* Milyen rendezvényeket, ünnepségeket tartottak a 120. évforduló jegyében?

— Nálunk már 120 éve az a hagyomány, hogy február 2-án a tűzoltók részt vesznek a gyertyaszentelő szentmisén, mivel február 2-a az alapítás pontos dátuma. Szintén hagyomány, hogy a február 2-át követő első szombaton megtartjuk az évi közgyűlést és este a tűzoltóbált. A továbbiakban szerettünk volna egész évben ünnepelni, úgyhogy május 4-én Szent Flórián napja alkalmából nemcsak a szentmisén vettünk részt, illetve megkoszorúztuk a Flórián-szobrot, hanem utána egy ebéddel megvendégeltük a misén részt vevőket, illetve a tűzoltó legénységet. Július folyamán pedig mi voltunk a házigazdái a községi tűzoltó versenynek.

Gellér Eszter

* A 120 év alatt miként fejlődött a testület, most hány tagja van, és milyen aktivitások vannak évi szinten?

— A jelenlegi tagszám 90 és 100 között mozog. Természetesen ez a múltban, amikor a falunak is nagyobb lakossága volt, nagyobb szám volt. Sajnos fogyunk, de még megvagyunk, úgyhogy nagyon örülünk ennek a körülbelül 100 embernek is. A kezdetekben a tűzoltás egy kocsifecskendővel indult, mely még mindig megvan muzeális értékként. Majd 1959-ben egy Csepel gyártmányú rohamkocsit, illetve 1979-ben egy FAP típusú tartálykocsit sikerült beszerezni. Mindkét jármű a mai napig üzemképes, és ezekkel folyik a tűzoltás, ha szükség van rá.

* Milyen megítélésnek örvend az, aki a faluban tagja a tűzoltó testületnek?

— Természetesen ez kiváltság, mert azért amikor ég egy ház, akkor ott bátorság is kell, hogy az ember odaálljon és cselekedjen. Nem csak ott szörnyülködni biztos távolságból, hogy: Úristen, Úristen, ég a ház! Úgyhogy ilyen szemszögből megbecsült tagjai vannak a testületnek, szóval aki már tűzoltó, az valamilyen szinten a falu megbecsülését is kivívta.

* Vajdaságban, így Nyugat-Bácskában is jellemző, hogy a tűzoltó egyesületek nem csupán a tűzoltással foglalkoznak. Ez Doroszlón is így van, és ha igen, akkor ez miben nyilvánul meg?

— Doroszlón az önkéntes tűzoltó testület az első civil szervezet, mely megalapult, úgyhogy kezdetekben a tűzoltóság keretében működött a fúvószenekar is, illetve egyéb programokat szerveztek. Kulturális programról konkrétan nem beszélhetek, az a későbbiekben kezdődött a Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület megalakulásával. De igen, a tűzoltók ápolták a helyi hagyományokat, már csak a zenekarral is, de ugyanúgy a vallási ünnepeken való részvétellel is. Az is hagyomány Doroszlón, hogy a föltámadáskor a tűzoltók állják az őrséget a szentsír mellett, a föltámadási misén húsvét alkalmával. Ez is azt mutatja, hogy nemcsak a tűzoltással, a tűzvédelemmel foglalkozunk, hanem a kulturális életbe, a hagyományokba is belefolyunk. Emellett az is már több mint húsz éve működik, hogy a kisboldogasszonyi búcsú alkalmával a tűzoltók végzik a parkoltatást az érkező híveknek, illetve a szüreti báli körmenetben a forgalomirányítást is tűzoltók intézik, amikor a körmenet körösztözi a főutat a felvonuló lovas kocsikkal.

* A tűzoltó testület laktanyájában számos tabló van kifüggesztve a falra, s ezeken nem csupán a falu derék legényei, illetve erős férfiemberei szerepelnek, hanem hölgyek is, mégpedig szép számban. Eszerint nem csupán a férfiak esetében örvend népszerűségnek a tűzoltó testület, hanem a hölgyek is szívesen csatlakoznak a tagsághoz?

— Igen. A hölgyek nevében mondhatom, hogy mi is hat-hét éves kortól ott vagyunk, amikor már elég nagyok vagyunk ahhoz, hogy elbírjuk a szerelést vagy a vizes vödröt a legkisebb csoportnak felállított versenypályánál. Vannak, akik nem csinálják tovább, de sokan folytatják. Vagyunk tizen-egynéhányan, akik úgy véljük, már lassan húsz-harminc éves távlatból is, hogy mi ezt szeretjük csinálni, és akarjuk is.

* Vannak versenyek, melyek a tűzoltóknak szólnak, ezeken is rendszeresen részt vesz a Doroszlói Önkéntes Tűzoltó Testület. Milyen eredményekkel?

— Azt mondhatom, hogy a közép- és az élmezőny között mozgunk. Ez természetesen változó, attól is függ, hogy egy-egy versenyen mekkora a konkurencia, kinek miként sikerül teljesítenie. Büszkén állítom, hogy egy középmezőnyt azért mindig megütünk.

* A doroszlói tűzoltó testületnek egy nagyon szép laktanyája van, mégpedig igen előkelő helyen, a falu központjában, a templomnak szemben. Mit lehet erről az épületről tudni?

— Támogatásból, illetve a falu lakosságának önkéntes munkájából épült 1953-ban, a testület 50 éves jubileumára fejezték be. Sajnos állami tulajdonban lévő területen húzták fel, úgyhogy hiába a falu lakossága építette, mégis az állam, illetve Zombor város tulajdonában van. Szerencsére jó kapcsolatot ápolunk a polgármesterrel, úgyhogy nem kell bérletet fizetnünk, és teljesen ingyenesen használhatjuk a valójában saját épületünket. Természetesen a rezsi jellegű költségek és az egyéb kiadások minket terhelnek. Két évvel ezelőtt sikerült felújítanunk a konyhát, mely már nagyon rászorult a felújításra. A Bethlen Gábor Alap támogatásából egy gyönyörű konyhát és felszerelést tudtunk vásárolni, ez most 50 személy ellátására elegendő, és éppen ennyien is férnek be a dísztermünkbe.

* A Doroszlói Önkéntes Tűzoltó Testület tekintetében el lehet mondani, hogy a helyi magyarságnak is egy találkozóhelye?

— Igen. A tűzoltó testületbe bárki jöhet, aki úgy érzi, szeretne tag lenni, mindenkit szeretettel várunk, de főként magyar ajkú emberek alkotják tagságunkat.

* Milyen tervekkel készül a testület a következő időszakra?

— Jelenleg a díszterem felújítása van folyamatban, a régi asztalokat és padokat is le fogjuk cserélni, hogy egy kicsit komfortosabb legyen a teremhasználat. Emellett nagyon szeretnénk az irodát is felújítani, ha lesz rá lehetőségünk. Február 3-án pedig a következő évfordulónkat úgyszintén egy évi közgyűléssel fogjuk megünnepelni, ahova meghívott vendégeink érkeznek az egész község területéről, továbbá Horvátországból és Magyarországról is. Az ünnepséget az idén is egy hangulatos bállal zárjuk majd.