,,Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni... Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél--két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz” -- ezek voltak többek között azok a gyurcsányi mondatok, amelyek a múlt héten akkora vihart kavartak a politikai életben Magyarországon. Sólyom László köztársasági elnök szerint Gyurcsány Ferenc morális válságba sodorta az országot, mert szeptember 17-én, vasárnap nyilvánosságra került beszéde után a demokratikus normarendszer egészét megkérdőjelezte. A köztársasági elnök szerint ,,ha polgárjogot nyer, hogy hamis választási ígéretekkel meg lehet nyerni egy demokratikus választást, akkor a demokrácia csorbul".
TÜNTETÉSEK ÉS ÖSSZECSAPÁSOK. A kormányfő balatonöszödi beszédének hírére az egész országban spontán tüntetések törtek ki, melyeken Gyurcsány távozását követelték (és követelik) az emberek. Keddre virradó éjszaka megostromolta és elfoglalta az MTV Szabadság téri székházát a kezdetben a Kossuth téren gyülekező, majd az MTV-hez átvonult mintegy tízezres tömeg néhány száz főből álló kemény magja. A rendőrség könnygázzal és vízágyúval próbálta védeni az épületet, de amint kezdetben az egyetlen komolyabb feloszlatási kísérlet, úgy a védelem is kudarcot vallott: az autókat és a tévészékház egy oldalbejáratát is felgyújtó tömeg negyed kettő után nem sokkal behatolt a székházba. Az összecsapásokban 125-en -- köztük 113 rendőr -- sérültek meg, legalább nyolc autó kiégett, több megrongálódott, az anyagi kár több millió forint.
Bár a televízió épületénél történteket az egész magyar politikai elit elítélte (a köztársasági elnök beszédében határozottan tiltakozott az ellen is, hogy a történteket 1956-tal állítsák párhuzamba), másnap éjszaka az MSZP Köztársaság téri székházánál voltak összecsapások a rendőrök és a garázdák között. Az utcai harcok kiterjedtek a Rákóczi útra, a Blaha Lujza térre, a Nagykörút bizonyos szakaszaira is. Volt kődobálás, könnygáz és vízágyú, sőt a rendőrök lovasrohamot is indítottak. A garázdálkodók barikádokat építettek, újabb rendőrautókat gyújtottak fel, de a rádiónak a szintén erre az éjszakára várt ostroma elmaradt. A rendőrök ezúttal határozottan léptek föl, több mint száz embert tartóztattak le. Az események miatt többen már szükségállapotról beszéltek.
Az SZDSZ politikai nyilatkozatban hívott fel bojkottra a Hír Tv ellen, mivel az élőben közvetítette az utcai demonstrációkat, a liberálisok szerint elfogadhatatlanul részrehajlóan, ezt a szerkesztőség azonban visszautasította. Ettől függetlenül, számos bombariadót is hozott a hét, s emiatt ki kellett üríteni a Hír Tv-t, az MTV-t, a Keleti és a Déli pályaudvart, az oktatási minisztérium épületét, de volt bombariadó az RTL Klubnál is. A háromnapos erőszakhullám csütörtökre véget ért -- a hét hátralévő részében naponta már csak néhány személy állítottak elő --, feltehetően annak is köszönhetően, hogy ekkorra már 155 randalírozót vettek őrizetbe a rendőrök. A garázdák ellen a bíróságon gyorsított eljárás indult, a hét végére 127 ember került előzetes letartóztatásba. A hétvégi magyar sajtó már arról cikkezett, hogy az erőszakos cselekmények mögött egy jól szervezett bűnözői csoport áll, amelynek érdeke a válság minél további elhúzódása. Csütörtökön a Fidesz MPSZ végül lemondta szombati nagygyűlését. Ezt a párt prominensei közül többen azzal igazolták, hogy egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy egyesek terrorcselekményre készültek a rendezvényen, s ezt felelősen gondolkodó politikus nem vállalhatja fel.
A KOSSUTH TÉR. Az elmúlt hét egyik központi helyszíne a parlament melletti Kossuth tér volt, ahol minden este tüntetők ezrei verődtek össze, és a kormány lemondását követelték. A legtöbben szombat este voltak, mintegy negyvenezer főnyien, annak ellenére is, hogy a Fidesz lemondta erre a napra tervezett -- már nyáron meghirdetett -- nagygyűlését.
A demonstrációkon továbbra is Gyurcsány Ferenc lemondását, a kormány távozását, új választások kiírását követelték a tüntetők. A Kossuth téri demonstráció furcsa képződmény: napközben többnyire a jobboldal szélső tájékának rutinos demonstrálói tartják a frontot, a Lelkiismeret 88, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Jobbik tagjai tekinthetők talán a legelszántabb tiltakozóknak, de mindennap ott áll az emelvényen Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Gyakori vendégek a politikai underground inkább vicces, semmint jelentős figurái Grespik Lászlótól Ekrem-Kemál Györgyig, de mondott már beszédet Schmitt Pál Fidesz-alelnök és Tőkés László is, megpróbálkozott egy halovány kambekkel Csurka István, de szólt a téren lévőkhöz Pozsgay Imre is. A tüntetők, illetve a tüntetők egy része időnként az egész országgyűlést, de még Sólyom Lászlót is lemondatta volna, de voltak, akik a kazah nagykövetség bezárása ellen tiltakoztak, és bekerült az egyik petícióba az is, hogy a Fradit azonnal vissza kell emelni az NB1-be. A tiltakozók népfelkelésről és alkotmányozó nemzetgyűlés összehívásáról is beszéltek, és kezdeményezték a kormányzat működésének megbénítását, nemzeti ellenállás megszervezését, egyebek között az adófizetés megtagadásával. A vidéki tüntetések és a Kossuth téri demonstráció eddig nem hozott erőszakot -- és persze eredményt sem --, ám a hét elején a főváros más pontjain többször elszabadultak az indulatok.
