Szalai Attila karkatúrája

ALKOTMÁNY-KIKIÁLTÁS KÉT FELVONÁSBAN. A múlt csütörtökön, 2006. november 8-án a köztársasági parlament ünnepi ülésén kikiáltották Szerbia új alkotmányát. Az egykori Szövetségi Parlament épületében -- ezentúl a Parlament Háza a neve -- megtartott ülésen, melyen jelen voltak a Belgrádban székelő külföldi konzulátusok diplomatái is, a Szerb Radikális Párt tagjai fehér pólóban jelentek meg. Érdekes, hogy a háborús bűnök elkövetésével vádolt Šešelj vajda képével ,,díszített pólókban a radikálisok csak az ülésteremben feszítettek. Később, az alkalmi fogadáson már zakóban koccintgattak, s nyilatkoztak a tévének. Az eseményre egyébként csak egyetlen tévéstábot engedtek be: a közszolgálati RTS forgatócsoportját. A többieket -- az újságírókat és a fotósokat -- egy külön terembe zsúfolták be, s csak képernyőről követhették az eseményeket. A sajtó képviselői, tiltakozásuk jeléül, csoportképet készítettek önmagukról a parlament lépcsőjén. Ez a fotó jelent meg a másnapi újságokban -- az ünnepi aktusról, Szerbiai új alkotmányának a kikiáltásáról pedig egyetlen fénykép sem.
Az új alkotmány kikiáltásával kapcsolatos ceremóniának ez volt a kisebbik szépséghibája. A nagyobbik az, hogy a tisztelt ház már rajtban alkotmánysértést követett el. Az alkotmányt ugyanis csak az alkotmánytörvénnyel együtt lehet elfogadni. A szerbiai parlament viszont ez utóbbit -- az alkotmánytörvény elfogadását -- egy nappal későbbre halasztotta. Az ülés délután 2 helyett csak esete 7 órakor kezdődhetett el. A bizottsági huzavona a parlament ülésén is folytatódott -- nem éppen az ünnephez illő hangnemben. A késő éjszakába nyúló vita tárgya az lett volna, hogy a parlamenti választásokat az alkotmány kihirdetésétől számított minimum 30 vagy 60 napon belül elehet-e megtartani. Persze, minden másról szó esett: a szocialisták és a radikálisok magánosítási ügyeket emlegettek fel, tolvajlással vádolták a korábbi minisztereket, s a vádözönben a montenegrói kormányfő is megkapta a magáét, amiért államfőnek kijáró tisztelettel fogadta a kosovói miniszterelnököt... Egyszóval: október 9-én, csütörtökről péntekre virradóra elkezdődött a választási kampány. Csúnyán kezdődött, s nyilván még csúnyább lesz a folytatás.
TADIĆ KIÍRTA A VÁLASZTÁSOKAT. A Demokrata Párt és a G17 Plusz azért szállt síkra, hogy a parlamenti választásokat mielőbb meg kell tartani -- már 30 nap múlva. A szocialisták és a radikálisok a minimum 60 naphoz ragaszkodtak. A kétharmados többséggel megszavazott határozat úgy szól: a választásokat leghamarabb 60, legkésőbb 120 napon belül kell megtartani. Szerbia elnöke, Boris Tadić pénteken, november 10-én bejelentette: 2007. január 21-ére írta ki a parlamenti választásokat. A szerbiai elnökválasztásra, továbbá a tartományi és önkormányzati megmérettetésre szintén a jövő év folyamán kerül sor. Tadić, mint ismeretes, azért szállt síkra, hogy a parlamenti választásokkal egyidejűleg kell megtartani az elnökválasztást is. Ez a megoldás, mondta, kompromisszum eredménye, de bejelentette: sokkal erőteljesebben vesz majd részt a kampányban, mint ha a parlamenti választásokkal egyidejűleg kitűzték volna az elnökválasztást is. Az általa említett kompromisszumról Miroljub Albijanićnak (G17 Plusz) egészen más a véleménye: ,,Szó sem volt kompromisszumról, mert az olyan viselkedést feltételez, amilyet az alkotmány meghozatala során tanúsítottak a pártok. Ezúttal mindössze az történt, hogy engedtünk a radikálisoknak és a szocialistáknak. Ezek az emberek nem akarnak választásokat, és ez egyedi eset, ilyen nincs a világon, hogy az ellenzék ne akarja a választásokat!
