A mai napig nem tisztázott, hogy pontosan mikor és hogyan háziasította az ember a legjobb barátját. Mindenesetre a régészeti feltárások alapján egy, a mai Irak területén talált őskori barlangfestmény-maradvány bizonyítja az ember és a kutya történetének kezdetét.

Mai kutyafajtáink kialakulását hosszú tenyésztői munka előzte meg. E folyamat során a kutyák egy bizonyos munka elvégzésére specializálódtak. A római korból igen sok tárgyi emlék maradt fenn a kutyák széles körű alkalmazásáról. Annak ellenére, hogy az ember életmódja az utóbbi száz évben gyökeresen megváltozott, kényelmesebb és biztonságosabb lett, a kutya továbbra is hűséges társa.

A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (Fédération Cynologique Internationale) szerint jelenleg 354 kutyafajtát ismerünk — a magyar kutyafajták is idetartoznak. A Hungarikum Bizottság még 2017 márciusában jelentette be, hogy 9 magyar kutyafajtát a hungarikumok sorába emel. Ezek rendkívüli alkalmazkodóképességükkel bizonyították és bizonyítják ma is, hogy helyük van a nemzeti értékek között. A magyar kutyafajták a hazai kincseink közé tartoznak. Ezek nemcsak munkakutyák, hanem hű társak és jó fejedelmek is. A puli, pumi, mudi, drótszőrű magyar vizsla, rövid szőrű magyar vizsla, komondor, magyar agár, erdélyi kopó és kuvasz mind különleges jellegzetességekkel bírnak, és méltán lehetünk büszkék rájuk. Ezek a kutyák a magyar kulturális örökségünk fontos részei, és méltóak arra, hogy megőrizzük és továbbvigyük az ősi magyar kutyakultúrát. Nézzük őket külön-külön.

Fotó: wikipedia

A kuvasz

A magyar kutyafajták közül az egyik legrégebbi nyájőrző, talán ősibb, mint a komondor. A pásztorkodás megszűntével a tanyák és a vidéki kúriák nyájőrző kutyája lett. A kuvasz őrző-védő pásztorkutya, de hajdan vadászkutyaként is alkalmazták. Ma gazdaságok és házak őrzésére használják. Büszkeséget és nemességet sugárzó kinézete miatt manapság egyre többen tartják. A kuvasz okos, intelligens, értelmes, kiegyensúlyozott eb, nagyon ragaszkodik a gazdájához, de szeret függetlennek látszani. Igen éber, csak ritkán ugat, ezért ha a hangját hallatja, érdemes megnézni, hogy mit jelez.

Testtömege: a kanok általában 40—52 kg súlyúak, a szukák 30—42 kilogrammosak.

Várható élettartama: 11—13 év. Szabad mozgásra és tágas kennelre van szüksége, nem tűri a láncra kötést vagy a tartós kennelben tartást, ahogy nehezen viseli az ingerszegény környezetet, a szeretetet nélkülöző vagy az igazságtalan bánásmódot is. Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe mint a nyájak nagy testű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak. Az Árpád-házi királyoknak külön bölényvadászmesterei voltak, akik a kuvaszt tartották a legalkalmasabbnak a bölények felhajtására és vadászatára. Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. A XV. században fellendült a marhakereskedelem, és a hatalmas magyar szürkemarha-gulyákat a kuvaszok kísérték a nyugat-európai állatvásárokra. A nyájak napi 20—25 kilométert tettek meg, és őrzésükre fáradhatatlan, mindig éber, bátor állatokra volt szükség. A hajcsárok a vásárokon nemcsak a marhákat adták el, hanem nagyon gyakran néhány kutyát is. Így előfordulhat, hogy ezek a példányok részt vettek a hasonló nyugat-európai fajták kialakulásában. A kuvaszok megbecsültségére jellemző, hogy Zrínyi Miklós a Szigeti veszedelem című művében a kuvaszt már mint kutyafajtát említi.

A XIX. században a szilaj állattartás megszűnésével a kuvasz feladatköre is megváltozott. Már nem a nyájakat védte a farkasoktól és a tolvajoktól, hanem a tanyákat, majorságokat. Ezért aztán nem volt szerencsés éjszaka a tanyák között kóborolni, hiszen a kuvasz a feladatteljesítés közben nem ismert kegyelmet. A II. világháború iszonyatos pusztítást végzett a kuvaszok között. A fosztogató orosz katonák géppuskáinak esőként a gazda portáját, tulajdonát védő kutyák estek áldozatul. Ezért a világháború után szinte a semmiből kellett elindítani a színvonalas tenyésztést. Magyarországon négy fajtatiszta kuvasszal az ’50-es évek elején kezdték, és szigorú szelekcióval érték el, hogy 1956-ban hódító útjukra indulhattak a Gyapjús kuvaszok. Az innen kikerülő kutyákat a világ minden kennelében „felhasználták”. Bátor, kitűnő őrző-védő fajta. Idegenekkel szemben bizalmatlan. Fiatal korában könnyen nevelhető, kétéves kor felett már nehezebben idomul.

A kuvasznak a feladata ellátásához jó szimatra, bátorságra, erőre és támadókedvre volt szüksége. Különleges jelleme, az évezredek óta génjeiben hordozott szabadságszeretete, nagy fokú önállósága mindenképp kutyához értő, következetes gazdát követel. Ne is vállalkozzon tartására az, aki nem tud számára elegendő nagyságú szabad területről gondoskodni, ahol mozgásigényét, elsőrangú őrző-védő adottságát kiélheti.

A kuvasz okos, intelligens kutya. Megfelelő nevelés, szocializáció után látványos, eredményes őrző-védő és ügyességi munka várható el tőle. Aki nem rest kutyájával rendszeresen foglalkozni, és egy, a gazdáját rajongásig szerető, tulajdonát mindhalálig védelmező, lenyűgöző szépségű kutyát szeretne, nem fog csalódni benne.