A Kovácsi-patakkal Csobánka határában volt szerencsénk találkozni. Pontosabban sokkal előbb, hiszen a hozzávetőlegesen 22 km hosszú, Pilisszentkereszten eredő, Szentendrén a Dunába ömlő patakot csupán Csobánka felett nevezik Kovácsinak.
No, de lássuk csak szépen, sorjában! A turistakalauzok a vízfolyást leginkább Dera-patak néven jelölik, mely elnevezés — az ösvény mentében fellelt információs táblák szövege szerint — az idetelepülő szerbektől származik. Irodalmi források szerinti jelentése: patak, szurdok, hasadék vagy rés is lehet. Lehet. Mi több, az 1780-as és az 1840-es német ajkú (osztrák) katonai topográfusok által készített térképek is jelölik őt. Mármint a patakot. Pilis’er Bach és Pilis Wasser néven.
Jelentősége? A szurdokban például ittunk is annak hűsító és szomjat oltó vizéből. Nekihasalva, mint Gedeon válogatott legényei tették egykoron. A többit meg… Az alábbi szöveget a fentebb már említett tanösvényi tájékoztatók egyikéről másoltam át. Mindnyájunk okulására.
„Minden patakmeder és patakmenti ártéri ligeterdő egyfajta ökológiai folyosó. A vízi és vízparti fajok élőhelye, útvonala. Ezen túl a patapati fák kiemelt jelentőségűek, mert árnyékolják a patak vizét, ezért nyáron hűvösebb marad, s így több oxigént tartalmaz. A ligeterdők ma már nemzetközi jelentőségűek. Állományuk annyira lecsökkent, hogy védelemre szorulnak. Sajnos, sok településen az árvízi védekezést a fák kiírtásával és mederkotrással oldják meg, mely a patak egész élővilágára és a víz minőségére is rossz hatással van. Pedig van megoldás arra, hogy a patak élővilágát megőrizzük és a víz se mossa el árvíz idején a házakat. Ilyen például az ún. átfolyásos zöldtározó megépítése. A tározó tulajdonképpen a völgyön és a patakmedren keresztben épített gát. Árvíz idején képes megtartani azt a vízmennyiséget, ami a faluban már elöntené a házakat, kerteket. Azért zöld, mert nincs tó a gát felett, csak (zöld) rétek és erdők, amelyek elviselik a legfeljebb pár napos elöntést. Ha a tározógát mögött állandóan víz állna, nem lenne elegendő hely az árvízi mennyiségű víz számára, továbbá a vízi állatok sem tudnának az egyes partszakaszok között vándorolni.
Summa summarum: ha a települések felett megfogják az árvizet, akkor nem kell a medret megnövelni, kotorni, és fákat kivágni. A zöldtározó az árvízi védekezés mellett az élővilág megőrzését is jelenti.”
Eddig a citátum.
Fotóink az időszámításunk szerinti 2023. esztendő napisten havának (június) tizennyolcadik napján készültek.
Fényképezte: Martinek Imre