Gábor az elmúlt évben a verseny utolsó három szakaszát sérülten teljesítette, mivel a tizedik (a Belen és La Rioja közötti) szakaszon, 150 km-rel a cél előtt sziklának ütközött, átrepült a kormányon, és eltört a jobb kézfeje. Ennek ellenére a 62. helyet sikerült megszereznie a hatodik alkalommal célba érő motorosnak.

* Amikor legutóbb beszélgettünk, a jobb kézfejed még gipszben volt, benne számos csavarral. Azóta már minden rendben?

— Igen, úgy érzem, hogy nem lesz gond. Az idén mindössze tizenhárom versenyen hajtottam. Az idény elején megtartott futamokon a még nem százszázalékos kézfejem miatt nem tudtam győzni, de a második helyre még úgy is be tudtam vezetni a motort. Miután helyrejött a kézfejem, már sorozatban nyertem a szerb bajnoki futamokat, de nem tudtam ledolgozni a hátrányomat, így összesítettben a második helyen zártam az évet. Elégedett vagyok, jó tempót motoroztam, összeszedtem magam annyira, hogy a tizedik Dakaromon is elindulhassak.

* Lesznek-e változások a tavalyi versenyhez képest?

— Egy biztos: nagyon kemény verseny vár rám. Sokat foglalkoztam a navigációs rendszerrel, mivel már új szabállyal fogjuk szembetalálni magunkat. Nem lesznek kijelölt ellenőrzőpontok (checkpointok), hanem ún. fokokban motorozunk majd. A GPS-rendszeren 400 méterrel az ellenőrzőpont előtt eddig megjelent nyíl az idén nem lesz látható, ezzel is megnehezítve a versenyt. Nagyon pontosan kell elhaladnunk az ellenőrzőpont mellett, úgyhogy az eddigieknél jobban oda kell figyelnünk. A szervezők megszüntették az okostelefonok használatát. Ez az intézkedés az élmezőnyben haladókat zavarja, mivel kiderült, hogy a korábbi években műholdon keresztül navigálták őket. Két napon át szerviztámogatásunk sem lesz, ami alaposan próbára tesz bennünket. Január 2-án mindössze 146 motoros rajtol el Asunciónból. Az én korosztályomat kevesen képviselik, szinte az egyik legidősebb versenyző vagyok a Dakaron. Remélem, hogy tapasztalataimat hasznosítva ismét befejezem a ralit.

* A verseny Paraguay fővárosából, Asunciónból indul. Ez az ország még újnak számít a Dakart tekintve.

— Paraguayban még nem jártam, különösebbet nem tudok erről az országról. A talajt illetően Argentína és Bolívia keverékére számítok. Túl nagy jelentősége azonban nincs, mivel Paraguayban mindössze egy napot versenyzünk, a 700 km-es bevezető szakaszon, melyből mindössze 39 km a gyorsasági rész. Úgy is mondhatjuk, hogy a bevezető szakasz egyfajta teszt mind az országnak, mind nekünk, motorosoknak. Szerintem Paraguaynak a következő években nagyobb szerepet szánnak a szervezők.

* Chile már másodszor marad ki a sivatagi „őrületből”.

— Nagyon sok nemzeti park és védett terület található az országban, és nem lehet úgy kikerülni őket, hogy ne tegyünk kárt bennük. Emiatt az állam nem engedélyezte, hogy a Dakar áthaladjon Chilén. Bolíviában öt-hat napot versenyzünk. Igazán kemény megpróbáltatások várnak ránk, mivel 5200 méter tengerszint feletti magasságon, —8 ºC-ban motorozunk. Hátrányban leszek a többiekkel szemben, hiszen a motorom régi építésű, karburátoros, és nem nagyon bírja a nagy tengerszint feletti magasságot. Optimista vagyok, eddig is megoldottam a bolíviai helyzetet, remélem, most is így lesz.

* Kik a csapattársaid a 2017. évi Dakaron?

