home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Szombat esti láz
Gazsó Orsolya
2014.05.14.
LXIX. évf. 20. szám
Szombat esti láz

A múzeum olyan, mint egy ablak, mert nyit a világ felé, olyan, mint egy iskola, mert nevel, olyan, mint egy barát, mert meghallgat és reagál arra, amit mondasz, olyan, mint egy szülő, mert együtt lélegzik veled, és olyan, mint egy otthon, mert jó ott lenni és jó oda visszamenni. Ezt érzem minden alkalommal, amikor belépek egy múzeum falai közé.

MÁJUS 17-én ISMÉT MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA

Születésünktől kezdve gyűjtögetünk: ki szalvétát, ki bélyeget, ki bogarat, ki képeslapot. Napról napra nő a halmaza tárgyainknak és ismereteinknek, amelyeket egy idő után szobánkban és személyes emlékezetünkben már képtelenek vagyunk tárolni. Ezt megteszi helyettünk a múzeum. A történeti korokkal folyamatosan változik az intézmény funkciója és szerkezete, egy szempontból azonban állandó: értéket képvisel, értéket őriz és értéket teremt. Tevékenységi köre a társadalommal együtt változik, így nap mint nap törekednie kell rá, hogy olyan intézménnyé váljon, ahová mind a fiatalok, mind az idősek szorongás nélkül beléphetnek. Hogy erre miért tökéletes alkalom a Múzeumok Éjszakája, Hulló Istvánnal, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatójával, Gazsó Hargitával, a Topolyai Múzeum múzeumpedagógusával és Ózer Ágnessel, az újvidéki székhelyű Vajdasági Múzeum igazgatójával beszélgettem.

A Szabadkai Városi Múzeum dolgozói az idén is igyekeztek olyan programsorozatot összeállítani, amely minden réteget megszólít. A látogatók ebben az évben megtekinthetik a Vojnich Oszkár életművét bemutató tárlatot, a Memento Geréb Klára című művészeti kiállítást, megismerkedhetnek Mathias Hanisch késő barokk vándorfestő alkotásaival és A molekulától a sejtig elnevezésű kiállítással, továbbá műhelymunkán és előadáson vehetnek részt, illetve a Zeneiskola diákjainak minikoncertjét is meghallgathatják. A múzeumi boltban egy szabadkai fiatal grafikus, Lalits Csaba plakátkiállítása lesz látható.

Hulló Istvánnak az a tapasztalata, hogy amióta Szabadkán is megszervezik a Múzeumok Éjszakáját, azóta népszerűbb az intézményük.

 Az igazgatónak már többen föltették a kérdést, hogy mit lehet csinálni egy múzeumban nap mint nap. Hulló szerint sokan azt hiszik, hogy a múzeum dolgozói ölbe tett kézzel őrzik a kitömött sast, a köcsögöt és a többi tárgyi hagyatékot, pedig ennél jóval többről van szó. Úgy véli, a Múzeumok Éjszakája kiváló lehetőség arra, hogy bemutassák, mivel foglalkozik valójában az intézmény, hogy mi lapul a raktáraiban, hogyan éleszti újra tárgyait. Volt már arra is példa, hogy restaurálást, konzerválást, preparálást mutattak be a látogatóknak. A múzeumukban dolgozók azt vallják, hogy az ott kiállított tárgyak részei a közös örökségnek, amelyet nemcsak a múzeum falai között kell őrizni, hanem az emberek tudatában is. Az igazgató elmondása szerint Szabadka lakosságának egy rétege — általában a szakmabeliek, a kollégák és a rokonok — rendszeresen eljár a tematikus tárlatmegnyitókra, ám vannak olyanok is, akik évente csak egyszer mennek el a múzeumba, méghozzá a Múzeumok Éjszakáján, ezért május 17-e kiváló alkalom arra, hogy az intézmény munkatársai műsoraikkal és foglalkozásaikkal többszöri látogatásra motiválják az embereket.

A Szabadkai Városi Múzeum kihelyezett intézményében, a Topolyai Múzeumban hat évvel ezelőtt tartották meg az első Múzeumok Éjszakáját, amikor az intézmény hivatalosan is bekapcsolódott a belgrádi koordinációjú rendezvénysorozatba.

