Ezen a napon született 1818-ban a Baranya vármegyei Babarc községben babarczi Schwartzer Ferenc orvos-sebészdoktor, egyetemi magántanár és elmegyógyintézet-tulajdonos. A magyar tudományos elmekórtan megalapítója, 1848/49-es honvéd törzsorvos.
Budapest, XII. kerület /Krisztinaváros/ — 2023. június 16
„A Helytartótanács, annak érdekében, hogy megszervezzék a Magyarországon felállítandó elmegyógyintézetet, 1848-ban államköltségen külföldre küldte ki őt, hogy tanulmányozza a német, belga, angol és francia elmegyógyintézeteket. Tapasztalatai alapján benyújtott egy tervet a magyar kormánynak 1848 őszén a magyar elmegyógyintézet megszervezésére. A szabadságharc kitörésekor 1848 októberében azonban hazajött és mint törzsorvos szolgált végig Guyon Richárd tábornok mellett. A világosi katasztrófa után az üldözések elől külföldre menekült és itt különösen az elmegyógyászattal foglalkozott.”
Magyarországra való végleges visszatérése után Vácott megalapította magán-elmegyógyintézetét, a későbbiekben pedig az elmegyógyászati tudomány magyarországi megalapításának, illetve fejlesztésének fő szószólója és mozgatója volt. A lipótmezei tébolyda az ő tervei szerint készült, illetve az ő felügyelete alatt épült. Szerzője az első magyar nyelvű elmekórtani szakmunkának. Feljegyeztetett továbbá az is, hogy az ő kezdeményezésére fogtak neki annak idején a Gellérthegy fásításának. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
Budapest, XII. kerület /Krisztinaváros/ — 2023. június 16.
Schwartzer Ferenc 1889. március 2-án hunyt el Budapesten.
Fényképezte: Martinek Imre
