FELTÁMADÁS ÉS HIT A SÍRNÁLHúsvét hajnalán, Mária Magdolna, Péter és János, akit Jézus szeretett, Jézus sírjának bejáratánál állnak. Nem volt szívükben öröm, és messze álltak attól az élménytől, amit mi húsvét hajnalán és minden vasárnapi szentmisében átélünk, amikor megemlékezünk a húsvéti események...
Elhunyt családtagjaink emléktárgyai drágák számunkra, hisz emlékeztetnek minket a barátságukra és életükre. Ha valakit elveszítünk, megmarad földi teste, melyet a sír őriz, de Mária Magdolna, Péter és János ennek is híján voltak, hiszen a sír üres volt. A de azonban olyan erősen cseng vissza, olyan különbségekre derít fényt, melyek gyökeresen megváltoztatják látásmódunkat a dolgokról és az eseményekről. Jézus sírja egy új valóság kezdetévé lesz a tanítványok és a mi számunkra is. A tanítványok később találkoztak az Úrral. Látták åt újra, megbizonyosodtak arról, hogy Jézus él, és hittek benne. Hittek benne az emmauszi tanítványok és Tamás is, amikor megérintette a sebek helyét.
A találkozás élményét, Krisztus feltámadásának és a halál felett aratott győzelmének tényét a tanítványok továbbadták. Ez a tanúságtétel biztosít minket arról, hogy húsvét hajnalának eseményében részesei vagyunk az örökkévalóságnak.
A szem ezután már nem a sír ürességét látja, hanem a Feltámadt Krisztust.
Ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek boldog húsvétot és a Feltámadt Krisztus bőséges áldását!
Dr. Pénzes János
a Szabadkai Egyházmegye püspöke
Kedves katolikus hívők! Nektek, valamint a protestáns egyházak, az ortodox testvéregyház híveinek, és minden jóakaratú embernek kívánok kellemes, kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepeket.
Krisztus feltámadt! Alleluia!
Krist je uskrsnuo! Alleluja!
Der Herr ist auferstanden! Halleluia!
Dr. Német László SVD
nagybecskereki megyés püspök
A csoda az első keresztyének életében is ott volt. åk azonban minden péntek utáni harmadnapon (amit mi édes anyanyelvünkön vasárnapnak mondunk) hálát adtak Urunknak a halál feletti győzelméért, míg mi ezt évenként egyetlenegyszer tesszük meg. Nem elhidegülés-e Istentől, hogy mi sátoros ünneppé kiáltottuk ki az élet ünnepét?
Kérjük Istentől a Lélek ereje által ható húsvéti hit hitelességét, cselekvését egy ma alig cselekvő keresztyén egyházban, ahol felekezetekre osztottan a mai világban nem a leghathatósabb a bizonyságtételünk.
Örömteli Húsvéti ünnepeket kívánva kedves híveinknek és olvasóinknak, testvéri szeretettel:
Dr. Csete-Szemesi István református püspök
Bácsfeketehegy
,,Mit keresitek a holtak között az élőt?" A bejelentés azt fejezi ki, hogy valaki elvétette az irányt. Nem jó a gondolkodásmód, elhibázott az irányvétel. Mert mi is történt az első Húsvétkor? Ott a sír, de üres. Ott a lepel, a fejfedő. De hol lehet a holttest? Máig nyomasztó az angyalok kérdése.
Évek, évtizedek teltek el életünkből és közben nem figyeltünk a krisztusi szóra: harmadnapon feltámadt! Nem lenne legfőbb ideje együtt az Úr elé menni és kérni åt: Uram, Te magad mutasd meg nekem szereteted nagy titkát, hogy ne csak régi történet legyen számomra a jó hír, a győztes evangélium, hanem legyen az az életemet megváltoztató erő. Uram, nekem is mutasd meg magad igédből, és nekem is mondd bátorításként: ne légy hitetlen, hanem hívő! Merjük hinni, hogy már túl vagyunk az ember két nagy legyőzhetetlennek tűnő nyomorúságán: a bűnön és a halálon.
Erre a húsvéti hitre hív és vár mindannyiunkat az, aki halott volt, de feltámadt, a győztes, élő Úr Jézus Krisztus.
Adjon az Úr erős, húsvéti hitet! Áldott ünnepeket kívánok.
Feltámadt az Úr! Bizonnyal feltámadt!
ThMgr. Dolinszky Árpád evangélikus püspök