A Topolyai Múzeum a nyelvész és filológus Vuk Stefanović Karadžić tiszteletére a Vuk jubileumai című irodalmi kiállítással nyitja meg május 17-ei programsorozatát, majd a Vuk Stefanović Karadžić Szerb Kulturális Központ műsorát tekinthetik meg a látogatók. Megismerkedhetnek a Mélyre ásni a múltban — Térségünk élete 15 évszázaddal ezelőtt címet viselő megújult állandó régészeti kiállítással, és Tolnai Ottó Kalapdoboz című kötetének bemutatóján is részt vehetnek.  

Az intézmény múzeumpedagógusa, Gazsó Hargita arról beszélt, hogy noha Topolya kis város, és szűk a látogatói köre, nagy sikernek örvend ez a rendezvény. Már az első Múzeumok Éjszakája is igen látogatott volt — mondja. A legkedvesebb és a legépítőbb visszajelzést egy idős hölgytől kapta, aki azt tanácsolta, hogy jövőre főzzenek kávét a szünetekben, mert végig szeretné nézni minden programjukat 18 órától egészen hajnali 2-ig. A következő évben már gőzölgött a fekete. A múzeumpedagógust az is meglepte, hogy a tavalyi, kerékpáros témájú Múzeumok Éjszakája rendezvény milyen nagy publicitást kapott. Az egész országot bejárta a híre, ami egy kihelyezett részlegnek, mint amilyen a Topolyai Múzeum, nagy ünnep, hiszen sokan olvashattak róla. Már a rendezvényre való készülődés is nagy izgalom Hargitának, azt mondja, versenyhelyzetet teremt ez az esemény, mindenki igyekszik érdekes tartalmakkal becsalogatni a látogatókat. Azt kívánja meg ez a rendezvény a múzeumoktól, hogy tanítva szórakoztassanak. És ha egy intézmény kitágítja a határait legalább egy estére, utána így fog tenni a mindennapjaiban is — véli.

A Múzeumok Éjszakáján a Vajdasági Múzeum is teljes erőbevetéssel dolgozik, tartalmas rendezvénysorozattal várja a vendégeket.

A Vajdasági Múzeumban egy többéves projektum eredményeként létrejött, Fehér Oroszország címet viselő kiállításra helyezik a hangsúlyt a Múzeumok Éjszakáján. Ez a tárlat a Vajdaságban letelepülő oroszországi menekültek életét mutatja be. A látogatók a Bocsánat, nem tudtuk, hogy láthatatlan elnevezésű kiállítást és a Vojvodina Labdarúgóklub történetét bemutató 100 fénykép a 100. születésnapra című tárlatot is megnézhetik, a gyermekeket pedig a Királykisasszonyok és vitézek növénytana című archeobotanikai foglakozásra várják. A Kézműves sarokban a fafaragás, a szappankészítés és a kalapkészítés titkaiba avatják be a részvevőket.

Ózer Ágnes igazgató azt nyilatkozta, hogy az intézmény minden programjában a multikulturális Vajdaság tükröződik majd vissza. Ez az állandó tárlatra és az időszakos kiállításokra is érvényes. Ha nem is egyszerre foglalkoznak minden nemzeti közösséggel, a tematikus kiállításaik, így a Vajdaságba települt oroszokról szóló tárlatuk is erről a törekvésükről vall. Az igazgató szerint a nemzetiségek nyelvén történő föliratozás egyelőre gond, mivel pénzigényes, de ezt is hamarosan meg tudja oldani. Május 17-én az újvidéki középiskolákból érkező önkéntesek és a 122 múzeumi alkalmazott segítségével igyekeznek majd gondoskodni múzeumi tárgyaik épségéről.

Mint az a három nyilatkozatból is kitűnik, a mai múzeumoknak nem a tárgyak börtöneként, hanem oktató és szórakoztató intézményként kell élniük az emberek tudatában. A 21. századi múzeum részt vesz mindennapjaink animálásában, nevel, szerepet vállal a helyi közösségek építésében, a tradíciók megőrzésében és az identitás erősítésében. Föltárja, kutatja, őrzi és közkinccsé teszi szellemi alkotásainkat, tárgyainkat. A múzeumok élményszigetekké válnak, ahová bármikor elutazhatunk.          

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..