Ítéletidő Németországban és Ausztriában

Brutális pusztítást végeztek az áradások Németországban, az északnyugaton fekvő Észak-Rajna-Vesztfália tartományban egy gát is átszakadt, miután a térségben rengeteg eső esett. Az áradásokat a Bernd nevű ciklon okozta, mely hosszú ideig keringett Németország felett. A természeti katasztrófa számos halálos áldozatot követelt és súlyos anyagi károkat okozott. Jelentős fennakadások voltak a vasúti és a közúti közlekedésben. Az árvíz miatt szükségállapotot hirdettek Bajorország délkeleti részén is. Ez Berchtesgaden járás területét érintette. Különösen kritikus helyzet alakult ki Berchtesgaden és Bischofswiesen településeken. Számos házat elöntött a víz. A lakosoknak azt tanácsolták, hogy hagyják el az épületek alsó szintjét, és ne menjenek az utcára. A vihar Ausztriát sem kímélte. Salzburgban, Tirolban és Felső-Ausztriában is áradásokat okozott a ciklon.

A Föld harmadát természetvédelmi területté kellene nyilvánítani

Az elkövetkező évtizedben a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi intézkedések hatálya alá kellene helyezni — ezt javasolják az ENSZ készülő biodiverzitási egyezményének tervezetéről tárgyaló felek. Sok környezetvédő szerint a tervezet nem elég merész. A megfogalmazott huszonegy javaslat tartalmaz a többi közt terveket a növényvédő szerek használatának korlátozására és a műanyaghulladék csökkentésére, illetve 200 milliárd dollár éves környezetvédelmi támogatás folyósítására a fejlődő országoknak. A javaslatokról 196 ország képviselői fognak szavazni a kínai Kunming városában október 15-én megtartandó ENSZ-konferencián, alig egy hónappal a világszervezet glasgow-i klímacsúcsa előtt. Mivel 1 millió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye, az ENSZ szakértői felszólították a világszervezet tagállamait, hogy 2030-ig helyezzék környezeti védelem alá a szárazföldi és a tengeri területeik 30 százalékát.

Tüntetések Kubában

Több mint 5000 embert vettek őrizetbe a hatóságok a kubai tüntetéseken. Elemzők a diktatúra elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb demonstrációjaként tartják számon a történteket. A karibi országban az eleve kritikus élelmiszer- és gyógyszerhelyzet a világjárvány alatt csak tovább súlyosbodott, a hiány miatt egyre nagyobb a felháborodás a kommunista hatalommal szemben. Havannától a kis falvakig skandálták a „szabadság”, a „le a diktatúrával” és az egyéb kormányellenes jelszavakat, miközben a Castro-korszakot követő főtitkár, Miguel Díaz-Canel, aki kormányával az USA szankcióit okolja a problémákért, felhívta támogatóit, hogy ők is vonuljanak az utcákra. A tüntetések ezután összecsapásokba torkolltak. Havannában a biztonsági erők lecsaptak a békés megmozdulásokra, és erőszakos összetűzések alakultak ki.