home 2024. szeptember 20., Friderika napja
Online előfizetés
Eltemették Miloševićet
o. i.
2006.03.21.
LXI. évf. 12. szám
Eltemették Miloševićet

BELGRÁD. A március 11-én Hágában elhunyt Slobodan Milošević földi maradványait szerdán a Dedinjén, a történelmi múzeum épületében ravatalozták fel. Ezt a szerbiai kormány nevében Dejan Mihajlov intézte el, mégpedig abból a megfontolásból, hogy ,,a kormány köteles szavatolni a nyugalmat, és...

BELGRÁD. A március 11-én Hágában elhunyt Slobodan Milošević földi maradványait szerdán a Dedinjén, a történelmi múzeum épületében ravatalozták fel. Ezt a szerbiai kormány nevében Dejan Mihajlov intézte el, mégpedig abból a megfontolásból, hogy ,,a kormány köteles szavatolni a nyugalmat, és lehetővé tenni, hogy Miloševićet civilizált módon temessék el. Az eljárás ellen számos intézmény igazgatója tiltakozott, azt pedig, hogy miért kellett kápolnává alakítani a múzeumot, az újságírók is szóvá tették Zoran Stojković igazságügy-miniszter sajtótájékoztatóján. A miniszter nagyon ideges lett, s azzal vágott vissza: talán jobb lett volna, ha a ravatalhoz sátrat állítanak fel a parlament épülete előtt!? A múzeumban felravatalozott egykori elnök koporsója előtt több tízezer ember (zömmel nyugdíjas) rótta le kegyeletét, a szövetségi parlament előtti búcsúztatón pedig -- rendőrségi becslések szerint -- 80 000 ember vett részt. A parlament előtti nagygyűlésen -- politikai míting volt ez a javából -- az SZSZP nevében Milorad Vuèelić búcsúztatta a pártelnököt, az SZRP Vojislav Šešelj hágai levelét Aleksandar Vuèić olvasta fel. A két vádbeszéd után -- a vádlottak a szerbiai ,,árulók' voltak, és a ,,hágai bűnözök' -- az orosz küldöttségek tagjai búcsúztak az elvtársuktól.
POŽAREVAC. Szerbiában Požarevac volt az egyetlen város, mely gyásznappá nyilvánította Milošević temetésének napját, március 18-át. A város főterén 20 000 ember fogadta požarevac szülöttének a koporsóját. A temetésre (három óra késéssel) a családi ház kertjében, a hársfa alatt került sor. Ott, ahol a fiatal Slobo először csókolta meg Mirót. Temetésén egyik családtagja sem volt ott. Felolvasták Slobodan Milošević fiának, Markónak a levelét, majd feleségének, Mirjanának a levelét. Ők ketten az özvegy ,,biztonsága miatt nem jöttek el a temetésre -- Moszkvában, a tévé képernyője előtt követték az eseményeket. Miloševićék lánya, Marija pedig (aki Montenegróban él) felháborodása miatt nem jelent meg a szertartáson. Szerinte sehol a világon nem szoktak kertben temetkezni, s bejelentette: mindent megtesz azért, hogy exhumáltathassa az apját, és földi maradványait Montenegróban, az ősök nyughelyén temesse el. Slobodan Milošević sírjánál -- ahol ,,csak a rokonok és a legközelebbi barátok lehettek jelen -- könnyeit törölgette a radikálisok csúcsvezetése, Tomislav Nikolić, Aleksandar Vuèić és a Hágában ülő Vojislav Šešelj felesége is. A hágai vádlottak közül ott volt Nebojša Pavković, Nikola Šainović és Dragoljub Ojdanić (ráadásul tábornoki egyenruhában!), amire a nemzetközi törvényszék azonnal magyarázatot kért Belgrádtól. A tárgyalásuk megkezdéséig szabd lábra helyezett vádlottak ugyanis nem hagyhatják el Belgrádot!
Bojan Kostreš, a vajdasági parlament elnöke Slobodan Milošević áldozatainak a sírjait koszorúzta meg

