A művész a magyar királyi várakat mutatja be összesen 123 festményen, melyek tizenkét év alatt készültek el. Az életművének tartott anyagot először a szülővárosa, Zenta közönsége láthatja. A kiállítás a várpalotai Trianon Múzeum felajánlásának köszönhetően valósulhatott meg, a festmények ugyanis a múzeum tulajdonában vannak.

Recskó Béla Zentán született 1948-ban. 1970 óta van jelen a város képzőművészeti életében. Számos önálló és csoportos kiállítást tudhat maga mögött. Festményeit megismerhették Budapesten, Székesfehérváron, Ópusztaszeren, Hódmezővásárhelyen, Békéscsabán, Törökszentmiklóson és Szegeden is. Az Art 90 festőcsoport alapító tagja.

2008 óta kopjafafaragással is foglalkozik. A Tisza-parton található háromágú kopjafával az 1944-es magyarellenes vérengzések áldozatainak állított emléket. A Wass Albert tiszteletére faragott kopjafája a Makszim Gorkij utcát ékesíti, de alkotásai a Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben a Nyerges-tetőn és más helységekben is megtalálhatóak.

Mindezek mellett Recskó Béla aktív résztvevője annak a maroknyi, ám lelkes csapatnak, amely a lakóhelyéhez tartozó helyi közösségben a fejlődésért tevékenykedik.

A kiállítást Burány Hajnalka, Zenta polgármestere nyitotta meg, aki hangsúlyozta, a művész minden egyes alkotása egy olyan kapu a múltunkba, amelyet közösen nyithatunk meg. Nem csupán művészet, hanem küldetés is volt számára, hogy megörökítse azokat a várakat, amelyek történelmünk elválaszthatatlan részei. A festészet így nemcsak önkifejezés, hanem egyfajta emlékezet is, mely garantálja, hogy a múlt soha ne merüljön feledésbe.

— A várak és várromok, amelyeket a művész ecsetje megörökített, nem csupán építmények, hanem nemzedékek sorsának őrzői, történelmünk tanúi. Recskó Béla munkái emlékeztetnek minket arra, hogy a múltunkat tisztelnünk és őriznünk kell, hiszen ez a jövőnk záloga is — emelte ki Burány Hajnalka.

Recskó Béla elmondta, a sorozat létrehozása hatalmas feladat volt, hiszen a munkát alapos előkészület és sok utazás előzte meg, mindegyik megfestett várat személyesen felkereste, megnézte ugyanis.

— A várak több országban találhatóak, Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Magyarországon és természetesen nálunk is, Délvidéken. Magyarországot csak két-három helyszín képviseli, de ez szándékos volt a részemről, mert úgy gondoltam, az anyaországba könnyebben eljut bárki, akit ezek az építmények érdekelnek. Arra szeretném rávezetni a közönséget, hogy nézzék meg a képeimet, és ha kedvet kapnak egy-két vár felkeresésére, az nekem már sikerélmény lenne. Én is néha 700-800 métert is másztam felfelé, mert többször hegycsúcsokra kellett felkapaszkodnom, hogy célba érjek. Csodálatos érzés, amikor jól kifáradva, a bokrok közül végre felsejlenek a falak. Nagyon örülök, hogy sikerült ezt végigcsinálnom, mert csodálatos tájakon jártam. A képek egy részét, 50 festményt már láthatott a közönség, de tavaly, amikor megkaptam a Pro Urbe életműdíjat, elhatároztam, Zentán mutatom be először a teljes kollekciót. Elkötelezettje vagyok a városnak, és örömmel tölt el, hogy itt állíthattam ki első alkalommal a sorozatot. 

Recskó Béla a festői stílusát hiperrealizmusnak vagy akadémiai realizmusnak definiálta.

— Én fényképszerűen alkotok, ahogy a természetet látom, úgy igyekszem visszaadni. Nekem ebben a témában nemcsak a várak mint objektumok voltak fontosak, hanem a táj is. A vár részletei mellett a természetet is igyekeztem teljes szépségében bemutatni.  

Azt is megtudtuk, hogy jelenleg ugyanennek a témának a folytatásán dolgozik, mert talált újabb helyszíneket, valamint egy hatalmas panorámakép festésébe is belekezdett.

— Ha az egészségem meg a mindenható fent úgy akarja, akkor ameddig csak bírom, folytatom tovább, és nem biztos, hogy valaha is le fogom zárni teljesen az anyagot.

Az esemény megnyitóján közreműködött Györe Szabolcs csellóművész.

A kiállítás szeptember 24-éig tekinthető meg a kis zsinagóga munkaidejében, keddtől péntekig 10 és 18 óra, szombaton és vasárnap 10 és 14 óra között.