mely a nemzeti kisebbségeknek az államigazgatási szervekben való részvétele növeléséről szól. A szolgálat négy vezető tisztségviselője között úgy tűnik, egyik sem tartozik a nemzeti kisebbségi közösségekhez. Az is kérdés, hogy bármelyikük is beszéli-e valamelyik nemzeti kisebbség nyelvét.
3. Laðevićnak is, mint a politikusoknak általában, csak 100 napos türelmi idő jár...