A fennállásának 40. évfordulóját ünneplő zentai Thurzó Lajos Művelődési–Oktatási Központ programsorozatának részeként nyílt meg a múlt év decemberében a Városi Múzeumban az a kiállítás, amely válogatást mutat be Székely Tibor (1912—1988) világutazó egyedülálló gyűjteményéből.
A tárlat zárásaként készült el a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Az ember múzeuma című kétnyelvű tárgykatalógus, mely valójában egy tetszetős, kemény borítójú, szép kivitelezésű könyv.
— Ez a történet tizenhárom évre nyúlik vissza, mivel akkor kezdtük meg a Székely-hagyaték átvételét — hallottuk Pejin Attilától, a zentai Városi Múzeum vezetőjétől a reprezentatív kiadvány bemutatóján. — Azóta három kiállítást rendeztünk, ezek betekintést nyújtottak a gyűjteménybe, viszont a végső cél természetesen az, hogy egyszer majd állandó jelleggel tehessük közszemlére ezt a kivételes kincset. Ezzel nemcsak a zentaiak kíváncsiságát csillapítanánk, hanem a turizmust is serkentenénk. Igaz, a katalógussal egyfajta állandó kiállítást készítettünk, és még annyit tehetünk, hogy a digitalizáló leltári szoftverünk segítségével elérhetővé tesszük ezeket a tárgyakat a szakma és az érdeklődők számára. Felvetődött még, hogy Székely Tibornak van egy olyan kiadatlan, szerb nyelvű kézirata az ausztráliai és az új-zélandi útjáról, amelyet érdekes lenne megjelentetni szintén két, vagyis magyar és szerb nyelven.
Burány Katalin múzeumpedagógus, a katalógus szerzője elmondta, a kiadvány elkészülte azt jelzi, hogy a Székely Tibor-hagyatékkal kapcsolatos munka egy állomása, az adatok feldolgozása befejeződött.
— Székely Tibor maga készített dokumentációs kartonokat, így pontosan tudjuk, hogy a gyűjteményben 737 tárgy található, ebből nálunk majdnem 720 van. Maga a katalógus 700-at tartalmaz, mert a muzeológia szabályai szerint csak olyan tárgyak kerülhetnek a nagyközönség elé, amelyekről minden lényeges adatot tudunk. Szívem szerint az összes fotót beszerkesztettem volna, ám a terjedelmi korlátok miatt ez lehetetlen, így meg kell elégednünk 250 felvétellel. A bevezetőt Székely Erzsébet írta. Magyar, szerb és eszperantó nyelven ugyanaz a szöveg található a könyv első részében, majd következik egy leírás Székely Tibor utazásairól, valamint arról, hogy milyen jellegű tárgyakból áll a gyűjtemény, honnan származnak, tematikailag hogyan csoportosíthatóak. A könyv szakmai részébe a 700 tárgy legfontosabb adatait soroltuk be magyar és szerb nyelven. Nagyon sajnálom, hogy a kiállításnak már vége, és a tárgyak ismét raktárba kerülnek. Reméljük, egyszer ez a helyzet is változik.
Székely Erzsébet
Székely Erzsébet, a világutazó özvegye kifejtette, az eszperantónak is köszönhető, hogy a gyűjtemény éppen Zentára került.
— A zentai eszperantisták február 14-én, Tibor születésnapján, minden évben megemlékeztek róla. Arra gondoltam, ha Zentán így ápolják az emlékét, akkor felajánlom a gyűjteményt az itteni múzeumnak, annál is inkább, mert Tibor azt mondta, ebben az intézményben — kicsiben, a saját lehetőségeihez képest — megvalósulnak „az ember múzeumáról” alkotott elképzelései. Rövid Magdolna segítségével vettük fel a kapcsolatot Pejin Attilával, és így indult el tizenhárom évvel ezelőtt az a folyamat, amelyet az igazgató úr is említett.
A hagyatékot Zentán kívül nem igazán láthatta a közönség, viszont az eszperantisták közreműködésével hamarosan Németországban is kiállítják a kollekció néhány darabját.
Székely Tibor gyűjteményében mintegy 200 fejfedő található (a szerző felvételei)