Az Európai Unió által támogatott projektum három Erasmus+-prioritást: az inklúziót, a fenntarthatóságot és a digitalizációt állította középpontba, mindegyik ország egy-egy tématerületért volt felelős. A partnerek több hónapon át tartó szakmai munkája és előkészítése során a résztvevők megismerték egymás országainak jó gyakorlatait. Mindegyik partner valamely tématerületért volt kiemelten felelős, de valamennyi aktivitásban közösen vettek részt. A jó gyakorlatokat három találkozó keretében személyesen is feltérképezték, a projektum munkatársai és önkéntesei a 21 hónapos időtartam alatt ellátogattak Szabadkára, Nagykaposra és Szegedre is a helyi tapasztalatokért. Ezeket feldolgozva állították össze a gyakorlati készségeket támogató kézikönyvet.

A projektumnak több fázisa volt, de a legfőbb célként azt jelölték ki, hogy elkészüljön az önkéntes menedzsment elemeit tartalmazó kézikönyv, olyan módon, hogy az érthető legyen a fiatalok számára — foglalta össze lapunknak Ric Gábor, a projektum szerbiai partnerének, a Caritas szabadkai szervezetének az igazgatója.

— Az önkéntesmenedzsment összetett folyamat, hiszen van egy tudományos alapokra épülő része, a másik szakasza pedig személyfüggő. A tudományos részét megtanulhatja az érdeklődő, a másik pedig vagy vele születik az emberrel, vagy sem. Ez a megfoghatatlan elem lehet például a vonzó egyéniség. Jó, ha egy önkéntes vezetőnek van ilyen adottsága, de még jobb, ha párosul mellé a szakmai tudás is, hogy tudja, miként kell leszervezni, végigvezetni az önkéntes folyamatot. Az önkéntes tevékenységek szervezése kilenc fázisból áll. Első lépésként meghívjuk az önkénteseket, majd felkészítjük őket a konkrét feladatra. Ezután ledelegáljuk a feladatokat, melyeket az önkéntesek végrehajtanak. Fontos, hogy ezeket a tevékenységeket ellenőrizzük, értékeljük, és motiváljuk a résztvevőket. Ha az önkéntes jól teljesített, jutalmazzuk, de ha problémák adódnak, szükség lehet az elbocsátásukra. Ez az a kilenc fázis, amelyet ha kellően megszerveznek, akkor jó eséllyel minden a tervek szerint fog alakulni. Emellett a munka feltételeit is meg kell teremteni keretelemekkel. Ez az alapja annak, hogy a tervek szerint alakuljanak a tevékenységek.

A projektumban részt vevő mindegyik ország egy-egy tématerületért volt felelős. A szabadkai partner az inkluzív önkéntesség jó gyakorlatainak összegyűjtésével volt megbízva.

— Alapvető emberi jog, hogy valaki önkéntes legyen, és senkinek sem lehet megtiltani, hogy ilyen tevékenységet végezzen. Az egészséges emberek ebben nincsenek megakadályozva, de például egy mozgássérültnek, aki csupán kerekesszékkel tud közlekedni, már nehezebb önkéntes munkát végeznie. Egy nyugdíjasnak szintén nehezebb az önkénteskedés, illetve egy roma származású embernek, esetleg migránsnak is, mivel ők valamilyen úton-módon hátrányos helyzetben vannak. Pedig nekik is joguk van önkénteskedni, és erre megoldást kell találniuk a szervezeteknek, fel kell rá készülni, hogy ilyen embereket is tudjanak fogadni a többi önkéntes mellett — mutatott rá Ric Gábor.

Miután mindhárom szervezet összegyűjtötte a jó gyakorlatokat, elkezdtek dolgozni a kiadványon. A szabadkai irodában találtak egy jegesmedvére emlékeztető fehér, szőrös plüssbábut, és elnevezték Öminek, ez lett a projektum kabalája. A kiadvány Ömi és barátai története által mutatja be, hogyan lehet megvalósítani egy projektumot önkéntesek segítségével. A második felében pedig mélyebb szakmai anyagok és gyakorlatok találhatóak, amelyek jó rálátást nyújtanak a menedzsment összes területére a toborzástól az elköszönésig, a motivációtól a mentorálásig.

Ric Gábor az önkéntesség kapcsán kiemelte, nem is olyan egyszerű önkéntes munkát vállalni, főleg külföldön. Ehhez szükséges egy akkreditált küldőszervezet, mely tagja valamely nemzetközi önkéntesszervezetnek. Ez nálunk igen nehezen működik, viszont az európai országokon belül sokkal könnyebben. A Caritasnak van tapasztalata külföldről érkező önkéntesek fogadásában, például egy német egyetemista személyében, aki itt Vajdaságban végezte gyakorlatát. Ez néhány évvel ezelőtt történt, és szerződést kellett kötni az egyetemmel. Meg kellett oldani számára a lakhatást, ellátást, és cserébe segített a mindennapi munkában.

— Akik tiszta szívvel mennek önkénteskedni, azoknak az embereknek gyorsan megoldódhat az életük, és barátságok is kialakulhatnak, de olyan is van, hogy valaki hátsó szándékkal jön, ami viszont gyorsan kiderül, és ezek az emberek hamar lemorzsolódnak. Az önkénteskedés szép és fontos, de nem könnyű. Gyakran kiveszi az embereket a komfortzónájukból, ami nagy kihívás, különösen a fiatalok számára. Az önkéntes munka során új helyzetekkel és emberekkel találják szembe magukat. Például egy gyűjtés alkalmával az önkénteseknek az a feladatuk, hogy leszólítsanak embereket. Ez a zárkózottabb személyek számára gondot okozhat, akiknek nehezebb az ismeretlenekkel történő kommunikálás. Ezért az önkéntes munka gyakran okoz kihívást, mert arra ösztönzi az embereket, hogy kilépjenek a megszokott komfortzónájukból — mutatott rá Ric Gábor.

A kézikönyv létrehozása mellett egyébként 2023 szeptemberében egy transznacionális gyakorlatorientált workshopot is megrendeztek, ahol a tizennyolc—huszonkilenc éves önkéntes koordinátorok korszerű, szakszerű és az igényeikre szabott segítséget kaptak az önkéntesek szervezéséhez. A projektum eredményeként megszületett kézikönyv letölthető a részt vevő szervezetek online felületeiről. A készítői azt szeretnék, ha minél szélesebb körben ismertté válna a kiadvány, ezért Ömit ennek népszerűsítésére is bevetették: a kabalaállat saját Instagram-oldalán (@omikalandjai) osztja meg tippjeit az önkéntesek koordinálásáról. A projektum az Erasmus+ pályázati program keretében az Európai Unió támogatásával valósult meg.