Tulajdonképp a budapesti agglomerációhoz tartozó Törökbálintra is efféle ürüggyel érkeztünk.

S aztán újabb kincseket leltünk. Szakrális töltetűeket, amelyekhez ezúttal is kaptunk tartalmi útba igazítást egy kihelyezett információs táblán keresztül. Ebből merítettünk. Minden szomjazónak.

A Xavéri Szent Ferenc-kápolna

A jezsuita rend 1693-tól birtokolta a községet, a letelepedés után rögtön építkezésekbe fogtak, felépítették a rendházukat és felújították 1699-ben a meredek lejtőjű dombon álló plébániatemplomot, a régi gótikus, XV—XVI. századi templom maradványain. A Xavéri Szent Ferenc-kápolna a plébániatemplom szomszédságában helyezkedik el, egy fákkal körülvett dombteraszon. Alapítását azoknak a törökbálinti híveknek köszönheti, akik az 1710-ben kitört pestis elhárítására tettek fogadalmat, és építették fel Xavéri Szent Ferenc — a pestisbetegek egyik védőszentje (emléknapja december 3-án van) —, Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére 1711-ben. A barokk stílusú kápolna homlokzatán láthatjuk a jezsuita rend monogramját.

A Törökbálinti Faluszépítő Egyesület az önkormányzattal és a katolikus hívők segítségével 1993-ban végezte el a felújítási munkákat, erről a kápolna falán tábla is megemlékezik.

A Szűz Mária bemutatása tiszteletére szentelt katolikus templom

A helyi hagyomány Árpád-kori alapításúnak tudja, így Magyarország legrégibb templomainak egyike. A régészeti feltárások során a templom körüli temető és körítőfal maradványai is előkerültek. A templom plébánosát először 1422-ben említik. A XV. századi gótikus szentélyének falait felhasználva 1763-ban épült.

Barokk stílusban, amikor a hívek egyre gyarapodó száma miatt megnagyobbítják. 1814 tájékán fatornyát kőtoronnyal váltották fel, s az addig a templom szomszédságában a földön nyugvó haranglábon lévő harangokat is áthelyezték a toronyba.

Legutoljára 1992-ben került egy 8 mázsás nagyharang a templomba. Az üvegablakok Róth Miksa (1865. december 26. — 1944. június 14.) magyar üvegfestő és mozaikművész alkotásai. Az ezredfordulón a külső homlokzatot, a tetőszerkezetet és a belső teret, továbbá az orgonát is felújították. A templom anyakönyvei 1702-től, a Historia Domus (lat. háztörténet) — vagyis az egyházi intézmény(ek) fontosabb eseményeit tartalmazó könyv, a plébániák és szerzetesházak történeti kutatásának fő forrása, melynek vezetése a házfőnök és a plébános feladata! — pedig 1901-től datálódnak.

A Kálvária

A Kálvária egy szabályos formájú kis domb a József-hegy lábánál. A dombot 1764-ben a kastély építésekor a kiemelt föld odahordásával alkották. A század elején az irodalomban így jegyezték fel: „A Kálvária első stáció képfülkéje alatt elhelyezett magyar felírás a következőkre figyelmeztet: »E szentelt halmon dohányozni, futkározni, marhát legeltetni, lármás játékokat rendezni, világi dalokat énekelni illetlen és tilos.«” A jobb oldali második stáción az újabb javításról, helyreállításról. „A törökbálinti római katholikus hitközösség 15 tagjának közreműködésével kijavíttatta Zimándy Ignácz helybéli lelkész — 1892.” Az írásos emlékek alapján a XVIII. század eleje óta használják Kálváriának, melynek stációi mai helyükre 1827-ben kerültek. A domborműveket a falu nagy jótevőjeként számontartott Zimándy Ignácz javíttatta, majd tíz év elteltével a Faluszépítő Egyesület. Napjainkban már a javíttatáshoz anyagi hozzájárulásukat is adó családok neve olvasható a stációkon.

A Mária Segíts-kápolna

Ezt a kápolnát sajnos már csak a buszablakon keresztül kaphattam lencsevégre. Fizikailag ugyanis jóval távolabb esik a fentiektől, s a mostanival teljesen egybevágó júliusi kánikula idején a tervezettnél… szóval, elfáradtunk. Ellenben megfogadtuk, jövünk mi még errefelé. Mindössze idő(k) kérdése. Szerencsénkre e felszentelt hely leírása is ott volt e jegyzet nyitányában citált pannón. Íme hát!

„Az új temetővel szemközt, a Budapestre vezető út mentén áll az a Máriának szentelt kápolna, amelyet egy bizonyos Feichmann nevű budai német polgár emeltetett 1714-ben, egy fogadalmát beteljesítendő. A barokk stílusban megépült kápolnát 1845-ben klasszicista szellemben bővítették. Homlokzatán az ajtó fölött felirat: MÁRIA, SEGÍTS!, egy Mária kép üveg mögött és a timpanonban szépséges Mária-szobor látható. A kápolnának kis harangtornya is van. A kápolnát, amely felett nem múltak el nyomtalanul a századok, az 1920-as években az akkori ízlésnek megfelelően átépítették. Májustól októberig szombat esténként misét mondanak a kápolnában. A kápolna búcsúnapja Sarlós Boldogasszony ünnepén (július 2-án), az ünnepi szentmise a hozzá közelebb eső vasárnapon van.”

Fotóink 2022. július 16-án készültek.