Korunk mind ez idáig legyőzhetetlennek bizonyuló halálos betegsége a rák. Kíméletlenül szedi áldozatait mind a nők, mind a férfiak körében, és ami a legszörnyűbb: a daganatos betegségben szenvedő fiatalok és gyermekek száma is növekvőben van.Ki gondolná, hogy szervezetünkben nap mint nap keletkezhet...
Ki gondolná, hogy szervezetünkben nap mint nap keletkezhetnek rendellenes sejtek? Egyáltalán mitől lesz rendellenes egy sejt, és hogyan tud szaporodni?
A daganatok kialakulása
Daganatképző sejtek bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, és ha megtörténik a sejt DNS-ének változása, kialakul a daganat. Rendszerint több tényező és több, a genetikai anyagban bekövetkező változás szükséges a daganatok kialakulásához.
Szervezetünkben napról napra - egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal - keletkeznek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből rákos daganat fejlődik ki, mivel az immunrendszer sejtjei ezeket képesek felismerni és elpusztítani. Néha azonban a sejteknek sikerül kibújniuk a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól.
Jóindulatú vagy rosszindulatú?
A rendellenes működésű sejteket három nagy csoportba soroljuk. A jóindulatú tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom tumorai, a miómák, egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és a háton található zsírtumorok. A jóindulatúság relatív fogalom. A növekvő daganat - például az agyban - a környező szövetek nyomásával, működésük befolyásával szóródás nélkül is számos problémát okozhat. A daganat rosszindulatúvá válása sok esetben erősen függ a daganat méretétől. Mindebből következik, hogy valamennyi daganatra, így a jóindulatúakra is érvényes, hogy elengedhetetlen a minél korábbi diagnózis és kezelés.
Az átmeneti tumor szintén nem ad áttétet, de tokja sincs, így könnyen belenő a környező szövetekbe, azokban terjed és roncsol, elégtelen műtéti eltávolítás után kiújul. Egyik képviselője a Paget-kór, mely az emlőbimbót és a bimbóudvart érintő ekcémaszerű, hámló gyulladás formájában jelenik meg.
A rosszindulatú tumor sejtjei képesek arra, hogy a primer tumorról leszakadva a vér, nyirokrendszer és közvetlenül a szövetek útján újabb helyekre vándoroljanak a szervezetben. Az elszabadult sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer megsemmisíti őket, vagy pedig megtelepszenek, és osztódni kezdenek. Ekkor beszélünk áttétről, vagyis metasztázisról.
Fehérvérűség - leukémia
A fehérvérűség külön kategóriát képez, amely vagy a nyirokcsomók vagy a csontvelő rosszindulatú megbetegedésének következménye. A rosszindulatúan elfajult sejtek nem csupán nyomják a környező szöveteket, hanem meg is támadják azokat, beléjük hatolnak - ezt nevezik a szakemberek beszűrődésnek. Mivel nem fejlődnek ki rendesen, nem képesek az eredeti sejttípusuknak megfelelő működésre, csupán a szaporodást tekintik feladatuknak. Így az egészséges sejtektől, a szervezet egészétől elvonják az oxigént és a tápanyagokat. Ez a vérképző-szervi tumor a leukémia vagy fehérvérűség, amely a gyermekek és az idősek körében a legelterjedtebb rákos megbetegedés.
A korai felismerés fontossága
Az elsődleges tumor mielőbbi felfedezése és eltávolítása azért fontos, mert minél tovább növekedik, annál valószínűbb, hogy valóban áttétet is képez. A teljes gyógyulás csak valamennyi tumoros góc felszámolásával érhető el, de amennyiben az elsődleges daganatot nem fedezik fel kellő időben, ez már nem mindig lehetséges. Ilyenkor a betegség halálos kimenetelű. A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás - azaz környezeti tényezők -, valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső hatást. A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kimondottan fiatalkori rákos megbetegedések is.
Gyógyítható? Mennyiért?