— Velem van korábbi csapattársam, az erdélyi Gyenes Emánuel, továbbá Dési János, a régi magyar dakaros, és egy új tagunk is van Laller István, azaz Horváth Lajos személyében. Ő most debütál, nem lesz könnyű helyzetben, mivel elsőként mindjárt az eddigi egyik legnehezebb Dakar jutott neki. Fizikailag felkészült, azt azonban nem tudom, milyen pszichikai állapotban van. A Dakarra ugyanis nem elég a kiváló erőnlét és a jó motor, fejben még erősebbnek kell lenni, bírni kell a sok gyűrődést.

* Milyen motorral vágsz neki a több mint 9000 km-es távnak?

— Azzal a 2011-es évjáratú KTM-mel, amellyel tavaly és tavalyelőtt is sikerrel teljesítettem a versenyt. A régi felépítésű motoron nagyjavítást végeztünk, vagyis amit csak lehetett, azt kicseréltük rajta. Rengeteg pénzt elköltöttünk, mígnem végül egy gyári, felújított járművet varázsoltunk belőle. Régebbi modell, de ettől még működik. Új motorral sosem volt szerencsém, hiszen kétszer is megállt alattam, használttal viszont mindig célba értem. Szeretek kipróbált, letesztelt járművel indulni, melyet már jól ismerek. Bíznom kell a motoromban is, hiszen a Dakaron bármi megtörténhet.

* Várod már a rajtot?

— Felőlem akár holnap is kezdődhetne. Egész évben edzek, erre készülök. Sokat diétáztam, étrendet változtattam, így húsz kilóval könnyebb vagyok, mint tavaly. Még két-három kg-ot le kellene adnom, de ezzel már nem foglalkozom, verseny közben úgyis fogyok még. Nagyon nehéz napok elé nézünk, tizenkét nap alatt csaknem 10 000 km-t kell teljesítenünk. Olyan nap is lesz, amikor 1000 km-t motorozunk. Nagyon szeretem a Dakart, alig várom, hogy ott lehessek. Sajnos csak az utóbbi tíz évben tudtam kijutni erre a megmérettetésre. Harminchét éves koromra szereztem olyan nevet, illetve értem el olyan eredményeket, amelyekkel bizonyítottam, hogy ott a helyem, és képes vagyok végigmenni a világ legnehezebb versenyén.

* Konkrét helyezést is kitűztél magad elé, vagy csak a verseny befejezése a cél?

— A Dakaron mindenki győztesnek érezheti magát, aki teljesíti a távot. Célom a privát csapatok mezőnyében bekerülni a legjobb tíz közé, azaz a top 10-be. Tavaly a 14. helyen végeztem úgy, hogy az utolsó három szakaszt törött kézfejjel hajtottam végig. Remélem, az idén elkerülnek a sérülések. A legutóbbi két Dakaron nagyon összetörtem magam. Megpróbálom egyben tartani mind magamat, mind a motort. Ezt azonban nem garantálhatom, mert ha elindul a verseny, akkor teljes erőből húzzuk a gázt. Viszont bármilyen apróság, például egy kő, mindent elronthat.

* Most sem egyedül utazol Dél-Amerikába. A jól bevált csapat ott lesz melletted.

— Nyolcadik alkalommal lesz velem Predrag Milinković, a Szerbiai RTV-től, és újra velünk tart Zakinszky Márk, a VRTV-től. Kisebbik fiam, Richárd is már sokadik alkalommal utazik ki velünk, továbbá jön még az egyik versenyzőtársa, Rihter Franjo is, valamint egy szabadkai iparos, aki titokban szeretné tartani a nevét. Sokat számít, hogy nem vagyok egyedül. Motorsportban jártas emberek lesznek mellettem, akik a nehéz napokon mindig tudnak valami olyat mondani, ami esetleg segíthet — fejezte be a beszélgetést Saghmeister Gábor.

A nyitóképen Saghmeister Gábor tavaly a Dakaron