Télen pihen a komp

Mi újság Péterrévén? - Ezzel az egyszerű kérdéssel ékeztünk a Tisza menti településre, hogy tájékozódjunk a falu mindennapi életéről, gondjairól.
A helyi közösség épületében Kiss Zoltán titkárral, továbbá Kovács Mihállyal, a Kismohol falurésznek, Kalmár Imrével, a Makádi-telepnek, Bartusz Máriával, a Savó-hegynek, Mester Ervinnel, a helybeli fiataloknak, Pecze Károllyal, a földműveseknek a képviselőjével beszélgettünk az időszerű kérdésekről. Először Kiss Zoltán, a helyi közösség titkára számolt be a legégetőbb gondokról.
- A tömérdek csapadék és a talajvíz sok bajt okoz a falu lakóinak. A helyi közösség pénz híján nem tudja megoldani a vízlecsapolást. A kertekben és sokfelé a szántóföldeken is áll a víz. 2007-ben pályázati pénzekből elkezdtük a csatornázást. A megnyert 66,5 millió dinárnak azonban csak a felét használhattuk fel. Ezzel a tervezett csatornahálózatnak csak a harminc százalékát sikerül kiépíteni. A többi pénzt nem kaptuk meg. Így a csapadék- és talajvíz továbbra is veszélyezteti a falut. Igyekszünk a meglevő csatornákat rendben tartani. Gyakran felkérjük a lakosokat, hogy tisztítsák ki a területükön levő árkokat. Sajnos, ez nem mindenkinél talál megértésre, így esetenként a hanyagság, a nemtörődömség is oka annak, hogy egyes helyeken felgyülemlik a víz. A falu körüli csatornák tisztítása, összekötése mintegy 2 200 000 dinárba kerül. Erre a célra a Tartományi Mezőgazdasági Titkárságtól nyertünk 1 900 000 dinárt. Reményeink szerint a különbséget az állami földek béréből pótolja a község.

Az ivóvízellátás

Két évvel ezelőtt a helyi közösség fejlesztési terve alapján felújították és egységes rendszerbe kötötték az addig külön álló mini vízvezetékeket. A jobb ellátás érdekében, tartományi pénzek elnyerésével, két új kutat is fúrtak. Az ivóvízellátás működtetését az óbecsei Vodokanal vállalatra bízták. A gond most abból adódik - mondja Kalmár Imre -, hogy a korábban felszerelt vízórákat ez a vállalat nem tartja megfelelőnek, csak azokat ismeri el, amelyeket a cég szerelt fel, jó borsos áron. Akinek tehát még nincs vízórája, vagy akinek nem a Vodokanal szerelte fel, azoknál átalánydíjszabást alkalmaz, azaz nyolc köbméter víz árát fizetteti meg a vállalat, függetlenül attól, hogy mennyi vizet fogyasztottak el.

Egyre több a lopás

Savó-hegyi utcarészlet

A továbbiakban a beszélgetés részvevői arról szóltak, hogy egyre több a lopás, és hogy megromlott a közbiztonság. Elsősorban a cigányokat vádolják lopással. Mint mondják, vidékről is betelepítették őket az elhagyott házakba. Szociális segélyt kapnak, nem dolgoznak, inkább lopnak, és eközben igen agresszívak.
Kovács Mihály: - Rettegésben élünk. Nem merjük elhagyni a házunkat, mert még nappal is mindent lopnak. Megtörténik, hogy kiszedik az épületek ajtaját, ablakát.
Bartusz Mária: - A Savó-hegyen a legrosszabb a helyzet. Rettegünk a cigányoktól. Megfenyegetik az idős embereket, nappal az utcán kikapják a kezükből a táskát, a bevásárlószatyrot. Egész decemberben petárdáznak. Az udvarokban ott állnak a szalmakazlak, és ha bedobják a petárdát, tüzet okozhatnak. Rendszám nélküli autóval járnak, és nem térnek ki a szembe jövő elől, inkább lelökik az útról. Megtörténik, hogy a háznál leölik, és úgy viszik el a disznót, a birkát. Kamionnal járják a határt, és lopják a kukoricát. A gazdák oda sem mernek menni, mert megfenyítik őket. Aki panaszkodni mer rájuk, az is bajba kerülhet. A rendőröktől sem félnek.
Kiss Zoltán titkár ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a helyzet rendezése érdekében lakossági fórumot tartanak, meghívják a község polgármesterét és a rendőrparancsnokot is. Igyekeznek közös erővel megoldani a problémát. Egyébként nincs állandó rendőr a faluban, csak hétvégeken érkezik járőr Óbecséről.

