A rendezvényen úgy tisztelegtek Neumann János emléke előtt, hogy az ő felfedezései alapján született újabb tudományos eredményekről is beszámoltak. A magyar származású matematikus a kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté. Több vélemény szerint Neumann János a maga idejében a világ legokosabb embere volt.

A szabadkai tanácskozáson bemutatták az informatika, a játékelmélet, a gazdasági matematikai alkalmazások, a mesterséges intelligencia és a tudománytörténet témakörét, valamint megosztották Neumann János életének és tudományos eredményeinek a történetét, illetve azok hasznosulását.

A konferencián dr. Takács Márta, a tudományos konferenciabizottság társelnöke üdvözölte a megjelenteket, és köszönetet mondott a rendezvény társszervezőinek. Neumann Jánosról szólva elmondta, hogy amikor a tehetséggondozás tárggyal kapcsolatban a tehetségmodelleket tanítják, akkor ő az egyik legjobb példa arra, hogy a Caesar-modellben mi minden hat ki egy tehetség fejlődésére és életére. A család, a környezete, a barátai, az iskolája és a sorsfaktor, hiszen ha a két világháború között nem úgy alakul a világ sorsa, ahogy alakult, akkor lehet, hogy Neumann János az utolsó éveit nem azokban a körökben töltötte volna, ahol olyan jelentős eredményeket ért el.

Pintér Krekity Valéria, az MTTK dékánja köszöntőjében kiemelte, örömükre szolgál, hogy a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács és a társszervezők ezt az intézményt választották a rendezvény helyszínéül. Mint mondta, az MTTK is részese ezeknek a tudományterületeknek: az informatika, matematika, játékelmélet, illetve a mai tudományok legújabb vívmányának, a mesterséges intelligenciának, hiszen az MTTK kutatói, oktatói is foglalkoznak ezekkel a témakörökkel.

A konferenciát ünnepélyesen dr. Laufer Edit, a Magyar Fuzzy Társaság elnöke nyitotta meg. Mint mondta, az általa képviselt szervezet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szakosztályaként működik. Hozzátette, Neumann János születésének 120. évfordulójához rengeteg rendezvény kapcsolódik, Neumann 120 néven fut ez a rendezvénysorozat, rengeteg tudományos és életrajzi előadással, kiállításokkal, illetve ennek a rendezvénysorozatnak a része ez a mostani esemény is. Az elsődleges célja pedig az, hogy a neumanni örökséget minél szélesebb körben megismertessék.

A rendezvény első előadását Budapestről online tartotta meg prof. dr. Rudas Imre, az Óbudai Egyetem alapító rektora, a Magyar Fuzzy Társaság volt elnöke, aki Neumann János életéről és munkásságáról beszélt. Mint mondta, a tudós 1903-ban született és 1957-ben halt meg.

— A The Economist szerint Neumann János intelligenciahányadosa 200 volt. A cikk szerint ahhoz, hogy legalább egy ember szülessen, akinek 200-as az IQ-ja, 76 milliárd ember kell. Tehát Neumann valószínűleg az egyik legokosabb, ha nem a legokosabb ember volt az összes ember közül, aki valaha élt a Földön. Lax Péter magyar származású, Ábel-díjas, Amerikában élő matematikus úgy fogalmazott, hogy ha Neumann nem halt volna meg ilyen bántóan fiatalon, minden bizonnyal megkapta volna a közgazdasági Nobel-díjat, ami biztosan így van, hiszen a munkássága alapján többen kaptak később Nobel-díjat. Ha lett volna Nobel-díj informatikából és matematikából, akkor ezeket is elnyerte volna, tehát háromszoros Nobel-díjas lenne, de Lax Péter szerint a kvantummechanika matematikai megalapozásáért is járna neki egy fél Nobel-díj. Az én személyes véleményem, hogy ez is egy olyan volumenű és jelentőségű munka volt, hogy azért is megérdemelte volna a Nobel-díjat, tehát én személy szerint négyszeres Nobel-díjasnak tekintem — tette hozzá Rudas Imre.

Az egész napos rendezvényen arról is szó volt, hogy miként hatott az utókorra Neumann János életműve. Kutatók mutatták be a kapcsolódó eredményeiket, továbbá egy kiállítást is megnyitottak az MTTK épületében, ahol fotókat és eszközöket sorakoztattak fel Neumann János életéből és korából. A tudományos tanácskozáson elhangzott előadások rezüméit pedig egy kiadványban foglalják majd össze a rendezvény szervezői.