Önkéntes magyar és osztrák egyetemi hallgatók is segítenek a gunarasi iskola tantermeinek festésében
- Az idén a gondviselés különösen kegyes volt hozzánk. Még a tanévzárás előtt felkerestek bennünket az Opus Dei budapesti csoportjának képviselői, s felajánlották, hogy egy tíznapos önkéntes munkával hozzájárulnak az iskola felújításához - közölte a gunarasi Dózsa György Általános Iskola igazgatónője, MARTINOVIÆ Eleonóra, amikor a nyári szünetben, az iskolaépület felújításának idején felkerestük. A faluban meglepődve tapasztalták az emberek, hogy tíz napon keresztül az iskolából minden reggel egy húszfős csoport siet a nyolc órakor kezdődő szentmisére, hogy utána a tantermek falainak festésére és a nyári szünetet nyelvtanulásra kihasználó diákok foglalkoztatására fordíthassák idejüket. Kik ezek a fiatalok? Hogy kerültek éppen Gunarasra? - kérdezgették egymást a falu lakói.
- Mi egy osztrák-magyar csapat vagyunk - foglalta össze DARNÉS Eszter, az önkéntes munkára érkezett csoport vezetője.
- Egyébként spanyol vagyok. De már tizenhét éve nem Spanyolországban élek. Bécsben tanultam informatikát, most pedig csaknem egy évtizede egyetemistákkal foglalkozó Kulturális Központban dolgozom Budapesten.
Mint mondja, hét évvel ezelőtt úgy gondolták, jó lenne a nyarakat pihenés és szórakozás mellett úgy eltölteni, hogy maguknak örömet szerezzenek, másoknak pedig a javát szolgálják.
- Első utunk Erdélybe, Kézdivásárhelyre vezetett, ahol egy árvaház felújításában vettünk részt. Az eredményen felbátorodva kerestük aztán a kapcsolatot a Délvidékkel, és egyik barátnőnk, Kovács Ágota révén találtunk rá Gunarasra, ahol a Vajdaságban élő magyarok életvitelének megismerése mellett két részből álló feladatot teljesítünk. Az egyik ,,csapat', hat egyetemista a helybeli gyerekekkel foglalkozik. Akár nyelvi tábornak is nevezhetnénk ezt. A másik csapat, amely tizenhárom egyetemistából áll, a tantermek ablakainak és falainak festését vállalta magára.
- Milyen céllal, feladattal jött létre a budai Kulturális Központ?
- A Kulturális Központ elsősorban a nőhöz fordul. Szerintünk - és ezzel nemcsak mi vagyunk így - a nő fontos szerepet játszik a társadalomban. Szeretnénk támogatást adni neki, hogy hasznos alkotóelemévé váljon a jelen társadalomnak, és megfeleljen az elvárásoknak. Kulturális és emberi téren is képzést nyújtunk. Igyekszünk az embereket ráébreszteni arra, hogy ha minden egyes ember jobbá válik, akkor a környezet, a társadalom is jobb lesz. Vallási téren a lélek művelését is fontosnak tartjuk. Ebben segít a katolikus Anyaszentegyház egyik intézménye, az Opus Dei, amely felvállalta a lelki vezetést, munkánk lelki hátterét adja, a Központban pedig az uralkodó lelkiséget jelenti.
- Szólna néhány szót az Opus Deiről?
- Ez az intézmény Spanyolországban jött létre 1928-ban. Alapítója Josemaría Escrivá, madridi pap, akit 2002-ben avatott szentté II. János Pál pápa. Ennek a szent életű madridi papnak az a feladat jutott, hogy minden embert emlékeztessen: nemcsak a papok és szerzetesek kiváltsága és kötelessége jó kereszténynek lenni, hanem a világiaknak is. Újra felelevenítette azt a gondolatot, hogy mindannyiunknak szentté kell válnunk. Az Opus Dei tehát kifejezetten a világiakhoz fordul, hozzájuk szól, lelki támogatást ad, hogy mindenki a maga hivatása területén jó keresztényként szentelje meg mindennapi életét. A legfontosabb, hogy a munka révén válhat jóvá az ember, ezért kell azt mindig Istennek felajánlani, és a munkahelyen, a családban, a mindennapi tevékenység során gyakorolni a keresztény erényeket. Ez az Opus Dei központi gondolata.
- A vallásellenes egypártrendszer reflexein nevelkedett bal-liberális hatalomőrzők az ember hitéletét szeretnék a lelkiismeret kérdéskörébe szorítani. Meglátása szerint a keresztény értékrendnek, szellemiségnek mennyire kell megnyilvánulnia, látszódnia a mindennapi munkavégzés közben?
- Minden kereszténynek tanúságtételt kell adnia. Elsősorban a példájával. Ezt pedig nem lehet elrejteni, hiszen mindenki látja rajta, hogy keresztény ember, hogy követi a krisztusi szellemiséget. Először tehát példamutatásával tesz tanúságtételt, de utána beszélnie is kell. Feladatunk a világban ugyan nem a prédikálás, azt a pap hivatásához tartozik, a beszélgetések alkalmával mégis törekedni kell a jó tanítás átadására, jó megoldást kínálni fel a közös problémákra.
- Tevékenységük során miként nyilvánul meg a hitből fakadó munka?
- Nagyon egyértelmű megnyilvánulása ennek például, ha valaki hétfőn reggel mosollyal az arcán megy dolgozni. Mindenki látja, hogy hétfő ellenére is valaki lendületesen kezdi el a munkát, és még délután öt órakor is ugyanolyan lendülettel dolgozik, nem hagyja félbe. Emellett azt is megtapasztalják az emberek, hogy lehet akadékoskodás, ármánykodás nélkül is élni. Nekünk, keresztényeknek erre kell rámutatnunk, de magunknak is így kell élnünk.
- Az Opus Dei csoport különösen most, a botrányosan hazug képet festő bűnügyi regény, a Da Vinci kód megjelenése után került szélesebb körben a figyelem középpontjába. A csoport miként élte meg a támadást?
- Az anyaszentegyházat érte elsősorban támadás, mert Krisztust támadják benne. Szerintünk azonban a regény nem tudja megingatni az egyház tanítását ismerő hívek hitét. Az Opus Deiről vázolt kép is téves, illetve az a baj vele, hogy álságos módon összevegyíti a hamisat a tényekkel. A XX. században létrejött szervezetünket úgy tárgyalja, mintha már a középkorban is létezett volna. Erre csak egyféleképpen reagálhattunk: még jobban kitártuk kapuinkat a világ felé, hogy aki az igazságot szeretné megtudni rólunk, jöjjön közénk, és győződjön meg munkánkról. Azóta sokan felkerestek már bennünket, és ennyiben talán még segített is nekünk a regény - mondta Darnés Eszter a gunarasi iskola előtti fák késő délutáni árnyékában folytatott beszélgetésünkkor. És most, hogy a sorokat papírra vetem, hallani vélem a spanyol költőt: ,,Délután öt óra van./ Árnyékban is öt óra van'. Bízzunk abban, hogy az osztrák-magyar önkéntesek munkájából kisugárzó hit nyomot hagy a gunarasi iskola tantestületén, diákokon, szülőkön egyaránt, és értik a mindennapi élet megszentelése fontosságának üzenetét, a jók által környezetünk is jobbá válik.