Dragan Šutanovac, a Demokrata Párt képviselője hasonló vádakkal illette Vojislav Koštunica pártját, a Szerbiai Demokrata Pártot: ,,Azok a pártok, amelyek azt erőltették, hogy még az alkotmány elfogadása előtt írjuk ki a választásokat, ma félnek az elnökválasztás kiírásától. Félnek, mert nincsenek megfelelő jelöltjeik. Az a gond, hogy Szerbiában csak egy valódi jelölt van, és az Boris Tadić. Egyetlen más pártnak sincs szándékában, hogy bárki mást jelöljön, hiszen jelöltje, ereje sincs hozzá.
KOSOVÓRÓL CSAK A SZERBIAI VÁLASZTÁSOK UTÁN. Martti Ahtisaari, az ENSZ főtitkárának kosovói különmegbízottja bejelentette: a Kosovo státusával kapcsolatos javaslat közzétételében halasztás lesz. A javaslatot csak január 21-e után, a szerbiai parlamenti választásokat követően ismerteti. Szerbia elnöke, Boris Tadić üdvözölte azt a döntést: jó megoldásnak tartja, hogy a szerbiai parlamenti választások így nem Kosovóról szólnak majd. Elmondta: kampányában a Demokrata Párt a polgárok jobb életszínvonalára és az európai uniós tagságára helyezi majd a hangsúlyt. ,,Nyilvánvaló, hogy mi a választási lehetőség: vagy a DP, vagy az SZRP. Ez két, egymással szembenálló politika. Nem szeretném, ha a polgárok állnának egymással szemben, mert egy ilyen állapot visszavetné Szerbiát a 90-es évekbe. Azt szeretném, ha a politikai elképzelések állnának egymással szemben, és a polgárok világosan látnák, hogy mire szavaznak... Magam fogom kijelölni a kormányfőjelöltünket, akinek az lesz a kötelessége, hogy demokratikusan kialakított felelős politikát folytasson. Ennek a jelöltnek -- férfinak, vagy nőnek -- minden áldott napon teljesítenie kell majd a vállalt felelősséget.
MOST KELLENE, MÉG MELEG! A VMDP szerint most kellene ütni a vasat, még meleg: Szabadka most kérje vissza a városi státusát. A VMDP, a VMDK és az MPSZ egyébként úgy döntött: levélben keresi meg Vojislav Koštunica kormányfőt azzal a követeléssel, hogy még a köztársasági választások megtartása előtt módosítsák a választási törvényt. Azt kérik, hogy a kisebbségeknek tegyék lehetővé: ne 10 000, hanem számarányuknak megfelelően csökkentett számú hitelesített aláírással nyújthassák be jelöltlistájukat. A kisebbségeknek szavatolt parlamenti helyeket jelentő megoldások mellett szállnak síkra a vajdasági horvát pártok is.
PEDAGÓGUSNAP. November 8-án, a pedagógusnap alkalmából több helyen tartottak alkalmi ünnepséget: Magyarkanizsán, Adán, Újvidéken is. Újvidéken az egybegyűlteket dr. Jeges Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár köszöntötte, az idei díjakat pedig a parlament oktatási bizottság elnöke, dr. Svetlana Lukić adta át. Az elmúlt év munkájáért járó egyéni díjat Pénzes Annamária kapta a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium német szakos tanárnője (az elismerő oklevél mellé 100 000 dinár jár). Kollektív díjban részesült a háromnyelvű kúlai Bambi óvoda, a tamáslaki általános iskola, az újvidéki Zmaj-gimnázium és a patinás karlócai Filológiai Gimnázium, mely 52 községből fogad tanulókat. A tanügyben foglalkoztatottak egyébként nem kevesebb mint 40%-os fizetésemelésre számíthatnak a jövő évben. Ez a búcsúzó pénzügyminiszter, Mlađan Dinkić ,,ajándéka. A G17 Plusz négy kormánytagjának lemondását - élen a pénzügyminiszterrel és a kormányfő-helyettessel -- a szerbiai parlament csütörtöki ülésén fogadta el. Dunkić tehát immár nem kormánytagként, hanem pártszínekben indul a választási kampányban.