Betonacél- és lakatos feldolgozó, valamint mély- és közműépítési csarnoképületet adtak ma át rendeltetésének Szabadkán, a Palicsi úton. A beruházást a magyarországi Aktív Kft. és a szabadkai Vízgazdálkodási Intézet Kft. konzorciuma valósította meg a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség pályázati támogatásából, mely a magyar vállalkozások külpiacra jutását hivatott segíteni.
A betonacél armatúrákat gyártó cég szabadkai gyártócsarnoka kiépítésének és felszerelésének összköltsége mintegy 4,6 millió euró volt, melyből vissza nem térítendő támogatás 2,6 millió euró. A nagy léptékű fejlesztés csütörtöki átadóján részt vett Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szabadkai Városi Képviselő-testület elnöke, Juhász Bálint, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke, továbbá Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete, Csallóközi Eszter szabadkai főkonzul, valamint a Vajdasági Magyar Szövetség több politikusa is.
Az Aktív Kft. több mint harminchat éve működő magyar vállalkozás, főként a délalföldi régióban, de egész Magyarországon tevékenykedik. A Zavod za vodoprivredu, a helyi tervező cég, mely a konzorciumi partner, több mint harmincéves múltra tekint vissza — összegezte az ünnepélyes átadón Hévizi János, az Aktív Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondta, az volt a céljuk, hogy azt a tevékenységet, amelyet Magyarországon folytatnak, megpróbálják átültetni Szerbiába is.
— Ezt önerőből nem tudtuk volna megvalósítani, de amikor a HEPA meghirdette a magyarországi cégek számára azt a lehetőséget, hogy pályázhassanak a külföldi fejlesztési céljaik megvalósítására, kiváló alkalom nyílt a terjeszkedésre. Az Aktív és a zavod közösen pályázta meg ezt a lehetőséget, és nyert, ennek eredményeként jött létre ez az objektum, és megtörtént minden olyan technikai eszköz és gép beszerzése, amelyek a tervezett tevékenység folytatásához nélkülözhetetlenek. A felépített csarnok több mint 5000 négyzetméter alapterületű, amelyben egy gyártócsarnok, egy raktár és tárolótér található, az emeleten pedig a tervezőirodák és az adminisztratív blokkok kerültek kialakításra. Természetesen a céljaink megvalósításához a felsorolt technikai háttérrel egy lépéssel előrébb vagyunk, de ahhoz, hogy ez működjön, emberek is szükségesek, akik majd dolgozni fognak. Az év végére 20 fővel szeretnénk feltölteni a létszámot, és folytatni az általunk kitűzött tevékenységeket. Az épületben alapvetően egy tervezési folyamat zajlik majd, ahol egy betonacél-feldolgozó gépsor betonacél armatúrákat fog gyártani, a hozzá kapcsolódó lakatos kiegészítő munkákkal. Terveink szerint Szerbiában is minél előbb nagy dinamikával elindul a víziközmű-építés, szennyvízhálózatok és ivóvízhálózatok kiépítése. Mivel Magyarországon nagy tapasztalattal rendelkezünk ezen a területen, és kollégáink is jelentős tapasztalattal bírnak, szeretnénk ebben a szegmensben piaci részesedést szerezni. Ehhez a technikai hátterünk is biztosított. A feladatunk az, hogy elkezdjünk dolgozni, és megvalósítsuk azokat az üzleti célokat, amelyeket a pályázat során vállaltunk és célul tűztünk ki.
A magyar kormány több ágon támogatja a vajdasági gazdaságfejlesztést, a Prosperitati Alapítványon keresztül folyósított támogatások mellett a másik eszköz a magyarországi cégek vajdasági vagy akár Szerbia más területein megvalósuló beruházásainak a direkt támogatása — mutatott rá Magyar Levente. A miniszterhelyettes elmondta, egy magyar vállalat kapott jelentős támogatást, hogy külföldön valósítson meg beruházást, amely magyar vállalat úgy döntött, hogy itt, Észak-Bácskában telepedik le.
— A legtöbb magyar vállalat, amely ilyen jellegű támogatást kapott, Románia után Szerbiát választotta beruházásának színhelyéül. Szerbia a lakosság számát tekintve, a magyarság itteni számát tekintve messze felülreprezentált a magyar cégek exportpiacai sorában. Ez rendjén is van, hiszen sokat tettünk az elmúlt években közösen azért, részben a Prosperitati Alapítványon keresztül, hogy Szerbia, de azon belül főleg Vajdaság gazdaságának magyar szereplőit megerősítsük, s ezáltal egy piacot nyissunk, akár a magyarországi cégeknek. Egy olyan bizalmi viszonyt alakítottunk ki a két ország között, ami lehetővé teszi, hogy a magyarországi cégek már ne ódzkodjanak attól, hogy ide a Balkánra, azon belül pedig Szerbiába hozzák a tőkéjüket, a tudásukat, és itt keressék a piaci boldogulásukat.
Magyar Levente továbbá arról is beszélt, hogy a kifektetési program természetesen a jövőben is folytatódni fog, csakúgy mint a Prosperitati Alapítvány által megvalósuló gazdaságfejlesztés.
A Vajdasági Magyar Szövetség azon van, hogy elősegítse a térség fejlődését, ennek az egyik legújabb bizonyítéka az Aktív Kft. térnyerése a szerbiai piacon, mely szabadkai beruházásnak az az előnye, hogy sikerült megmenteni, átmenteni egy vajdasági cégnek a tudását, tapasztalatait és referenciáit a vízügyi beruházások és a vízügyi infrastruktúra területén — mutatott rá dr. Pásztor Bálint. A VMSZ elnöke egyúttal azt is kiemelte, hogy a beruházás által új munkahelyek létesülnek, és a Szabadka és Palics közötti út mentén megvalósuló beruházás a város iparának fejlődéséről tesz tanúbizonyságot.
— Ez a vállalkozás olyan infrastruktúra-fejlesztési beruházások tervezője vagy generálkivitelezője lehet, amelyek a szabadkaiak, a környékbeliek és a vajdasági emberek életminőségének javításához járulnak hozzá. Mindig jó, ha van verseny, és én örülök annak, ha a versenybe a magyarok is beszállnak. Tudjuk, hogy a magyarok nemcsak a sportban, hanem a gazdaságban is általában sikereket érnek el, mert megbízhatóak, jó munkaerőnek számítanak, és olyan értékeket képviselnek, amelyek nemcsak a politikában, hanem a gazdaságban is a versenyképességet jelentik.
Az Aktív Kft. szabadkai üzemének átadása után a politikusok Magyarkanizsára utaztak, ahol a Vajdasági Birkózóakadémián a Prosperitati Alapítvány szervezésében megtartották az ünnepélyes szerződéskötéseket a falusiház-vásárlás és a vállalkozói pályázatok nyertes pályázóival, majd pedig Adorjánon átadták a Kontakt Kft. kiemelt jelentőségű, nagy léptékű mezőgazdasági fejlesztését.
Fényképezte: Kartali Róbert