Bácsfeketehegy határában, a falutól délnyugatra, a Krivaja patak melletti domb magaslatán gazdag régészeti lelőhely található. Egy 1711-ben készült osztrák térképen ezen a helyen fel van tüntetve a locus templi felirat, mely templomhelyet jelent. Itt először a ’70-es években bukkantak rá egy középkori település templomának maradványaira. Sárközi Ferenc helytörténész A MÚLTBÓL MERÍTETTEM II. — Feljegyzések Bácsfeketehegy történetéből című kiadványában a többi közt azt írta, hogy 1972-ben Szekeres László szabadkai régész felügyelete alatt amatőr ásatásokat végeztek, melyeken feltárták az egykori Feketeegyháza romjait. Feljegyzéseiből kiderül, hogy itt a múlt század folyamán még az alapokat is feltúrták, így néhol csak 2 m mélységű kutatóárok ásásával tudták követni a templom alapjainak elhelyezkedését. A 2010-ben megjelent kötetben a következő áll: „Napjainkban a talaj felszínén semmilyen nyom sem árulkodik arról, hogy valamikor templom létezett a környéken. 1957-ben a gyümölcsösök létesítésekor végzett mély talajmunkálatok következtében, minden olyan jel, amely a régi település létét bizonyítaná, eltűnt.”

Jelentősebb régészeti ásatásokat ezen a területen mindaddig nem is végeztek, amíg 2019-ben meg nem kezdték a szennyvíztisztító kiépítését. Akkor a patak melletti domb lankáján és a dűlőút nyomvonalán egy 20 x 2 méteres területet tártak fel, és több mint száz sírhelyet találtak. Az idén folytatták a terület feltárását a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság hathatós támogatásával, illetve Kishegyes Község Önkormányzatának anyagi hozzájárulásával. Az ásatásokat a Belgrádi Egyetem Régészeti Tanszékének régészei végezték a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakembereinek közreműködésével.

A geofizikai vizsgálat eredményei arra utaltak, hogy itt találhatóak a templom maradványai, melynek méretei 25 x 15 méter — mutatott rá dr. Perica Špehar, a Belgrádi Egyetem Régészeti Tanszékének professzora, az ásatások vezetője. Mint mondta, az idén 100 négyzetméteres területen végeztek ásatásokat, feltárták a rom északi falát mintegy 6 méter hosszúságban, valamint a patkó formájú apszis északi részét. Megállapították, hogy az egykori templom oldalfalai egyenes vonalban húzódtak, majd ívben meghajlottak.

— Az ásatáson több temetkezési korszakot is megfigyeltünk, egyes sírok a templom megépítése előttről származnak, ezek nem követik a templom elhelyezkedését. Vagy a kereszténység előtti korból származnak, vagy nem keresztény népcsoporthoz tartoztak. Esetleg egy korábban itt állt, régebbi templomhoz vagy településhez illeszkedtek. A kerámiatörmelékek és a templomfalak alatti sírok pedig arra engednek következtetni, hogy ezt a térséget már akkor is temetkezési helyként használták, mielőtt még a templom felépült volna. A falakon belül is találtunk sírokat, azok viszont már akkor kerülhettek oda, amikor már nem álltak a templom falai. A templomot díszítő freskók maradványait is felfedeztük. Ez szép eredmény, már ismerjük a falak irányát, és tudjuk, miként kell majd folytatni a lelőhely feltárását. 

Ezeknek az ásatásoknak főként helytörténeti jelentőségük van, de mivel egy Árpád-kori templomromra bukkantak, és feltételezhetően egy középkori település nyomai is megtalálhatóak a környéken, így ez a feltárás az egyetemes magyar történelem egy nagyon fontos időszakát dolgozza fel — emelte ki az ásatások megtekintésekor Kudlik Zoltán. A Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság segédtitkára szerint fontos, hogy ezeket a munkálatokat folyamatosan támogassák.