Nincs orvosi ügyelet, sem gyermekorvos

A kórházi kezelésre szoruló péterrévei betegeket a közelmúltig csak Verbászra utalták, ahelyett, hogy a sokkal közelebbi zentai kórházba küldték volna, és ahol nyelvi problémák sem merülnek fel a magyar beteg esetében. Verbász jóval távolabb esik Péterrévétől, és az összeköttetés is nagyon nehézkes. Mint Kiss Zoltán titkár megtudta, pár hónap óta, hitelesített beutalóval, a zentai kórházba is mehetnek a péterréveiek.
A helybelieknek azonban továbbra is gondot okoz, hogy óbecsére kell utazniuk vérvételre, utána az eredményért ismét oda kell menniük. Ezért kérni fogják az egészségügyi szolgálattól, hogy tegye lehetővé a vérvételt a helyi orvosi rendelőben. A falu lakói azt is sérelmezik, hogy nincs náluk orvosi ügyelet, csak a 12 kilométerre levő Óbecsén. Mivel gyermekorvos nincs a faluban, bizonyos esetekben a beteg gyerekkel is Óbecsére kell utazni gyógykezelésre.
- Pecze Károly ennek kapcsán hangsúlyozta: - Nagyon leépítették a falut. Mindenért Óbecsére kell mennünk. Mivel a helyi közösség nem alkotmányos kategória, nem tudjuk a helyi gondokat itt rendezni. Nincs adóhivatalunk, a befizetett adóból itt semmi sem marad. Még az ún. levegőadót is alig kapjuk vissza. Csak a piaci helypénzből származik némi pénz.

A jövőben évente tartanak falunapot

A továbbiakban a helyi közösség titkára távirati stílusban felsorolta a falu életével kapcsolatos információkat:
A helyi közösség tanácsa úgy döntött, hogy a jövőben Péterrévének is lesz falunapja, amelyet minden év júliusának harmadik hétvégéjén rendeznek meg. Erre az alkalomra hazavárják a faluból elszármazottakat.
*
Péterrévén három magyar és egy szerb művelődési egyesület működik. A falu vendéglátója és szervezője volt a legutóbbi Durindó és Gyöngyösbokréta rendezvénynek. 2011-ben pedig náluk tartják meg a vajdasági amatőrszínjátszók találkozóját.
A színház épületének beázik a teteje. A pályázaton nyert 1 700 000 dinárból felújítják a nézőtér feletti tetőrészt.
*

A felújított piactér

Befejeződött a helybeli piactér felújítása, korszerűsítése. Még a vizesblokk elkészítése maradt hátra. A pravoszláv temető halottasházának felépítése is a befejezéséhez közeledik. A posta átköltözött egy másik épületbe. Ezzel várhatóan javulnak a szolgáltatásai.
*
A Vajdasági Bank már egy éve becsukta a helyi kirendeltségét, így a péterréveieknek Óbecsére kell utazniuk bankügyeik intézése végett. Ez a helyzet már nem sokáig tart, mert a Vajdasági Fejlesztési Bank hamarosan megnyitja kirendeltségét a faluban. A nyugdíjasok valószínűleg már 2011 elejétől helyben felvehetik járandóságukat, de a többi polgár s vállalkozó is igénybe veheti szolgáltatásait.
*
Hozzáláttak a Péterréve és Óbecse közötti közút felújításához. A munkálatokat Péterrévénél kezdték. Egyelőre három kilométeres szakaszt tesznek rendbe, de remélhetőleg folytatják a megkezdett munkát.
*
Kiss Zoltán titkár végül elmondta, hogy a helyi közösség a továbbiakban is a falu infrastruktúrájának a fejlesztésén fáradozik. Már számba vették, hogy mely utcákban kell járdát, utat, csatornát építeni vagy felújítani. Pályázatokon igyekeznek pénzt teremteni a munkálatokra.

