Bármennyire meglepő is, az emberiség a létét a hajdani monumentális katasztrófáknak köszönheti. A tudósok abban is egyetértenek, hogy a Homo sapiens az évezredek során azért tudott a tápláléklánc csúcsára emelkedni, mert az elmúlt 75 ezer évben - a jégkorszakot leszámítva - semmilyen nagyobb katasztrófa nem sújtotta a Földet. Vajon meddig tart ez a nyugalmi állapot?
Otthonunkat, a ''mindössze” 4,5 milliárd éves Földet többször érték olyan katasztrófák, amelyek ha most történnének, akkor minden bizonnyal kipusztulna az emberiség. Ilyen katasztrófa volt egy szupervulkán, az indonéziai Szumátrán, a mai Toba-tó helyén álló Toba-tűzhányó 75 ezer évvel ezelőtti kitörése, a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroidabecsapódás vagy a globális jégkorszak (a hógolyó-Föld elmélete).

A szupervulkán

A vulkanológusok a nyolc fokozatú Vulkáni Explozivitási Indexszel (VEI) jelölik a tűzhányók kitörésének az erejét. A szupervulkán, azaz VEI-8 az a kitörés vagy kitöréssorozat, amely a definíció szerint ezer vagy annál több köbkilométer magmát, vulkáni hamut lövell ki magából. A Föld életében időről időre jelentkeznek pusztító erejű vulkánkitörések, és minden bizonnyal a jövőben is számíthatunk rájuk. Ma is vannak olyan tűzhányók, amelyek alatt legalább 300 köbkilométer magma izzik. Ilyen monstrum a Yellowstone vulkáni terület Wyomingban, a Flegrei-mező Nápoly szomszédságában, az új-zélandi Taupo-tó alatt szunnyadó vulkán, esetleg Indonézia, a Fülöp-szigetek, Közép-Amerika, Japán, a Kamcsatka-félsziget és az Égei-tenger egyes tűzhányói is. Milyen következményekkel járna a Föld és az emberiség szempontjából az, ha ezek közül kitörne valamelyik? A kutatóknak nincs ezzel kapcsolatban összehasonlítási alapjuk, ezért az erupciónak az élővilágra kifejtett hatása mindig vitás kérdés volt, és csak feltételezések léteznek. A geológusok azonban rekonstruálni tudják, hogy mi játszódhat le egy ilyen erupció során. Először is a Föld köpenyében hő áramlik fel a bolygó mélyéből, és megolvasztja a kéreg alatti kőzeteket. Az így létrejövő hatalmas felszín alatti kamrát magma, részlegesen szilárd kőzetek, vízgőz, szén-dioxid és egyéb gázok nagy nyomású keveréke tölti ki. Évezredek alatt egyre csak gyűlik a magma, és a kamra fölött apránként kidomborodik a föld felszíne. E boltozat végül a szélei mentén behasadozik, mintha valaki alulról fűrészelne át egy födémet. Azután a kamra túlnyomása utat tör magának e hasadékokon át, és a magmában oldott gázok robbanásszerűen kiszabadulnak.

Végzetes következmények

A robbanás után több ezer négyzetkilométeres lávatavak keletkezhetnek, akár az egész kontinenst hamu lepheti el, és számolni kell a kilövellő kéngáz okozta következményekkel is. A gáz miután szétoszlik a levegőben, nem engedi a fényt lejutni a földre, és ezzel jégkorszakot idéz elő. Mivel akár több évig is tarthat, mire kéngáz leülepedik, a bekövetkező klímaváltozás miatt tartósan fagypont alá eshet a hőmérséklet mindenhol. A mezőgazdaság összeomlana, az állatok és a növények zöme elpusztulna, majd a nukleáris télhez hasonlító hosszú időszak alatt óriási energiaválság és tömeges éhhalál következne be. Egy osztrák kutatókból álló csoport szerint nem egy becsapódó meteorit, hanem gigantikus vulkánkitörések okozták azt a 250 millió évvel ezelőtti kataklizmát, melynek hatására az addig élt állatfajok 95%-a kipusztult.
Manapság a legnagyobb veszélynek az USA első és leghíresebb nemzeti parkja, a Yellowstone Nemzeti Park van kitéve, mert alatta a Föld talán legnagyobb időzített bombája, a Yellowstone-vulkán ketyeg. Ez a szupervulkán már három alkalommal tette próbára a Föld túlélőképességét. A mindmáig aktív, sőt az elmúlt évtizedekben egyre jobban mozgolódó tűhányó 600 000 évente tör ki - legutóbb 640 000 évvel ezelőtt robbant. Egy újabb kitörés következményei minden bizonnyal apokaliptikusak lennének.