Vége a nők hátrányos megkülönböztetésének?

Vége a nők hátrányos megkülönböztetésének?

Készen áll-e Szerbia egy új nemi egyenjogúsági törvényre?

Úgy tűnt, igen. „Modern, európai, megváltoztatja a holnapot” — így nyilatkozott a tervezetről Zorana Mihajlović, a szerb kormány koordinációs testületének elnökeként. A szöveg szakértők, szervezetek, intézmények bevonásával készült, rengetegen támogatták. Aztán kiderült, nem kerül a kormány elé, Zoran Đorđević miniszter nem tartja a gyakorlatban alkalmazhatónak. Így szeptember helyett csak jövőre fogadhatja el a szerb parlament a nemi egyenjogúsági törvényt — a tervezet „puhított” változatát.
 

Szigorú lesz — de mennyire?

— 2009-ben fogadta el a parlament a hatályban levő nemi egyenjogúsági törvényt, ami nagy áttörésnek számított. Az a gond, hogy nem tartalmaz szankciókat, büntetéseket — emlékeztet Kovács Elvira, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője. — A mostani tervezet elfogadása nagy előrelépés lenne a nemi egyenjogúság megvalósulása terén. Eszerint a munkáltatók nem kérhetnek fényképes önéletrajzot, állásinterjún nem kérdezhetik meg a jelölttől, hogy férjezett-e, tervez-e gyereket. Politikai pártoknak előirányozza, hogy mindenütt el kell érni a 40%-os női arányt a második, soron következő választás alkalmával. A kormány 300 000-től akár 1,5 millió dinárig terjedő büntetést irányoz elő a felelősök számára. Rengeteg szigorú szakasz van a tervezetben — túl sok ennek a társadalomnak —, ezért ilyen formában nem kerül elénk.

* Az a nő, aki nem politikus, és nem keres (új) munkahelyet, miből veszi majd észre, hogy létezik ez a törvény?

— Az élet minden területét lefedi a tervezet. Az egy reális gond, hogy sokan a gyerekvállalás miatt veszítik el a munkahelyüket, vagy miután visszatérnek, alacsonyabb munkahelyi beosztást kapnak, kevesebb fizetéssel.

* Mernek majd a nők feljelentést tenni?

— Én azt remélem, hogy mindenki felbátorodik, hinni fog abban, hogy működik ez a védelmi mechanizmus.
 

Utópia?

Sárcsevity Bea szociálpolitikus szerint nem utópia a nemek közötti egyenjogúság, bár Szerbiában, különösen egyes régióiban, erős patriarchális társadalmi viszonyok uralkodnak.

— Ha megvizsgáljuk a témával foglalkozó nemzetközi kutatásokat, láthatjuk, hogy Szerbia a legtöbb esetben a középmezőnyben található. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) az Európai Unió mérőeszközeként felállított egy indexet, mely hat területet vizsgál. Szerbia mutatója 40,6%, Magyarországé 41,6%, az EU-28 átlagindexe 52,9%. A Világgazdasági Fórum 2016-ban 144 országban vizsgálta a nemek közötti politikai, oktatási, egészségügyi és gazdasági különbségeket. A jelentésből kiderül, hogy Magyarország összességében a 101., Szerbia pedig a 48. helyen áll. Szerbiában a parlamenti választásba beépített kvótarendszer segítségével a nők politikai részvétele sokkal nagyobb, a 42. helyen szerepelünk, Magyarország pedig a 138. helyen található.

* A pozitív diszkrimináció jó megoldás?

— Ez egy lehetőség, de nem oldja meg a nemek közötti egyenlőtlenséget. Nem elegendő pozitív diszkriminációt alkalmazni a munkaerőpiacon vagy a közéletben. A nem helyett az individuumnak kell kifejezésre jutnia, ezt a szemléletet bele kell építenünk a családpolitikába is. Nagyon fontos a politikai elköteleződés a nemi egyenjogúság iránt, de még fontosabb, hogy beépüljön minden polgár életfelfogásába, hogy mindenki ismerje a jogait, és tudjon velük élni. 

* Hozhat-e áttörést az új, fiatal generáció?