A MINISZTERELNÖK NEM MOND LE. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az események ellenére több tévéinterjújában is egyértelművé tette, hogy esze ágában sincs lemondani. Kijelentette, ma sem gondolja másképp az akkor mondottakat. Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető az MTI-nek kifejtette: ,,Egyáltalán nem bánjuk, hogy ez a hangfelvétel napvilágra került, mert segít tisztázni, miért nem vártunk kényszerűen az önkormányzati választások végéig a szükséges intézkedésekkel." A kormánypártok eddig egységesen állnak ki a kormányfő mellett, s az utcai rendbontásokért -- mint az várható is volt -- az ellenzéket teszik felelőssé. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint azonban Gyurcsánynak mindenképpen távoznia kell, az október elsejei önkormányzati választások egyúttal a kormány visszahívásáról szóló referendum is lesz, mivel egyértelműen kiderült, hogy a szocialisták hazugságokkal, vagyis a választópolgárok félrevezetésével nyerték meg a tavaszi parlamenti választásokat. A Fidesz szerint az október elsejei önkormányzati választások tétje tehát igen nagy: ha az emberek nemet mondanak a szocialista politikára, akkor a mostani kormány helyét egy pártok feletti szakértői kormánynak kell átvennie. Ettől függetlenül a pártok közötti frontvonalak közben megmerevedni látszanak: az MSZP eddig -- legalábbis nyilvánosan -- kiállt Gyurcsány Ferenc mellett, és az SZDSZ is támogatja a kormányfőt (bár feltehetően a párt liberális szavazói közül többen osztoztak a kormányfőt lemondásra felkérő Hajós András népszerű, köztudomásúan liberális érzelmű énekes, sztárriporter véleményében). A Fidesz ahhoz ragaszkodik, hogy az általuk ,,politikailag nem létező"-nek tartott Gyurcsánnyal nem tárgyal, ugyanakkor több, a közvéleményben mérsékeltnek számító fideszes politikus (Varga Mihály, Kósa Lajos) utalt arra, hogy a szocialistákkal vagy azok bizonyos csoportjaival együtt tudnának működni (emögött feltehetően az ellenfél megosztásának szándéka áll).
KI SZIVÁROGTATOTT? Szintén sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy ki lehet a miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatója. Vasárnapi brit lapvélemény szerint Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét is a Gyurcsány-beszéd lehetséges kiszivárogtatói közé sorolják Magyarországon. A The Sunday Telegraph, a legnagyobb brit vasárnapi konzervatív lap a magyarországi fejleményekről közölt budapesti riportjában azt írta: többek szerint maga Gyurcsány Ferenc szivárogtatta ki a felvételt, abból a célból, hogy nyilvános vitát kényszerítsen ki a reformokról. Ez azonban még egy olyan ember számára is túlságosan kockázatos stratégiának tűnik, aki barátai közé sorolja Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt egykori ötletgyárosát -- írta a brit lap a brit baloldal vezető pártjában végrehajtott reformok volt főideológusára utalva. A The Sunday Telegraph szerint politikai elemzők egyetértenek abban, hogy Gyurcsány Ferenc inkább pártbeli riválisainak áldozata, azoké, akik az ő megbuktatása végett szivárogtathatták ki a felvételt; ezen a véleményen volt például a lapnak adott nyilatkozatában Seres László, a Hírszerző internetes hírportál főszerkesztője is. A brit lap szerint ,,az ujjak Szili Katalinra, a parlament ambiciózus elnökére mutatnak", aki nem szíveli a miniszterelnök piaci reformjait, és azt mondják róla, hogy Gyurcsány posztjáért sóvárog. A Heti Világgazdaság több teóriát is vázol a kiszivárogtatásról, illetve lehetséges hátteréről. A mérvadó lap szerint az sem kizárt, hogy maga Gyurcsány beleegyezésével került napvilágra a felvétel. Az elsősorban biztonságra és rendre vágyó, de a szocialistáktól elforduló szavazók az események hatására mégis részt vesznek az önkormányzati választásokon, s a kormánykoalícióra adják voksukat.
ELBIZONYTALANODÓ GAZDASÁG. A válság elhúzódása árt a gazdaságnak, bár Gyurcsány távozása -- eddig legalábbis úgy tűnik -- még inkább ártana. A befektetők és a piaci elemzők szemében a kormányfő a garanciája a konvergenciatervben is szereplő stabilizációs programnak, a Financial Times szerdán azt írta: még Gyurcsány a legjobb választás. A bizonytalanság és a hét eleji erőszak miatt azonban már így is megkezdődött a befektetők menekülése az országból: a tőzsdeindex pénteken 6,5 százalékkal zárt alacsonyabban, mint egy héttel korábban, a magyar fizetőeszköznek az euróhoz viszonyított értéke átlépte a 277 forintos szintet.
(Összeállításunk az Index, a Népszabadság, a Magyar Nemzet és a HVG tudósításaiból, elemzéseiből készült.)