— A titkárság az idén megemelte a keretösszeget, majdnem 50 millió dinárt osztott szét a kulturális örökség védelmére, illetve megóvására. Ebből 1 millió dinár jutott ennek a projektumnak a támogatására, és a feltáráson kívül az a cél, hogy előbb-utóbb be legyenek mutatva ezek az itt megtalált tárgyak, illetve maga a templomrom is egyszer olyan keretek közé kerüljön, hogy látogatható legyen a nagyközönség számára.

Kishegyes Önkormányzata 200 000 dinár önrészt nyújtott a feltárási projektumhoz — mondta el Sándor István, Kishegyes alpolgármestere. Kiemelte, a községben számos történelmi jelentőségű ásatás folyt a közelmúltban, korábban például a Budapest—Belgrád gyorsvasúti nyomvonal mentén végeztek feltárásokat.

— Örülök annak, hogy sikerül folytatni a bácsfeketehegyi ásatást is, melyhez az önkormányzat pályázott, illetve önrészt hagyott jóvá. Szeretnénk, ha ez a folytonosság megmaradna, hogy minél többet megtudjunk erről a területről.

— Most bebizonyítottuk, hogy itt valóban volt egy templom, mely leégett, valószínűleg a tatárjárás áldozata lett — emelte ki Szűcs Balázs. A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a kutatott területről elmondta, hogy az mindig is lakott lehetett, a közelben pedig valószínűleg egy nagyobb település is volt. — Az a tervünk, hogy a további pályázatok során ezt megtaláljuk valahol itt a környéken. Valószínűleg 200 méteres távolságban lehetett egy nagyobb akkori település. Ez a templom a XI. századra tehető, de mellette újabb templomról is vannak maradványok, ami arra utal, hogy itt tovább élt a közösség. Egy hatalmas temetőt is felfedeztünk 50 méterre innen, 100-120 sírhellyel, de ennek feltehetően még csak a 10 százalékát sikerült feltárni.

A templomrom feltárásakor számos érdekességre bukkantak, az egyik sírban bronzból készült karikát találtak, de valószínűleg nem gyűrű lehetett, mert a fej közelében volt. A kereszténység felvétele előtt nemcsak a nők, de a férfiak is viseltek ilyen ékszereket. Ez is arra utal, hogy ez egy honfoglalás korabeli, magyar település lehetett. A szakemberek a templom falán talált vakolati törmelékekből azt is megállapították, hogy a XI. században már festették a templomot, kívül is, és belül is. Szűcs Balázs elmondta, egyelőre még csak a tudomány táplálkozhat ebből a feltárásból, de ha sikerül, akkor a további pályázatok segítségével folytatják majd a feltárást.

— Most már tudjuk, hogy merre húzódnak a falak, pontosan lehet tudni, hogy merre kell ásni, úgyhogy egyszerűbb lesz a további ásatások elvégzése. A cél pedig egy régészeti park kialakítása lenne itt is. Vajdaságban már több ilyen helyet is ismerünk, Zentán, Horgoson, illetve Majdányon. Ezek a templomok hasonló korból származnak, hasonló a kultúrájuk, úgyhogy remélhetőleg itt is egy régészeti park alakulhat. A majdányi tapasztalatot felhasználva mindehhez, ahol egyébként egy elaborátum is készült arról, hogy turisztikailag miként lehet implementálni egy ilyen régészeti parkot a közösség életébe. Remélem, hogy ez hamarosan meg is valósul.

Miután kivizsgálták a templomrom kiásott részét, betakarták geotextillel, és konzerválás céljából visszatemették. Mint kiderült, az a legjobb és legbiztonságosabb, ha föld alatt van, így sem az időjárás nem tesz benne kárt, sem pedig az arra járó kíváncsiskodók vagy az önjelölt régészek. Amikor pedig folytatják az ásatásokat, akkor a most átvizsgált falrészeket nem kell majd újból megbolygatni, elég lesz csak lehúzni a geotextilt a falakról — mondták az ásatásokat végző szakemberek a helyszínen.