A magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője, Csepregi András adta át a Fraknói Vilmos-díjakat november 20-án, Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
A kuratórium döntése alapján a díjat az idén Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök, dr. Szilárdfy Zoltán római katolikus pap és művészettörténész, valamint dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, helytörténész vehette át.
Dr. Rokay Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem prodékánja, a Fraknói Vilmos Alapítvány kuratóriumi tagja Huzsvár László püspök életútját méltatva kiemelte, hogy a díjazott első jelentős kápláni állomása, amelyet más egyházi tevékenységek mellett ellátott, a szabadkai székesegyház. Az itt élő katolikus magyar értelmiség akkoriban olyanokból tevődött össze, akiknek még megadatott, hogy élőszóban hallják és hallgassák Tóth Tihamért, Bangha Bélát és Prohászka Ottokárt. Ennek az igényes hallgatóságnak hirdette Huzsvár László 1958-tól 1961-ig Isten igéjét az akkor még zsúfolásig telt templomban. Beszédeinek tartalma, de nyelvezete is, személyi vonzerején túl, elérte azt, hogy nemcsak a vallási szempontból kimondottan elkötelezettek hallgatták és íratták be a templomi hittanra gyermekeiket, hanem azok is, akik olyan magyar nyelvet szerettek volna hallani, vagy szerették volna, ha gyermekük hall, amely meghaladja a sportújság és az akkori ,,realizmus' stílusát.
1961-től 1970-ig a soknemzetiségű és sokfelekezetű, telepesek által lakott szórványnak számító Verbászon megalapítja és szerkeszti a Hitélet c. folyóiratot, amely akkoriban nemcsak Bácskában, Bánátban, Horvátországban töltött be hézagot, hanem az egész magyarság körében. Ugyanezen időszakban Huzsvár László két évig ellátta a szabadkai Paulinum klasszikus gimnáziumban a magyar nyelv és irodalom oktatását, amit akkor tudunk igazán értékelni, ha tudjuk, hogy a felnövekvő magyar ajkú papság számára akkor, ott ez volt az egyetlen lehetőség az anyanyelv művelésére.
Huzsvár László életművét 1988. január 7-én Róma azzal koronázta meg, hogy a Szentatya kinevezte nagybecskereki püspöknek. A súlyos körülmények között élő katolikusság lelki gondozása mellett Kiss Ernő aradi vértanú eleméri sírhelyének gondozásával példaadó önzetlenséggel végzi a nemzeti hagyományok ápolását, valamint a nagybecskereki leánykollégium fenntartásával a jövő reményének ébrentartását.
(Nagybecskereki Egyházmegyei Sajtóiroda)