Fogynak a fiatalok

A fiatalok általában elhagyják a falut, mivel Péterrévén nagyon kevés a munkalehetőség, s szórakozni is főként a szomszédos településekre járnak.
- Lassacskán elfogynak a fiatalok a faluból, inkább oda költöznek, ahol munkát is találnak. A falunak nincs megtartóereje, sok az agglegény, a nők máshol keresnek férjet maguknak. Majdnem minden utcában áll egy eladó ház, az érdeklődők akár már 3000 euróért is hozzájuthatnak - mondta Mester Ervin, aki civil katonai idejét tölti a helyi közösségben.

Összefogásban az erő

2005. január 15-én Vajdaságban Péterrévén alakult meg az első gépgyűrű, melyben hat, mintegy 200 hektár földet művelő gazdaság vonta össze mezőgépeit.
- A gépgyűrű megalakulása óta a szerszámokat, gépeket jobban kihasználjuk, s már néhány új gépet (búzakombájn, kétcsöves kukoricakombájn) is vásároltunk. A gépvásárlás alapja az egyén saját tulajdonban levő földje volt. Hatunk közül egy személynek 35 százalékos, egynek 20, egynek 15, háromnak pedig 10-10 százalékos részesedése van. A mezőgazdasági munkák általában egy adott időre korlátozódnak, amikor általában nincs elég szerszám és munkaerő, de mi összefogással megoldottuk ezt a gondot. Egyik tagunk okleveles mezőgépszerelő, ő ellenőrzi és javítja a gépeket. Nálunk mindenki annyit fizet a karbantartásra, amennyit évközben használja a gépet - mondja Pecze Károly, az Agrokör Gépgyűrű elnöke, majd hangsúlyozza, hogy a társulás három alapelv alapján működik, ez pedig a szolidaritás, a bizalom és az igazságosság.
A tagok a magántulajdonban levő gépekkel egymásnak végeznek szolgáltatást, amit időszakonként elszámolnak. A földeket csoportosították, az üres járatokat a gépi összefogással kizárták. A munkaszervezés is hatékonyabbá vált, mivel ha valamelyikük ültet vagy éppen permetez, akkor az adott határrészben a társa parcelláján is elvégzi a munkálatokat, így kevesebb traktort vesznek igénybe, s jelentős költséget takaríthatnak meg. Az idény kezdetén megbeszélik a munkálatok sorrendjét, és soha sincsenek elkésve a munkával.
- A Nyugat-Európából eredő gépgyűrűknek hála, egy adott időben ismétlődő, idényjellegű munkát könnyebben el lehet végezni. Közös kapcsolható eszközeink vannak, hiszen nem lenne gazdaságos, ha egy gazda minden kapcsolható eszközzel rendelkezne, közben pedig mindössze 3-4 napot használná évente. Az összefogással megerősödtünk, eladásban, alapanyag-beszerzésben és a szövetkezet vonatkozásában is közösen lépünk fel - tudom meg.
Az Agrokör Gépgyűrűt pillanatnyilag a kisebbségügyi minisztériumban, nonprofit szervezetként tartják nyilván. A tagok a szövetkezetekről szóló törvény elfogadását várják, ebben az esetben ugyanis a gépgyűrűk a mezőgazdasági minisztériumhoz kerülnének.
- Reméljük, hogy a törvény minél hamarabb elfogadásra kerül, ami a mi helyzetünket is megkönnyítené. Nyugaton az államnak érdeke, hogy az ehhez hasonló társulásokat serkentse. Nálunk az új gépek vásárlását lehetne támogatni, hiszen 3-4 gazda könnyebben megvásárol egy korszerű traktort, mintha egyedül tenné meg. Célunk többek között egy mezőgépjavító központ létrehozása, valamint egy közös raktár kialakítása - ecseteli a terveket az elnök.
Mint a példán látható, összefogásban az erő. A költségek csökkentésén és a mezőgépek hatékonyabb kihasználásán kívül összefogással eredményesebben lehet versengeni a piacon is. Egy jól működő gazdasági társulás pedig elősegítheti a falu további korszerűsítését, fejlődését is.