2024 bizonyára a választások éveként fog majd a történelembe vonulni. Amerikától kezdve az Európai Unión át egészen Oroszországig a legtöbb országban tartottak valamilyen választást. Ez alól Horvátország sem volt kivétel, ahol európai parlamenti, elnöki és parlamenti voksoláson vehettek részt a polgárok. 

Választás választás hátán

2024-et a horvát politikában az azonnali kampány jellemezte. A horvát országgyűlési választást, mely 151 képviselőről döntött, április 17-én tartották meg. A tizenkét választási körzetben a folyamatot nagyobb részvétel jellemezte, hiszen a szavazásra jogosultak majdnem kétharmada voksolt, ami az előző választással szemben több mint 15%-os növekedés. Érdekességnek számít, hogy először hirdették meg szerdára a választást, ami a lakosságnak egy plusz-munkaszünetinapot eredményezett.

A kampányidőszakot a köztársasági elnök, Zoran Milanović (SDP) és a miniszterelnök, Andrej Plenković (HDZ) személyeskedésével jellemezhetjük a legjobban. A HDZ listavezetője szerint az SDP-t valójában nem is a listavezető Peđa Grbin, hanem Milanović irányította, akinek célja az lett volna, hogy ismét miniszterelnöki mandátumot zsebelhessen be magának, anélkül, hogy az elnöki tisztségéről lemondana a beiktatásáig. A másik oldalon a szociáldemokraták, a legnagyobb ellenzéki formáció különféle botrányokkal vádolta a 2016 óta a Plenković által vezetett HDZ-t. A többi közt az új főügyész, Ivan Turudić megválasztásában a kormánypártok mesterkedését látta. A második Plenković-kormány egykori hadügyminiszterétől, Mario Banožićtól pedig 100 nap után sem vették el jogosítványát, annak ellenére, hogy halálos közúti balesetet okozott, sőt, még eljárás alá sem helyezték. A harmadik helyre a választás előtt az új, nacionalista, szélsőjobboldali Haza Mozgalom (DP) került, amit Ivan Peneva listavezető személyiségének is köszönhetett a párt. Az ellenzéki pártok azzal támadták a DP-t, hogy valójában a HDZ-nek szeretne kedvezni, s vele kormányra lépni. Az új párt tagjainak nagy része ugyanis egykoron a HDZ tagja volt. A migránsellenes politikai koncepciójukat pedig az is megremegtette, hogy Matej Frane Maslićot, a párt kiemelkedő tagját illegális migránsok Horvátországba való szállításán kapták. A Sandra Benčić által képviselt zöldpolitikát megtestesítő Možemo, melynek soraiból a zágrábi polgármester is kikerült, folyamatosan támadta a nagyobb pártok vezetőinek arroganciáját és viselkedését, valamint hosszabb tüntetéseket tartott az aktuális hatalommal szemben. A fontosabb pártok közül még a jobboldali Most vette ki részét az aktívabb kampányolásból.

Zoran Milanović (fotók forrása: Új Magyar Képes Újság)

A választások estéje után különféle lehetőségek jelentek meg a kormányalakításra. A HDZ sorozatban harmadszor tudott győzni, igaz, csak relatív többséggel, ahogyan 2020-ban. A választás estéjén bejelentette, ismét koalíciós kormányt fog alkotni. Peđa Grbin, az SDP elnöke pedig kisebbségi, antikorrupciós kormányról beszélt. Az alkotmánybíróság a kormányalakítási folyamatok közben határozatot hozott, mely szerint a jelenlegi köztársasági elnök nem lehet a következő kormány elnöke, hiszen az összeférhetetlenség mellett a kampányidőszakban többször felszólították, ne vegyen részt a választási folyamatban. Végül a HDZ elnöke sorozatban harmadszor alakíthatott kormányt, és a modern horvát történelemben így ő lett a leghosszabb ideig hatalmon lévő miniszterelnök. A kormányalakítás körülbelül az új szerb kormány létrejöttével egy időben történt. Érdekesség, hogy amíg a HDZ elnöke a XXI. század eddigi leghosszabb mandátuma miatt, addig a szerb SNS elnöke, Miloš Vučević a legrövidebb mandátum miatt kerülhet be a történelemkönyvekbe.

Ami az erőelosztásokat illeti, a tradicionálisan a nagyobb pártokra szavazó térségek továbbra is támogatták őket. A demográfiai vetületek alapján azonban kiderült, hogy a tizennyolc—huszonkilenc évesek között a HDZ és az SDP a legkevésbé támogatott pártok lettek. A magasabb végzettségű választók pedig legjobban a Možemóval szimpatizáltak, az egyetemi végzettségűek körülbelül fele szavazott rá. A HDZ-nek az általános iskolát végzettek között sikerült kiemelkedően jó eredményt elérni, akárcsak a DP-nek. A HDZ 5, a DP 2, a Fokus tömörülés ugyancsak 2 mandátumot vesztett előző, 2020-beli eredményéből. Az SDP köré épülő koalíció 1, a Možemo 5, a Most pedig 3 képviselővel többel ülhetett be a 11. száborba.

