A humanoid robotok fejlesztése ma már nemcsak a robotikával foglalkozó cégek, hanem az autógyártók figyelmét is felkeltette. Elon Musk például az idén már több ezer Tesla Optimus robot gyártását tervezi, 2027-re pedig a termelésük elérheti az évi 100 000 darabot.

Képek forrása: YouTube/ Unitree Robotics

De a versenyben mások sem maradnak le, a Unitree Robotics egyike azoknak a cégeknek, amelyek villámgyors fejlesztéseikkel vonják magukra a figyelmet. A Unitree a robotkutyáival szerzett hírnevet, mára azonban az emberszerű robotok fejlesztése került a középpontba. Első humanoid robotja, a H1 2022-ben debütált, majd gyorsan követte a G1, mely azóta is folyamatosan fejlődik. A G1-re eredetileg azért figyeltek fel, mert mozgása gumiemberszerű volt. Ez elég szokatlan látványt nyújtott, de a Unitree mérnökei azóta is dolgoznak azon, hogy a robot mozdulatai minél természetesebbek legyenek. Közben a robot megtanult rendesen járni, már nem úgy totyog, mint az elődei, ami a legtöbb humanoid robotnál szintén tapasztalható, már magabiztosan képes járni lépcsőn és köveken, sőt futni is. A stabil mozgás mellett a robot egyensúly-érzékelése is kimagasló, képes gyorsan reagálni botlásokra, visszanyerni az egyensúlyát és folytatni a feladatát. Ez alapkövetelmény, hiszen a kétlábú mozgás stabilitása minden humanoid robot esetében kulcsfontosságú. A G1-et a Unitree egy általános felhasználású MI-ügynöknek tervezi, mely megerősítéses tanulással és utánzáson alapuló technológiával tud új képességeket elsajátítani. A robot tehát önállóan fejlődik, és napról napra jobban teljesít. A cég a robot testére helyezi a legnagyobb hangsúlyt, míg a fejnek kevésbé jelentős szerep jut a dizájnban.

Az arc helyén még egy kijelző sincs, mely kommunikációs segédeszközként működhetne. Ez nem is véletlen, hiszen így elkerülhető az uncanny valley (hátborzongató völgy) jelenség, mely arra utal, hogy az emberekben furcsa, kellemetlen, akár taszító érzést idéz elő, ha egy mesterséges lény (legyen humanoid robot vagy animáció) túlzottan hasonlít egy emberre, de mégsem teljesen élethű. Az apró eltérések miatt az emberek ösztönösen érzik, hogy valami nem stimmel. Hogy érthetőbb legyen, például a plüssállatok aranyosak, de egy rosszul preparált állat elég hátborzongató tud lenni, viszont egy olyan, amely megszólalásig hasonlít egy élőre, már megint nem rémisztő. Gondoljunk csak a Polar Express (2004) vagy a Beowulf (2007) animációra, ahol a karakterek mozgása és arckifejezése részben élethű, de az apróbb eltérések miatt a szereplők mégis kísértetiesnek hatottak. Vagy ott van a Sophia nevű robot, bár a Hanson Robotics humanoidja híres a fejlett beszélgetési képességeiről, sokan furcsának találják az arca élettelen vonásait, különösen a szemeit és a rémfilmbe illő mosolyát.

Bár a G1 jelenleg főleg kutatási és fejlesztési célokat szolgál, a jövőben számos területen alkalmazható lehet, akárcsak a többi hasonló robot. A logisztikai feladatok, a rakodás és a kiszolgáló munkák mellett a kétlábú robotok még olyan területeken is segíthetnek, mint az idősek ápolása, a katasztrófavédelem vagy az extrém környezeti körülmények közötti munkavégzés. A Unitree fejlődésén is látni, hogy a humanoid robotok kora nemcsak hogy elkezdődött, de a mindennapi alkalmazásuk is közeleg.