Amerikai orvosprofesszorok ugyan feltalálták már a daganatok lézerrel való megsemmisítését, ám ez az eljárás még olyannyira kísérleti fázisban van, hogy akár évtizedek is elmúlhatnak, mire világszerte elterjed a rákos megbetegedések gyógyításában. Mindemellett máig igen magas, sokak számára megfizethetetlen a daganatos betegségek gyógyítása. A sugár- és kemoterápia, a szükséges gyógyszerek mind olyan anyagi terhet rónak a betegre és hozzátartozóira, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben akár az érintett család eladósodásához is vezethet.
,,Célzott gyógyszerek
A remény azonban megmarad. Az emberiség bízik abban, hogy erre a betegségre is hamarosan olyan hatékony gyógymódot találnak fel a kutatóprofesszorok, amely minden ember számára elfogadható és megfizethető lesz. Az utóbbi évek talán legfontosabb fejleménye, hogy egyre célzottabban ható gyógyszerek jelennek meg mind a kémiai, mind a biológiai rákterápiákban, amelyek hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó kezelést tesznek lehetővé. A célzott daganatterápiával új korszak kezdődött az onkológiában, amely nagy átalakuláson megy keresztül, mert az évtizedeken át bevált kemoterápia kezd kiegészülni olyan új gyógyszerekkel, amelyek sokkal inkább nevezhetők daganatellenes szereknek, mint a korábbiak. Szükségessé vált olyan gyógyszerek fejlesztése, amelyek sokkal szelektívebben hatnak a daganatra. Az első ilyen gyógyszer már 20 éve megjelent egyes emlőrákok kezelésére, ez egy úgynevezett ösztrogén-receptort módosító gyógyszer. Az ezt követő hosszú ,,tudományos csend" az ezredforduló táján tört meg, és azóta minden évben több új, ,,célzott gyógyszer kerül be a mindennapi kezelésbe. Ezeket a szereket intelligens gyógyszereknek - angolul smart drugnak - is nevezik.
Molekuláris diagnosztika
Az új és a régi rákgyógyszerek közötti alapvető különbség nem a hatékonyságban, hanem a szelektivitásban van. Ez azt jelenti, hogy ezek a gyógyszerek elsősorban a daganatsejteket pusztítják, ezért mellékhatásaik általában sokkal enyhébbek. Természetesen ezeket a gyógyszereket sem lehet mindenkinek és mindenféle daganat esetében alkalmazni. Minthogy ezek célzott szerek, a célpontot azonosítani kell az adott daganatban, és csak akkor szabad alkalmazni, ha az jelen van benne. Ezért nagyon fontos az úgynevezett molekuláris diagnosztika szerepe a kezelés megkezdése előtt, aminek alapján kiderül, hogy az adott beteg kaphatja-e az adott szert. Itt sokszor nehéz meghúzni a határvonalat, és a betegek természetesen nehezen értik meg, miért maradnak ki egy kezelésből. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy ezek az okos gyógyszerek nem mindig képesek a daganatsejtek teljes megsemmisítésére. Sok esetben inkább befagyasztják a daganatsejtek működését. Szükség van tehát mellettük még a hagyományos kemoterápiára, ami ,,elvégzi a piszkos munkát. Egyébként az új gyógyszerek között olyanok is megjelentek, amelyek már nem is magukat a daganatsejteket célozzák, hanem például a daganatot ellátó ereket. Ilyen esetekben az új gyógyszer hatását értelemszerűen ki kell egészíteni a daganatsejteket elpusztító kezeléssel, kemo- vagy sugárterápiával.
Mindannyiunk közös ügye
November 7-én van a Nemzetközi rákellenes világnap, mely a daganatos megbetegedések elleni küzdelem fontosságára kívánja a társadalom figyelmét irányítani. Ez a küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem mindannyiunk közös ügye. Az egyéni felelősségvállalás alól senki sem menthető fel. A daganatos betegségek még most, a III. évezred elején is a legpusztítóbb betegséget, az emberiség legnagyobb ellenségét jelentik. Bár a tudomány minden területe, így az orvostudomány is nagy lépésekkel fejlődik, a rák sajnos mind a mai napig nem előzhető meg. De ha mindenki tesz valamit, közös összefogással előbb-utóbb talán legyőzhetjük e szörnyű kórt.