Az eddigi koalíciós partnert, a szerb kisebbséget képviselő Független Demokratikus Szerb Pártot, a szélsőjobbos Mozgalomra cserélték, mely az alku értelmében három minisztert is jelölhetett. A horvátországi magyarok a 12. választói körzetben adhatták le szavazatukat. A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége kihívó nélkül lépett versenybe, elnöke, Jankovics Róbert pedig harmadik mandátumát vehette át. Így erős, megedzett képviselőjük lett a horvátországi magyaroknak az országgyűlésben.

Alig két hónap múlva, június 9-én rendezték meg az európai parlamenti választást. A 12 mandátum felét a HDZ, 4-et az SDP, 1-et pedig a DP és a Možemo zsebelt be. Az indikátornak is számító választás két dologra mutatott rá a decemberi elnökválasztás előtt: a tradicionális, illetve az újonnan megerősödött pártokkal szembeni egyre romló közhangulat, valamint a DP rossz alkuja — hiszen alig 50 nap alatt arányaiban 3%-kal kevesebb szavazatot kapott. A közhangulatról az alacsony részvételi arány is tanúskodott.

Jankovics Róbert

Milanović történelmet írt

A kampány időszaka, igaz, lazább volt a nyári hónapokban, de nem állhatott meg, hiszen az év végén ismét az urnák elé járultak a horvátok, ezúttal elnököt választani. Az SDP Milanovićot, a HDZ pedig Dragan Primoracot jelölte. Két hölgy is ringbe szállt, a Možemo színeiben Ivana Kekin, valamint függetlenként Marija Selaković Raspudić.

Primorac retorikája, megjelenése, illetve sebezhető mivolta a kampányban is megmutatkozott. Az egykori oktatási miniszter, aki jelenleg a Pennsylvaniai Egyetemen oktat, kutatásai, valamint a tudományban betöltött szerepe miatt jó jelöltnek tűnt. Milanović kiemelkedő retorikai képességeivel azonban nem tudott szembeszállni, így inkább vicc tárgya lett az elnökjelölti viták során.

Ez a kampány sem volt botránytól mentes. Ivana Kekin férjét, Mile Kekin punk rock zenészt például kétes hátterű üzletemberekkel, bűnözőkkel látták nyilvánosan. Ezt tetőzte az is, hogy a kampányban ő költötte a legtöbb pénzt. A HDZ politikáját sem nézték jó szemmel. A régi-új kormány az első 100 napjában, a képviselők fizetésének növelésén kívül, semmilyen intézkedést nem vitt végbe. Emellé jött még a Željka Markić köré tömörülő ultrakonzervatív lobbisták hálózatának tevékenysége és az egészségügyi miniszter korrupciós vádak miatt történt letartóztatása. Néhány nappal az első forduló előtt pedig Zágrábban iskolai késelés volt.

December 29-én a választás első fordulójában az aktuális elnök a szavazatok 49%-át szerezte meg, majdnem elkerülve ezzel a második kört. Ellenfele, Primorac, 19%-ot zsebelt be. A második kör előtt a pártok nagyobb része Milanovićot biztosította támogatásáról. A második köri szavazást 2025. január 12-én rendezték meg, amikor is Zoran Milanović elsöprő, 75%-os győzelmet aratott. Minden kerületben sikerült megvernie ellenfelét, még a tradicionálisan konzervatív térségekben is. Az SDP bástyáiban pedig néhol 90%-os eredményt mutatott fel. Így Horvátország történetében a legjobb eredményét érte el egy elnökválasztáson, illetve a harmadik olyan jelölt lett, akit újraválasztottak. Horvátországnak eddig öt köztársasági elnöke volt, közülük Milanović a második, aki az SDP színeiben politizált.

Milanovićot február 18-án iktatják be második mandátumába. A politikai változások azonban nem lassulnak. Alig fél évvel a kormányalakítás után a DP teljesen elvesztette támogatóit, a felmérések szerint már csak 2%-on áll. A HDZ pedig folyamatos botrányok miatt veszíti nagyágyúit — január közepén a mezőgazdasági miniszternek kellett lemondania kompromittáló felvételek miatt.

A horvát politikai élet tehát gyorsan mozog, folyamatosan forrong. Milanović szerepe és népszerűsége pedig egyre csak nő. Ki tudja, lehet, lassan egy évtized után ismét miniszterelnök lesz belőle? Hamarosan újabb megmérettetés várható, hiszen májusban önkormányzati választást tartanak.