A nemzeti kérdésre mindig hisztérikusan reagáló román politikában elég annyit mondani, hogy a csángók magyarok - s máris kimegy a biztosíték! Az egyébként sem szélcsendes román politikai közéletben legutóbb az kavart vihart, hogy Schöpflin György néppárti képviselő kezdeményezésére Brüsszelben bemutatták Vitézy Zsófia csángókról készült filmjét. Amely arról szól, hogyan küzdenek - egyébként háromszáz éve - a csángó gyermekek magyar anyanyelvük megtartásáért. Még be sem mutatták a filmet, amikor a különben liberális hangvételű Ziua című bukaresti lap felvisított, hogy a magyar lobbi ismét Románia ellen izgat az unióban. Csak meg kellett adni a hangot, s nyomban rázendített az egész román sajtó, pártállás nélkül. S milyen jól jött ez a román politikának, legalább elterelte a közvélemény figyelmét a botrányos korrupciós ügyekről, amelyekbe a legmagasabb állami méltóságok keveredtek bele, élen Adran Nastase volt miniszterelnökkel.
Az Európa Tanács még 2001 májusában elfogadta az 1521-es számú Ajánlást a csángó kérdésben, amely egyértelműen megállapítja: a csángók magyar eredetűek, és akik igénylik a magyar nyelvű oktatást, azoktól ezt a jogot nem lehet megtagadni! Mindez három évszázadnyi erőszakos beolvasztás után hangzott el. Háromszáz elnemzetlenítő év után, mialatt állam és egyház összefogott azért, hogy kiégesse a csángók tudatából a nyelvet és szívükből a nemzeti hovatartozást. Tűzzel, vassal. Nemhogy magyar iskolát nem adtak a csángó gyermekeknek, de megtiltották még azt is, hogy az iskolai szünetekben azt a nyelvet használják, amelyen otthon kenyeret kérnek. A templomban pedig kiprédikálták azt, aki az Úristenhez magyarul fohászkodott, mondván, hogy az a sátán nyelve.
Az elnemzetlenítés, az azonosságtudat megnyomorítása félelmetesen eredményes volt. A csángóföld kis katolikus sziget a nagy moldvai ortodox tengerben. Moldvában csaknem négy és fél millió ember él, ebből - a 2002-es évi népszámlálás adatai szerint - 300 ezer katolikus. S közülük mindössze 5866 vallotta magát magyarnak! (815-en csángó nemzetiségűnek).
A római katolikusok nagy többsége román anyanyelvű, mindössze mintegy 60-70 ezer magyar anyanyelvű, illetve ért magyarul. A csángóság többsége immár kettős identitású, az évszázados megfélemlítés miatt sokan románnak vallják magukat még azok közül is, akik lelkük mélyén magyarok. Sokan pedig tájékozatlanok. A tudatlanság elhatalmasodásáról gondoskodtak az ide telepített ,,értelmiségiek”, a tanítók, tanárok, papok. A csángók mindig kisebbségben éltek, saját értelmiség nélkül, még pap is csak az lehetett, aki elrománosodott. A jászvásári (Iasi) papnevelde pedig gondoskodott róla, hogy a bizonytalanokban is megerősítse a román nemzeti tudatot. A szomszédos Moldvai Köztársaság római katolikus püspöke, a chisinaui Anton Cosa (Kósa Antal) Jászvásár megyei csángó falu szülötte, többször megszólalt anyanyelvén, magyarul. Nem így Petru Ghergheli (Gergely Péter) jászvásári püspök és Ioan Robu (Rab János) bukaresti római katolikus érsek, a csángók magyar nyelvű misézésének legádázabb ellenzői! Az 1989-es változások után ismét felerősödött a harc azért, hogy engedélyezzék a magyar nyelvű egyházi szertartásokat (II. János Pál budapesti látogatásakor csángó küldöttség nyújtott át az ügyben petíciót a pápának), de ígéreten kívül egyebet nem kaptak.
Most, a huszonegyedik óra után, a magyar nyelvű iskolai oktatás bevezetéséért folytatott több évtizedes harc első eredményei kezdenek megmutatkozni. A csángó gyermekek néhány éve Klézsén (Cleja) és Pusztinán (Pustiana) még titokban, magánházaknál tanulhatták anyanyelvüket, ma tizenhárom faluban, általános iskolai osztályokban oktatják a magyart. A teljes körű magyar nyelvű oktatás bevezetéséig azonban még várni és harcolni kell.
A csángóföld falvaiban nemhogy magyar, de semmilyen középiskola nem létezik. Ennek ellenére az utóbbi másfél évtizedben a csángómagyarok köréből mintegy 100 értelmiségi került ki, akik Erdélyben vagy Magyarországon végeztek. Erdély jó szelleme, Böjte Csaba atya összefogott a moldvai csángók szövetségével, s gyűjtést szervezett egy Rekecsin falu közelében létesítendő líceum (középiskola) felépítéséért. A még nevenincs iskolába már 565 gyermek jelentkezett csángófölről. A szervezők szerint az építkezés akár tavasszal elkezdődhet, most már csak a tanári kart kell összetoborozni. (Jelenleg 26 fős magyar tanári gárda végzi a csángó gyerekek oktatását.)
Háromszáz év után van remény.