,,ELLENHALOTTAK". Látván mindazt, ami Slobodan Miloševićnek, Szerbia és a JSZK egykori elnökének a halála után történt, Bojan Kostreš, a vajdasági parlament elnöke úgy döntött, hogy megkoszorúzza a diktátor áldozatainak a sírját. Vasárnap Bojan Kostreš megkoszorúzta a meggyilkolt Zoran Ðinðić sírját, virágot vitt Slavko Ćuruvija, Ivan Stambolić és Veselin Bošković sírjára, akik szimbolizálják mindazoknak az áldozatait és szenvedéseit, akik megszenvedték a diktátor uralkodását.
BUDAPEST. Bojan Kostreš, a tartományi parlament elnöke és Egeresi Sándor alelnök a múlt héten kétnapos hivatalos látogatáson járt Budapesten, ahol a magyar országgyűlésben Szili Katalin, a parlament elnöke és Harrach Péter alelnök fogadta. Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke elmondta: a megbeszélés legfontosabb témája Szerbiának az európaizálódás és a demokratizálódás útján megtett eddigi tevékenysége volt, de tárgyaltak a vajdasági etnikai indíttatású incidensekről és a toleranciaprogramról is. A házelnök kifejezte Magyarország elkötelezettségét, hogy a jogharmonizációs és európai uniós csatlakozási tárgyalási tapasztalatokat megosztja Vajdasággal, hiszen Magyarországot már számos konkrét kapcsolódási pont köti össze a tartománnyal. Ilyen összefüggésben említette az M5-ös autópályának a határig húzódó szakaszát, a szabadkai Tanítóképző Kar megnyitását, valamint a Szeged és Szabadka közötti akadémiai hidat is.
,,A tárgyalások homlokterében a vajdasági autonómia (ezen belül a magyarság helyzetének a rendezése) és a toleranciaprogram megvalósítása állt. A tartomány helyzetének rendezése biztonságpolitikai szempontból is fontos. Ehhez társul a toleranciaprogram, amelynek nemcsak szavakban kell megvalósulnia, hanem konkrét projektumokban is... A felkérés, amit kaptunk, hogy Újvidék, a vajdasági parlament legyen a belgrádi és a budapesti parlamenti elnök találkozójának színhelye, s hogy mi realizáljuk a programot, számunkra igen nagy horderejű, hiszen az európai szellemiséget képviseli és erősíti a Vajdaságban -- nyilatkozta a találkozó után napilapunknak Egeresi Sándor.
Másnap a két tartományi tisztségviselő a külügyminisztériumba látogatott, ahol Somogyi Ferenc külügyminiszter fogadta őket. ,,Az euroatlanti integrációs törekvések esetében nagyon fontosnak ítéltük meg az együttműködést regionális keretek között is. Erre vonatkozóan számos lehetőséget látunk, s a továbbiakban ezek azonosítására és kihasználására jó alkalmat nyújthat az év első felében megalakuló magyarországi-vajdasági gazdasági együttműködési tanács. Vendégeimmel egyetértettünk abban, hogy fontos szerepe lesz az együttműködésünk előremozdításában a kormányközi vegyes bizottság jövő hétre tervezett értekezletének is -- mondta Somogyi Ferenc külügyminiszter. Bojan Kostreš, a vajdasági parlament elnöke elmondta: a tartományi adminisztráció egyik alapvető célja, hogy hidat képezzen egyfelől az Európai Unió, másfelől Szerbia és Montenegró között. Vajdaság a megoldás, nem pedig a problémák része kíván lenni. Kosteš szerint Kosovo és a Vajdaság kérdésének a rendezését nem lenne szabad egy kalap alá venni, mert Vajdaságban az autonóm hatáskörök visszaszármaztatása demokratikus kérdés: ,,Vajdaság autonómiájának foka fogja megmutatni, hogy milyen mértékben képes Szerbia integrálódni az Európai Unióba.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..