SZÉGYEN. Szerbiában voltak, vannak politikai pártok, amelyek már évekkel ezelőtt azt vallották, hogy Szerbiának független, önálló államként van jövője. Vannak, akik kitartottak álláspontjuk mellett. S vannak - mint a nemrég leköszönt szerbiai kormányfő-helyettes, Miroljub Labus - aki a hatalmi pozíció miatt felhagyott ennek az emlegetésével. Nos, a montenegrói népszavazás után Szerbia akarva-akaratlanul is független lett. Az, ahogyan ez megesett, bizony enyhén szólva is szégyen. Egy nálánál tizenhétszer kisebb tagköztársaság polgárainak az akaratából történt ez így, s mindössze néhány ezer szavazat (!) döntötte el, hogy Szerbia mehet a maga útjára, mert Montenegró nem akar vele egy fedél alatt élni. A hitetlenkedés, a tehetetlen düh, a lebénulás jellemzi egy hét után is Belgrádot. Belgrád még nem kész elgondolkodni azon a csöppet sem költői kérdésen: miért van az, hogy senki sem akar együtt élni a szerbekkel, miért van az, hogy mindenki menekül, amint teheti? Márpedig addig, míg Szerbia politikai elitje nem néz önmagába, aligha tudja levonni a tanulságokat. Aligha lesz képes levetkőzni azt a régi gúnyát, amelynek márkaneve: Milošević után is Milošević.
Montenegró 88 év után (akkor olvadt be Jugoszláviába) ismét független állam. Állampolgárai akaratából történt ez így. ,,Sajnos, két kellemetlen kísérőjelensége volt ennek a történelmi fordulatnak. Az egyik a montenegrói unionisták elvakult akadékoskodása, illetve képtelensége arra, hogy a vereséget elismerjék és elviseljék. A másik a szerbiai politikai elit sokkoltsága és sértődöttsége az elképzelhetetlennek tartott, de durva realitásként nyakába szakadt függetlenség miatt, ami alól Szerbia számára nincs kibúvó' - írja elemzésében Major Nándor. Nos, az unionisták annyira képtelenek beletörődni a vereségbe, hogy az óvásoknak lapzártáig (hétfő délelőtt) se látszott a vége. A köztársasági referendumbizottság elutasította a montenegrói ellenzék által benyújtott óvások egy részét, Ðukanović kormányfő pedig azzal vádolja az ellenzéket, hogy az Belgrád utasításait követi, miközben mindenki a hivatalos végeredményre vár. Filip Vujanović, Montenegró elnöke optimista: annak a véleményének adott hangot, hogy még ezen a héten kikiáltják Crna Gora függetlenségét, s mielőbb megkezdik a szétválásról szóló tárgyalásokat Szerbiával.
TADIć MONTENEGRÓBAN. A hétvégén Montenegróban járt Szerbia elnöke, Boris Tadić, és Filip Vujanović montenegrói elnökkel és Milo Ðukanović kormányfővel folytatott megbeszélése után megerősítette: Szerbia tiszteletben fogja tartani a montenegrói polgároknak a népszavazáson hozott döntését, és síkraszállt a Podgorica és Belgrád közötti ,,lehető legjobb viszonyok"-ért. Elmondta: ,,teljes felelősséggel állítja', hogy az, amit majd az EU referendumbizottságbeli tagja végeredményként közöl, azt Szerbia állami intézményei el fogják fogadni. Filip Vujanović, Montenegró elnöke azt mondta: a földgolyón nincs két olyan állam, amely olyan közel állhat egymáshoz, mint Montenegró és Szerbia. Ehhez nyitott határok szükségesek, polgárainak a korábbiakban megszokott jogokat kell biztosítani - kivéve a választási jogot - mondta a vendéglátó montenegrói elnök.
SZIKICS ELVÁRÁSAI. A Kishegyes községhez tartozó Szikicsen (Lovćenac) élő, többségében függetlenségpárti montenegróiak megünnepelték a Crna Gorában tartott népszavazáson aratott győzelmet. Vlado Popović, a montenegróiak egyesületének, a Krstašnak a tagja azt mondja: hozzálátnak a Montenegrói Nemzeti Tanács megalakítása előkészületeihez, s ebben nagy segítséget kaptak már eddig is magyar polgártársaiktól. Popović szerint Montenegrónak Szikicsen kellene konzulátust nyitnia, hiszen a település lakóinak politikai kiállása s Lovćenac földrajzi helyzete ideális ehhez.
NŐ LESZ a SZERBIAI KORMÁNYFŐ-HELYETTES? A G17 Plusz párt Ivana Dulić-Markovićot javasolja Vojslav Koštunica helyettesévé - a posztot, mint ismeretes, lemondásáig Miroljub Labus töltötte be. A jelenlegi mezőgazdasági miniszter asszony kormányfő-helyettesi kinevezése jócskán kérdéses, mert a szocialisták máris kijelentették: nem támogatják ezt a megoldást, a radikálisoknak pedig szinte mondaniuk sem kell, hogy ,,horvát nemzetisége' és korábbi kijelentései miatt szóba se jöhet a kinevezése.
TARTOMÁNYI JELÖLTEK. A Tartományi Képviselőház kinevezte a Vajdasági Műsorszórási Intézetbe jelölt tagjait. A tartományi jelöltek között három szerb, két magyar és egy ruszin nemzetiségű van. Név szerint: Ðura Muèenski, Milan Micić és Siniša Kojić (DP), dr. Tóth Tivadar és Bús Ottó (VMSZ), valamint Maja Sedlarević (VSZL). A tartományi parlament egyébként múlt heti ülésén levette napirendről a vajdasági zászló és címer alapszabályba iktatásának kérdését. Bojan Kostreš, a képviselőház elnöke rendkívüli sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta: szerették volna elkerülni azt, hogy Montenegró függetlenné válása után az országban uralkodó kényes szituációban egyes képviselői csoportok politikai manipulációra használják fel a zászló és a címer legalizálásának a kérdését. Emlékeztetőül: a Szerbiai Alkotmánybíróság május 29-éig szabott határidőt arra, hogy a zászló miatt a tartományi parlament megindítsa statútumának a módosítását. Kostreš szerint ez megtörtét: az alapszabály módosítása az említett határidőig eljárásba került.
Földrengés Jáva szigetén
Helyi idő szerint szombaton reggel erős földrengés rázta meg az indonéziai Jáva szigetét. A katasztrófa epicentruma a turisták által kedvelt egykori királyi várostól, Yogyakartától 30 kilométerre délre, a tengerfenék alatt volt. Az áldozatok száma legalább négyezerre tehető, a sérülteké pedig (a Vöröskereszt becslése szerint) elérheti a húszezret is. Az utórengésektől tartva tízezrek töltötték szabadban az éjszakát. Az utórezgéseknél is jobban féltek a cunamitól - a földmozgás, szerencsére, ezúttal nem okozott szökőárt. Mint emlékezetes, a 2004 decemberében történt szökőár következtében mintegy 170 000 ember tűnt el Indonéziában.