— A nemek közötti írott vagy íratlan szabályok, melyekbe beleszületünk, egy társadalom valamennyi területére kiterjednek. A mai fiatalok egy új világszemléletet hoznak magukkal, hiszen a globalizált, információs társadalomban sokkal több inger éri őket, megváltoznak a családi modellek, ami a nemi szerepek módosulását is magával hozza.

* A nők ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak, mint a férfiak. Miért?

— Szerbiában az Eurostat 2014-ben végzett felmérése alapján 55 953 vezetői pozícióban dolgozó személyt jegyeztek, ebből 34 972 volt férfi és 20 981 nő, tehát a női vezetők aránya 37%. A férfi vezetők átlagosan 5,92 eurót kerestek óránként, a nők 5,11-et, ami 13,7%-os különbség. Az EU-s átlag ehhez képest 23,4% volt, míg Magyarországon 33,7% — ismertette Bálint Novák Mirella közgazdász.

* Miért jár a nőknek kevesebb pénz?

— Gyakran választanak olyan ágazatot, amelyben a munkájukat össze tudják egyeztetni a szülői kötelezettségeikkel. Ezenkívül a nők képességei gyakran alá vannak becsülve, főleg azokon a területeken, ahol többségben vannak. Ennek eredménye a nők alacsonyabb bérezése. A fizikai munkát, melyet általában férfiak végeznek, a társadalom többre tartja. A női eladók kevesebbet keresnek, mint a raktárosok. Az ok egyrészt a férfiak és a nők közötti viselkedésbeli különbségekben keresendő, ezt pedig a munkáltatók vagy jutalmazzák, vagy büntetik: létezik például egy olyan feltételezés, hogy a nők kevésbé rugalmasak, ami a munkaidőt illeti...

* A nők tehetnek-e maguk is valamit ez ellen?

— A fizetésbeli különbség egyrészt a hivatás megválasztásának eredménye, ezért már ettől is nagyon sok minden függ. Az IT-szektorban, mely a legjobban megfizetettnek számít, nagyon kevés női foglalkoztatott van, a nők inkább a társadalmi jellegű munkakörökben keresnek munkát, nem pedig a jobban megfizetett műszaki területeken. Másrészt a nők szerényebbek, ha a bérigényről kérdezik őket. Hinniük kell magukban, hogy bármilyen foglalkozást ugyanolyan jól el tudnak végezni, mint a férfiak, amire számtalan példát találhatnak az életben.
 

Tolerált identitásépítés — a gyerekvállalásig

Pap Ágota pszichológus szerint a nők identitásépítése a kulturális címkék jegyében legfeljebb a gyermekvállalás idejéig tarthat tolerálhatóan — ezt a kései családalapítási mutatók is kifejezik. Társadalmi szerepvállalásuk újabb teret kaphat a gyermekek felnevelése után, ám a „szakmai termékenység” időszakában sokkal nehezebb.

* A tervezet nagy hangsúlyt helyezne az oktatásra. A gyermekkorban tapasztalt férfi-női viselkedésformáknak milyen következményei vannak?

— A személyiségünk kialakulásában az identifikáció lényege a saját nemhez tartozó felnőttel való azonosulás. Ez egy öntudatlan folyamat, azaz érzelmi ráhangolódás, kötődés. Ezek a viselkedésformák elsősorban kulturálisan vannak meghatározva, azaz megjelennek velük a férfi- és a női szerepek. Mindez a későbbi viszonyulásunkat is meghatározza a saját és az ellenkező nemmel kapcsolatban.

* Átnevelhetőek a felnőttek?

— Az átnevelhetőség nem a legmegfelelőbb fogalom. Egy bigott, patriarchális család sarja is lehet lázadó, aki másképp látja a nők szerepét. De ez természetesen nem gyakori jelenség. A felnőttek véleményformálására több tényező hathat. A biológiai alapok mellett a szocializáció, az elsajátított viselkedésformák, viszonyulások, tapasztalások. Sőt, a médiának is nagy szerepe van. A tanulmányok állítása szerint a sztereotípiák szoros összefüggésben állhatnak a nyitottsággal, a másik megismerésével/elfogadásával, az intellektussal, a hitvilággal.


A nyitókép illusztráció: Pixabay.com

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Vége a nők hátrányos megkülönböztetésének?
Riport
Facebook

Támogatóink