Hogy teljes életet élhessünk
A diabétesz korunk népbetegsége, 285 millió cukorbeteg ember él ma a világon, s számuk napról napra nő. A WHO előrejelzése szerint 2030-ra 366 millió cukorbeteg él majd a Földön.
November 14-én van a cukorbetegek világnapja, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Cukorbetegek Nemzetközi Szövetsége kezdeményezett 1991-ben az inzulin felfedezőjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapját jelölve meg vele. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnappá, amely a cukorbetegség járványszerű terjedésére és a megelőzésére hívja fel a figyelmet.
Az alattomos betegség
A diabétesz okozta szövődményekben évente négymillió ember hal meg a világon. Ma már 30 másodpercenként végeznek végtag-amputációt cukorbetegség miatt, az összes amputáció 70 százaléka erre a betegségre vezethető vissza. Különösen rohamos a betegszám növekedése azokban az országokban, amelyekben újdonság a jólét. A WHO ezért olyan stratégiát dolgozott ki, amelynek célja a táplálkozási szokások javítása és a mozgásban gazdag életmódot. Felmérések azt mutatják, hogy a túlsúly és a cukorbetegség közötti összefüggésekkel kevesen vannak tisztában, pedig a súlyfelesleg leadásával, némi fizikai aktivitással csökkenthető lenne a felnőtt kori (kettes típusú) diabétesz kialakulásának veszélye.
I-es vagy II-es típus?
A cukorbetegségnek is több típusát ismerjük. Az egyes típusú diabétesz főként a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. E betegségfajta növekvő előfordulása azt jelzi, hogy kialakulásában környezeti okok is szerepet játszhatnak.
A legtöbb cukorbeteg azonban a felnőtt korban kialakuló, úgynevezett kettes típusú diabéteszben szenved, amikor a szervezet termel ugyan inzulint, de vagy nem eleget, vagy az valami okból nem tud hatni. A főként a túlsúly és a kellő fizikai aktivitás hiánya miatt kialakuló kór sokáig nem okoz tüneteket, s mire fölismerik, már nehezen kezelhető, gyakran súlyos szövődményeket okoz. A vakság és a veseelégtelenség leggyakoribb oka a cukorbetegség, amely az infarktus okozta halál kockázatát 4-6-szorosára növeli. A betegek 90 százalékát kisebb mértékű diabétesz sújtja, amely karbantartható a bevitt szénhidrát mennyiségének visszafogásával és megfelelő fizikai aktivitással. A fennmaradó 10 százaléknak naponta kell inzulininjekciót kapnia, illetve azt magának beadnia.
Egymillió cukorbeteg
Szerbiában a becslések szerint csaknem egymillió ember cukorbeteg, de csak minden harmadikat tartják nyilván, mert sokan nincsenek tudatában betegségüknek. A diabétesz megismerése, kialakulásának megelőzése érdekében a Cukorbetegek Országos Szövetsége -- a cukorbetegek egyesületeivel karöltve -- felvilágosító kampányokat szervez, különféle kiadványokkal látja el azokat, akiket érdekel a betegség kialakulása és a vele járó szövődmények. Egyre több helyen és egyre gyakrabban végeznek ingyenes vércukorszint-mérést a lakosság körében annak érdekében, hogy kiszűrjék az esetleges új betegeket, illetve, hogy ellenőrizzék a már diabéteszesek gyógykezelésének hatékonyságát.
Mi is az a diabétesz?
A cukorbetegség a szénhidrát-anyagcsere összetett zavara, amely kezeletlenül az egész szervezetre kiterjedő következményekkel, szövődményekkel járhat. Ennek oka az, hogy ez az anyagcsere-betegség gyakran alattomosan, évek alatt, markáns tünetek nélkül jelentkezik, és a diagnózis felállításának időpontjában már súlyos szövődmények fennállásával is számolni kell.
Minden negyedik végtag-amputáción átesett beteg, minden ötödik infarktusos, és minden hatodik végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő páciens cukorbeteg. A cukorbetegség idejében történő felismerésével, megfelelő kezelésével jelentősen csökkenthető a szövődmények kialakulása. A cukorbetegség, legyen az I-es vagy éppen II-es típusú, a vér cukorszintjének kóros megnövekedését jelenti, melynek oka az, hogy szervezetünk képtelen előállítani vagy megfelelően felhasználni az inzulint.
Ez a betegség egyfajta csendes gyilkos, hiszen hosszú ideig nem okoz látványos tüneteket, utána azonban annál brutálisabb a lefolyása. A diabétesz legtragikusabb végkifejletei a munkaképtelenné válás, szívbetegség, vesebetegség kialakulása, idegrendszeri károsodás, vakság és halál. Sok esetben a betegség már évek óta roncsolja a szervezetet, mire diagnosztizálják.
Ne szégyelljük!
Sajnos, nagyon sokan még ma is szégyellik a betegségüket. Ezen a felfogáson igyekeznek változtatni a cukorbetegség megelőzésével és a betegek megfelelő informálásával foglalkozó szervezetek, csoportosulások. Egyre több népszerű közéleti személyiség és híresség vállalja fel a betegségét annak érdekében, hogy az ne legyen többé tabu, hogy beszéljünk róla, és rendszeresen részt vegyünk a szűrővizsgálatokon. A betegség mielőbbi felfedezése ugyanis az egyetlen módja annak, hogy a súlyos szövődményeket elkerüljük, s ezáltal élhetőbbé tegyük a saját életünket.